Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf 2009 • 3: 97-171
GYORS TÉNYKÉP
VÁROSOK
EGYETEMISTÁK MENTÁLIS TÉRKÉPEIN
(Some Hungarian Cities by the Aspect of Students)
BALOGH ANDRÁS — BAJMÓCY PÉTER
Kulcsszavak:
kérdőív mentális térkép rang-módszer magyar városok regionális különbségek
Tanulmányunk öt egyetem hallgatóinak mentális térképei alapján mutatja be 60 magyarországi város
fejlettség-, illetve méretbeli különbségeit. Azokat a különbségeket tehát, amelyek nem valós adatokban,
hanem a fejekben realizálódnak. Vizsgáltuk, hogy a különböz ő fels őoktatási intézményekben tanulók számára
az ország mely városai és milyen vonatkozásban szimpatikusak, illetve, mely településekr ől alakult ki
bennük negatív vélemény. Kérdés, hogy az öt egyetem hallgatói hasonlóképpen ítélik-e meg ugyanazokat a
városokat, vagy e téren is fellelhetők eltérések? Vizsgálatunk az egyes városokra adott lakosságbecslések és
a valós népességszámok közötti igen jelent ős különbségek okait is igyekszik feltárni.
Bevezetés
Magyarországon a rendszerváltozás utáni id őszakban a gazdaság területileg diffe-
renciált növekedési pályára állása a területi és települési egyenl őtlenségek fokozó-
dását eredményezte (Enyedi 1996; Nemes Nagy 1997; Kolosi 2000; Bajmócy—
Balogh 2002; Andorka 2003; Beluszky 2007). Megváltoztak a településközi kapcso-
latok, új növekedési pólusok és depressziós övezetek jelentek meg. A társadalom
válaszai a gazdasági változásokra igen sokrét űek voltak. Az átalakulás legfontosabb
következménye az egyenl őtlenségek növekedése volt, melyek legélesebben a jöve-
delmi különbségek és az életkörülmények területén mutatkoztak meg (Kolosi 2000;
Andorka 2003). A társadalmi egyenl őtlenségek növekedése — annak területi és tele-
pülési differenciáltsága miatt — alapjaiban változtatták meg az ország térszerkezetet.
Közismertek ma már a nyugat—kelet, a f őváros—vidék, a város—falu dichotómiák, s
az is, hogy mindezek együtt teszik igazán mozaikossá Magyarország területi képét.
Kérdés azonban, hogy a statisztikai adatok feldolgozásával igazolható különbségek
hogyan jelennek meg a fejekben, vagyis, hogy az emberek mit gondolnak az ország
kisebb-nagyobb, fejlettebb-elmaradottabb, nyugaton, avagy keleten fekv ő városai-
ról, milyen kép él bennük e településekr ől.
A mentális térképezés hazai irodalma ma már igen jelent ős, ám ezek legtöbbje vagy
egy-egy településsel foglalkozik (Letenyei 2004; Perényi 2006; Boros 2007),
vagy egy nagyobb térség mentális térképét kutatja, de csak egy sz űk térbeli-
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
98 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
társadalmi csoport — egy-egy egyetem, középiskola diákjai — szemszögéb ől (Kiss—
Bajmócy 1996; Michalkó 1998; Bajmócy 2005). A tudati képződmények előhívására
alapvetően két módszer közül választhatunk. Az egyik az ún. rajzos módszer, amely
során a kísérletben részt vev ő személyek maguk rajzolnak térképeket és a kutató
ezeket hasonlítja össze (Lynch 1960). A másik lehetőség az ún „rang-módszer".
Ebben az esetben a kutató maga sorolja fel azokat az objektumokat, amelyekre
kíváncsi, és a kísérleti személyeknek annyi a feladata, hogy egy megadott tulajdon-
ság szempontjából rendezze ezeket az objektumokat (Gould—White 1968). Vizsgála-
tunkban e módszerhez folyamodtunk.
A vizsgálatról
Kutatásunk során egyetemisták mentális térképeire voltunk kíváncsiak, arra, hogyan
ítélnek meg különböző hazai városokat. Öt fels őoktatási intézmény (Budapest —
ELTE, Szeged, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza) 100-100 els ő, illetve másodéves
földrajz szakos hallgatója vett részt a vizsgálatban, 2007 telén. A földrajz szakos
hallgatók vélhetően több és pontosabb ismerettel rendelkeznek Magyarországról,
mint a többiek, ugyanakkor közülük még senki sem vett részt Magyarország társa-
dalomföldrajza kurzuson a kutatás id őpontjáig, így ismereteik zömmel más, tanórán
kívüli forrásból származnak. A vizsgálat egyik továbblépési lehet ősége annak kiter-
jesztése más, nem földrajz szakos hallgatók körére.
A hallgatóknak egy négy kérdéscsoportból álló kérd őívet kellett kitölteniük. Az
első feladat során 60 hazai várost kellett szimpátia alapján értékelniük 1-t ől 6-ig,
ahol az 1-es a legkevésbé, a 6-os a leginkább szimpatikus településeket jelentette.
A hatfokozatú osztályozás azért t űnt megfelel őnek, mivel egy korábbi vizsgálat
tapasztalatai azt mutatták, hogy a relatíve ismeretlen városokat a hallgatók hajlamo-
sak közepes értékkel osztályozni (Bajmócy 2005). A hatfokú skála esetében ugyan-
akkor nincs lehet őség a medián kiválasztására, mindenképp dönteni kell pozitív
vagy negatív irányban.
A vizsgálatban részt vev ő 60 település tartalmazta az összes megyeszékhelyet,
megyei jogú várost, ezen kívül megyénként legalább még egy várost (/. táblázat).
A legnépesebb városok mellett számos, speciális funkcióval rendelkez ő kisebb
város (ipari, turisztikai), valamint néhány „egyszer ű kisváros" is bekerült a vizsgá-
lati körbe. A vizsgált települések területi elhelyezkedése is egyenletes, 24 dunántúli,
29 Dunától keletre lév ő s hét Pest megyei (Budapesttel) került bele a kutatásba.
A kérdőíven a városok sorrendje véletlenszer ű volt.
A második és harmadik feladat során a hallgatóknak ki kellett választani a felso-
rolt 60 település közül az általuk legnagyobbnak (legnépesebbnek) és legkisebbnek
tartott tizet—tizet és meg kellett becsülni e 10-10 város népességszámát. A negyedik
feladat során öt tetsz őlegesen kiválasztott városról szöveges véleményt kellett írniuk a
hallgatóknak.
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 •3 Gyors ténykép 99
1. TÁBLÁZAT
A vizsgálatban részt vev ő városok
(Cities Taking Part in Study)
Település Megye Település Megye Település Megye
Pécs Baranya Székesfehérvár Fejér Cegléd Pest
Mohács Baranya Dunaújváros Fejér Vác Pest
Villány Baranya Győr Gy.M.S. Dunakeszi Pest
Komló Baranya Sopron Gy.M.S. Gödöllő Pest
Miskolc B.A.Z. Mosonmagyaróvár Gy.M.S. Kaposvár Somogy
Ózd B.A.Z. Debrecen H.B Siófok Somogy
Tiszaújváros B.A.Z. Hajdúszoboszló H.B. Nyíregyháza Sz.Sz.B
Sátoraljaújhely B.A.Z. Hajdúböszörmény H.B. Mátészalka Sz.Sz.B.
Tokaj B.A.Z. Eger Heves Záhony Sz.Sz.B.
Budapest —
Gyöngyös Heves Szekszárd Tolna
Békéscsaba Békés Szolnok J.N.Sz. Paks Tolna
Gyula Békés Martfő J.N.Sz. Szombathely Vas
Orosháza Békés Abádszalók J.N.Sz. Kőszeg Vas
Kecskemét Bács- Jászberény J.N.Sz. Körmend Vas
Kislcun
Baja Bács- Tatabánya K.E. Veszprém Veszprém
Kiskun
Kalocsa Bács- Esztergom K.E. Tapolca Veszprém
Kiskun
Kiskunfélegyháza Bács- Salgótarján Nógrád Ajka Veszprém
Kiskun
Szeged Csongrád Balassagyarmat Nógrád Zalaegerszeg Zala
Hódmezővásárhely Csongrád Érd Pest Nagykanizsa Zala
Makó Csongrád Szentendre Pest Keszthely Zala
Forrás: Saját szerkesztés.
Eredmények
Az egyes hallgatók a szimpátia tekintetében legmagasabb pontszámokat általában
lakóhelyük, egyetemük, illetve azok környékén lév ő településeknek adták. Összes-
ségében ugyanakkor a turisztikailag is jelent ős városok kapták a legmagasabb pont-
számokat, így Sopron, Pécs, Eger, Tokaj, Siófok pontszámai bizonyultak a legmaga-
sabbnak (2. táblázat). A tradicionális turisztikai kis- és nagyvárosok mellett a bortu-
rizmus, a Balaton-part, a gyógyfürd ők rendelkeztek a legmagasabb átlagértékekkel.
A hallgatók számottevően segítették egyetemük városát, lényegesen magasabb pon-
tokat adtak alma materük székhelyének, mint a többi egyetemista. Különösen
számottevő ez Szeged esetében, ahol a szegedi egyetemisták átlaga csaknem egy
teljes ponttal magasabb, mint a többieké. Kisebb mértékben hasonló a helyzet
Budapest, Szombathely, Nyíregyháza és Pécs esetében is.
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
100 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 3
2. TÁBLÁZAT
A legnépszer űbb városok öt egyetem hallgatóinak véleménye alapján
(The Most Popular Cities by the Students of 5 Universities)
Népesség- Osztályozás
Osztályozás (átlag)
szám (átlag)
Helyezés Város ,-, ''Z
, =, -o
,.o ,,,
2007 ,:,' E ,:) %o ,.h ..o
: =5' o -o 4. a N
N C.n
C, IZq '--
1. Sopron 57 210 5,07 4,90 4,94 5,38 5,16 4,99
2. Pécs 156 649 5,06 5,17 5,39 4,98 4,92 4,84
3. Eger 56 647 4,99 4,83 4,73 5,06 5,20 5,13
4. Tokaj 4 757 4,89 4,89 4,82 4,86 5,01 4,86
5. Szeged 164 883 4,86 4,61 4,63 4,69 5,63 4,74
6. Siófok 23 982 4,85 4,90 4,59 4,65 4,97 5,15
7. Debrecen 204 124 4,77 4,58 4,63 4,90 4,80 4,93
8. Keszthely 21 289 4,59 4,82 4,73 4,79 4,42 4,17
9. Esztergom 30 261 4,58 4,37 4,51 4,86 4,72 4,46
10. Győr 128 265 4,57 5,01 4,14 4,68 4,57 4,46
11. Hajdúszoboszló 23 383 4,52 4,31 4,21 4,44 4,64 5,00
12. Villány 2 580 4,51 4,49 4,61 4,50 4,69 4,26
13. Veszprém 62 023 4,37 4,51 4,58 4,52 4,29 3,95
14. Szentendre 24 620 4,28 3,98 3,89 4,72 4,49 4,31
15. Kőszeg 12 016 4,24 4,17 4,38 4,78 4,14 3,70
Forrás: Saját számítás.
Amíg a legnépszerűbb városok között a dunántúliak dominálnak, addig a leg-
kevésbé népszer űek között Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl
települései emelkednek ki (3. táblázat). Számos iparváros, egykori mez őváros és a
periférikus térségek kisvárosai igen alacsony pontszámokat kaptak.
A lista két széls ő végén Sopron és Ózd található, jól reprezentálva napjaink gaz-
dasági-társadalmi sikereit, illetve kudarcait. A méret ez esetben nem lényeg, a leg-
szimpatikusabb és a legkevésbé szimpatikus városok között egyaránt találunk kicsi-
ket és nagyokat is. Vélhetően más lenne a helyzet, ha a szimpátia mellett a költözési
szándékot is néznénk. Érdekes Budapest helye a népszer űségi listán. A főváros
jelenleg a középmez őny első felében foglal helyet (23.), ugyanakkor egy korábbi
vizsgálat során még a harmadik legrosszabb helyet kapta Ózd és Salgótarján után
(Bajmócy 2005). Növekvő népszerűségének els ősorban gazdasági okai lehetnek, s
ez a reálfolyamatokban is megfigyelhet ő : a főváros bő évtizedes népességfogyása
lényegében leállt az elmúlt években, els ősorban a vidékr ől felköltöz ő - többek
között friss diplomás - népességnek köszönhet ően.
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 101
3. TÁBLÁZAT
A legnépszer űtlenebb városok öt egyetem hallgatóinak véleménye alapján
(The Least Popular Cities by the Students of 5 Universities)
Népesség- Osztályozás
Osztályozás (átlag)
szám (átlag)
Helyezés Város
2007
o.) (:).9 o.)
.`
c:2 o o). "os
z
co c%S1
60. Ózd 37 040 2,03 2,02 1,90 1,81 1,97 2,46
59. Salgótarján 39 640 2,22 2,29 2,06 2,15 2,07 2,53
58. Záhony 4 443 2,64 2,54 2,46 2,56 2,59 3,02
57. Mátészalka 17 712 2,68 2,68 2,61 2,72 2,63 2,77
56. Paks 20 204 2,78 2,79 2,93 2,70 2,78 2,71
55. Komló 26 465 2,78 3,01 2,54 2,73 2,77 2,87
54. Martfú 6 997 2,85 2,97 2,69 2,94 2,99 2,66
53. Balassagyarmat 16 922 2,87 3,04 2,87 2,88 2,77 2,80
52. Körmend 12 186 2,94 3,14 2,97 3,04 2,80 2,76
51. Hajdúböszörmény 31 910 3,03 2,92 2,86 3,20 3,00 3,17
50. Jászberény 27 386 3,03 2,94 2,96 3,22 3,07 2,97
49. Cegléd 38 476 3,07 2,96 2,96 3,35 3,11 2,99
48. Nagykanizsa 50 823 3,08 3,30 3,13 3,14 3,04 2,78
47. Kiskunfélegyháza 30 946 3,09 3,05 2,99 3,11 3,34 2,99
46. Tatabánya 70 541 3,12 3,13 3,01 3,22 3,07 3,15
Forrás: Saját számítás.
A regionális különbségek az ország különböz ő pontjairól nézve is mások. A fő-
város megítélése a budapesti hallgatók esetében a legkedvez őbb, igaz, hogy így is
csak a népszerűségi lista 18. helyét foglalja el. Az ELTE-n végzett felmérés szerint
a legalacsonyabb pontátlaggal rendelkez ő települések egyrészt Észak-Magyar-
országról (Balassagyarmat, Salgótarján, Ózd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoralja-
újhely) és Észak-Alföldr ől (Záhony, Mátészalka) kerültek ki, másrészt főképp a
Budapesttől délre fekv ő területekr ől (Dunaújváros, Paks, Kiskunfélegyháza,
Martfil). Azok a városok, amelyek a legmagasabb pontszámokat kapták, a Dunántúl
északi, határhoz közel fekv ő részein fekszenek (Esztergom, Gy őr, Sopron, Kőszeg),
vagy a Balaton közelében (Veszprém, Siófok, Keszthely), illetve a nagyobb lélek-
számú települések közé tartoznak, mint Pécs, Szeged, Debrecen (1. ábra).
Szombathelyről nézve a 15 legnépszer űbb városból 10 dunántúli és mindössze
5 fekszik az ország keleti felében (Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Eger és To-
kaj), ugyanakkor a 15 legalacsonyabb pontszámúból 13 található a Duna vonalától
keletre (a két dunántúli Paks és Komló). Maga Szombathely a szombathelyiek sze-
rint a legkedveltebb város: a 8. helyen áll az összesített rangsorban (2. ábra).
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
102 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
1. ÁBRA
A 15 legnépszer űbb, illetve legnépszer űtlenebb város a budapesti hallgatók szerint
(The Most and Least Popular Cities by the Students of Budapest)
s a legjobb 15 város
u a legrosszabb 15 város
Forrás: Saját számítás alapján szerkesztette Balogh A.
2. ÁBRA
A 15 legnépszerűbb, illetve legnépszer űtlenebb város a szombathelyi hallgatók szerint
(The Most and Least Popular Cities by the Students of Szombathely)
s a legjobb 15 város
u a legrosszabb 15 város
Forrás: Saját számítás alapján szerkesztette Balogh A.
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 103
A pécsi egyetemisták véleménye nagyon közel áll a szombathelyiekéhez. Szintén
dunántúli dominancia jellemzi a magas pontszámot elért városokat, és alföldi,
észak-magyarországi a legalacsonyabb értékeket kapott településeket (3. ábra).
Ami különbség: Budapest megítélése Szombathelyr ől jóval kedvezőbb, mint a
baranyai nagyvárosból.
3. ÁBRA
A 15 legnépszer űbb, illetve legnépszer űtlenebb város a pécsi hallgatók szerint
(The Most and Least Popular Cities by the Students of Pécs)
a legjobb 15 város
u a legrosszabb 15 város
Forrás: Saját számítás alapján szerkesztette Balogh A.
Ahogy nagyfokú hasonlóság mutatható ki Szombathely és Pécs között, szintén
közel azonos eredményeket hoztak a két alföldi — szegedi és nyíregyházi — fels őok-
tatási intézményben kitöltött kérd őívek. Nyíregyházáról és Szegedr ől nézve a kép
sokkal kevertebb, mint Szombathelyr ől és Pécsről: több keleti fekvés ű település is a
jók közé került, s több dunántúli (Körmend, Ajka, Paks, Nagykanizsa) van a legellen-
szenvesebb városok között (4., 5. ábra). Debrecen, Hajdúszoboszló vagy Záhony
megítélése pedig lényegesen kedvezőbb Nyíregyházáról és Szegedről. Ebben az eset-
ben is elsősorban a főváros megítélésében van számottev ő eltérés: A nyíregyházi
főiskola hallgatói esetében Budapest a 21. legkedveltebb város a 60-as listából, a
szegediek véleménye ugyanakkor ennél jóval lesújtóbb: csupán a 43. hely jutott f ővá-
rosunknak. (Budapest legrosszabb helyezését egyébként a szegedieknek „köszönheti".)
Egymás városát is ellentmondásosan ítélték meg: Szeged mind a nyíregyháziak, mind
a szegediek szerint nagyon kedvelt város (11., ill. 1. hely), Nyíregyházát azonban csak
a nyíregyháziak szeretik, a szegediek kevésbé (3., ill. 42. hely).
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
104 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
4. ÁBRA
A 15 legnépszerűbb, illetve legnépszerűtlenebb város a nyíregyházi hallgatók szerint
(The Most and Least Popular Cities by the Students of Nyíregyháza)
• a legjobb 15 város
H a legrosszabb 15 város
Forrás: Saját számítás alapján szerkesztette Balogh A.
5. ÁBRA
A 15 legnépszer űbb, illetve legnépszer űtlenebb város a szegedi hallgatók szerint
(The Most and Least Popular Cities by the Students of Szeged)
A legjobb 15 város (15)
H A legrosszabb 15 város (15)
Forrás: Saját számítás alapján szerkesztette Balogh A.
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 105
A második és harmadik kérdés során a tíz legnagyobb és legkisebb várost kellett
kiválasztaniuk a hallgatóknak a felsoroltak közül, s népességszámukat is meg kellett
becsülniük. Néhányan nem adtak értékelhet ő választ e kérdésre, így fordulhat el ő,
hogy csak a hallgatók 98%-a vélte úgy, hogy Budapest a tíz legnagyobb között van.
A válaszok szórása igen nagy volt, sem az átlaguk, sem a mediánjuk nem adott jól
elemezhető értékeket, így arra koncentráltunk, hogy a válaszadók hány százaléka
jelölte az egyes városokat a tíz legnagyobb és legkisebb közé (4., 5. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A vizsgálatban szerepl ő húsz legnagyobb város méret szerinti megítélése
az öt egyetem hallgatói szerint
(7'he Largest Cities in this Research and their Votes
by the Hungarian University Students)
Népességszám Nagynak Kicsinek ítélt
Helyezés Város
(2007) ítélt (%) (%)
1. Budapest 1 696 128 98 0
2. Debrecen 204 124 93 0
3. Miskolc 172 637 78 0
4. Szeged 164 883 82 0
5. Pécs 156 649 83 0
6. Győr 128 265 77 0
7. Nyíregyháza 116 298 54 0
8. Kecskemét 109 847 46 1
9. Székesfehérvár 101 600 57 0
10. Szombathely 79 534 39 0
11. Szolnok 75 474 28 0
12. Tatabánya 70 541 12 4
13. Kaposvár 67 746 10 1
14. Békéscsaba 65 206 18 0
15. Érd 62 408 3 24
16. Veszprém 62 023 25 1
17. Zalaegerszeg 61 898 24 1
18. Sopron 57 210 29 2
19. Eger 56 647 22 4
20. Nagykanizsa 50 823 7 2
Forrás: Saját számítás.
A népesebb városoknál érdekes Sopron helyzete, amely a valósnál lényegesen
több voksot kapott (népszer űség, turizmus), valamint Nagykanizsa és különösen
Érd, amelyek lényegesen kevesebbet. Érdet (karakter, speciális funkciók hiánya,
alvóváros jelleg) a legkisebb tízbe lényegesen többen gondolták, mint a legnagyob-
bak közé. Nagykanizsa esetében vélhet ően a kevésbé karakteres jelleg (és név?)
lehet a kevés szavazat oka. A legkisebb városok között a helyzet bonyolultabb. A legtöbb
kisvárost valóban inkább a kisebbek közé sorolták a hallgatók, de egyes karaktere-
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
106 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
sebb kisvárosokat a valóságosnál nagyobbnak véltek. E karakter lehet a korábbi
központi szerep (Balassagyarmat, Sátoraljaújhely), az ipar (Tiszaújváros, Paks) és a
turizmus (Keszthely, Hajdúszoboszló, Siófok) is.
5. TÁBLÁZAT
A vizsgálatban szerepl ő húsz legkisebb város méret szerinti megítélése
az öt egyetem hallgatói szerint
(The Smallest Cities in this Research and their Votes PA]
by the Hungarian University Students)
Népességszám Nagynak ítélt Kicsinek ítélt
Helyezés Város
(2007) (%) (%)
60. Villány 2 580 0 65
59. Záhony 4 443 1 50
58. Abádszalók 4 471 0 51
57. Tokaj 4 757 0 43
56. Martfű 6 997 0 68
55. Kőszeg 12 016 1 22
54. Körmend 12 186 1 32
53. Tapolca 16 732 8 33
52. Sátoraljaújhely 16 882 0 10
51. Balassagyarmat 16 922 1 7
50. Tiszaújváros 16 927 3 5
49. Mátészalka 17 712 0 29
48. Kalocsa 17 844 0 24
47. Mohács 19 044 0 22
46. Paks 20 204 1 13
45. Keszthely 21 289 0 9
44. Hajdúszoboszló 23 383 1 6
43. Siófok 23 982 3 11
42. Szentendre 24 620 1 21
41. Makó 24 986 1 37
Forrás: Saját számítás.
Az utolsó feladatban a kérd őívet kitöltő hallgatóknak a megadott 60-as település-
listából ki kellett választaniuk tetsz őleges ötöt, és azokat pár mondatban jellemezniük.
Általánosságban elmondható, hogy els ősorban a legnépesebb városok és a legf őbb
turisztikai desztinációk kerültek kiválasztásra, els ő helyen Budapesttel (201 emlí-
tés). A fővárost Szeged, Eger, Pécs, Tokaj, Siófok, Debrecen és Sopron követi
(80-120 említés), azaz a településmérettel ellentétben a karakteres jellegnek e fela-
datnál már több szerepe van, mint az a korábbiakban látható volt. Az ez után követ-
kező települések köre (Gy őr, Miskolc, Esztergom, Villány, Paks, 45-60 jellemzés)
még összetettebb, nagyvárosok mellett idegenforgalmi települések és egy iparváros
is számos említést kapott. Gyakran írtak a hallgatók a saját fels őoktatási
intézményüknek helyet adó településr ől is. (Pécs esetében ez ugyanakkora gyakori-
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 107
sággal fordul el ő, mint a főváros, a szegediek pedig másfélszer annyian választották
Szegedet, mint Budapestet és háromszor annyian, mint az azt követ ő Egert, Siófokot
és Villányt). További jellegzetesség, hogy az idegenforgalmi helyszínek említése-
kor a válaszok száma független a lélekszámtól.
Számos város ugyanakkor szinte egyetlen alkalommal sem került kiválasztásra.
Ilyenek többek között Orosháza, Kiskunfélegyháza, Hajdúböszörmény, Jászberény,
Mátészalka, Cegléd, Dunakeszi, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely stb. Vagyis a
kevésbé karakterisztikus települések, nagyrészt kisvárosok, amelyek zömében az
Alföldön vagy Budapest közelében fekszenek. Szintén csak néhány (6-12) esetben
választottak a hallgatók egyes megyeszékhelyeket, illetve megyei jogú városokat.
Ezeket ugyan zömmel ismerik a hallgatók, de nem tartják annyira fontosnak e telepü-
léseket, hogy az els ő ötben említsék. Ide tartozik Békéscsaba, Szolnok, Salgótarján,
Tatabánya, Zalaegerszeg, Szekszárd, Kaposvár, Nagykanizsa és Hódmez ővásárhely,
azaz zömmel kisebb népesség ű és turisztikailag kevésbé kiemelked ő nagyvárosok.
Ugyanebbe a csoportba tartozna Nyíregyháza is, ám mivel a nyíregyházi hallgatók
számos esetben jelölték, így összességében több említést kapott az el őzőeknél.
Az eddigiekb ől következik, hogy a hallgatók gyakran nem a megyeszékhelyet jel-
lemezték legtöbbször az adott megyéb ől, hanem egy másik, karakteresebbnek vélt
települést (Siófok—Kaposvár, Paks—Szekszárd, Keszthely—Zalaegerszeg, Sopron—
Győr, Esztergom—Tatabánya, Gyula—Békéscsaba, Tokaj—Miskolc, Abádszalók—
Szolnok, de a nyíregyháziak kivételével Záhony—Nyíregyháza is).
Az egyes egyetemek, főiskolák hallgatói eltér ő intenzitással választottak bizonyos
településeket. A hallgatók lakóhelyét, az egyetem települését, illetve a környékbeli
kis- és nagyvárosokat lényegesen többször választották, mint a távolabbi települé-
seket. Szegedet 56 szegedi egyetemista jellemezte, de csak 10-20 a másik négy
intézményb ől. Hasonló a helyzet a többi egyetemi városban, Pécset 37 pécsi,
25 budapesti és szombathelyi, és mintegy 10 nyíregyházi és szegedi jellemezte.
Budapest helyzete ugyanakkor soklcal stabilabb, minden egyetemr ől 35-45 említést
kapott. Egyes városok, megyék ugyanakkor szinte csak a közelben lakók számára
„léteznek". Nyíregyháza csak öt, Mátészalka pedig egyetlen említést sem kapott a
másik négy egyetem hallgatóitól. Dunakeszi, Szentendre, Vác említéseinek több
mint fele budapestielct ől származik, de Békéscsaba esetében a szegediek, Zalaeger-
szegnél pedig a szombathelyiek aránya szintén ennyire kiemelked ő. A kiválasztott
városokra adott jellemzések alapján egyes megyék alig léteznek a megkérdezett egye-
temisták körében. Ilyenek Fejér, Komárom-Esztergom, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok,
Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg (a válaszok 2-3%-ával). E megyéket sokszor csak
egyetlen város reprezentálja a hallgatók fejében (Esztergom, Keszthely, Gyula, Nyír-
egyháza). Ahol egyetlen ilyen karakterisztikus város sincs, az a megye gyakorlatilag
„nincs" a hallgatók fejében. Ilyen Nógrád, amelynek vizsgálatba vont városai a közel
kétezer hallgatói jellemzés közül mindössze 13-at (0,7%) mondhatnak magukénak.
Ami a néhány mondatos jellemzéseket illeti: a válaszok között, különösen a
szegedi és budapesti hallgatók körében gyakoriak a „földrajzos jelleg ű" leírások
(vaskohászat, atomer őmű, megyeszékhely, vasúti csomópont, cukorgyár stb.)
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
108 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
Sokszor el őfordulnak ugyanakkor nem földrajzos szempontú leírások is. Ezek kö-
zött személyes élmények (osztálykirándulás, nyaralás, tanulmányi versenyek, fellé-
pések, koncertek), rokoni kapcsolatok, szórakozási lehet őségek is megjelennek.
A média, de néha a szépirodalom által megismert helyszínek is jellemz őek. A szemé-
lyes élmények közé sorolhatók a politikai irányú jellemzések (sztrájk, tüntetés, pol-
gármesterek nevei, városok vélt politikai beállítottsága), illetve a sporttal kapcsolatos
kötődések (kézilabda, kosárlabda, labdarúgó csapatok) is. Részben a földrajzos jel-
lemzésekhez köthet ők azok a leírások, amelyek város-, vagy területfejlesztési, területi
elemzési jelleg űek (iparváros, elmaradott település, fejlett gazdasággal rendelkezik,
sokat fejlődött az elmúlt időben, recesszió jellemzi, „kelet kapuja" stb.). A leg-
nagyobb csoportot azonban a települések idegenforgalmi vonzer őinek leírása adja, a
legtöbb esetben helyesen. E helyes, valóságos válaszok aránya megközelíti a
100%-ot, azaz a hallgatók olyan városokat választottak jellemzésre, amelyekr ől biz-
tos, sok esetben személyes tapasztalaton alapuló ismeretekkel rendelkeznek.
A hallgatók jellemzései a legtöbb esetben értéksemlegesek (mi van ott), néhány
esetben azonban bizonyos pozitívnak vagy negatívnak vélt folyamatokat egy-egy
várossal szimbolizálnak. Így a recesszióban lév ő, etnikai problémákkal is küszköd ő
iparvárost Miskolc és Ózd reprezentálja, a panellakótelepeket Miskolc és Dunaúj-
város (illetve a lakóhelyhez közeli nagyváros) jeleníti meg. A Balatont, strandokat,
bulikat, a nyarat Siófok reprezentálja. Keszthely azonban mintha nem is Balaton-
parti település lenne, csak egy város a Festetics-kastéllyal. Budapest megítélése a
legkomplexebb, a sok lehetőség (szórakozás, vásárlás), az épített és természeti kör-
nyezet szépségei mellett a városi lét negatívumai (kosz, zsúfoltság, nem közvetlen
emberek) dominálnak. Ugyanakkor amíg a szegedi egyetemisták esetében a f őváros
negatív tulajdonságai dominálnak, addig a nyíregyháziak és szombathelyiek eseté-
ben a pozitívak hangsúlyosabbak, a budapestiek pedig a két folyamatot együtt lát-
ják. Számos esetben a városokat nem csak önmagában, hanem környékükkel együtt
értékelték a hallgatók. A városok környékén lév ő hegyek, természeti tájak sok eset-
ben megjelentek, néha a távolabbiak is (Villány: Villányi-hegység és Mecsek, Eger:
Szalajka-völgy). A lényeg legalább egy karakterisztikus tulajdonság, s ez esetben a
tulajdonság milyensége nem számított, szinte bármi lehetett. (Makó: hagyma, Kalo-
csa: paprika, Paks: atomer őmű, Záhony: átrakókörzet, Mohács: történelmi emlék-
hely, Tokaj, Villány, Eger: bor, Tokaj: Hegyalja Fesztivál, Ózd: lerobbant ipar,
cigányság és munkanélküliség, Esztergom: bazilika, Siófok: strand, Martf ű: Tisza
cipő, Szeged: dóm és szép lányok.)
A kutatás legfontosabb eredményei az alábbiakban összegezhet ők. Az egyetemis-
ták fejében jelentős regionális különbségek léteznek, a hallgatók els ősorban a turiszti-
kai, történelmi városokat tartják szimpatikusnak, regionálisan pedig a nyugati határ
közelében lévőket, ugyanakkor a mez őgazdasági, ipari jellegűek, a kisvárosok zöme,
avagy a keleti periférián lév ők kevésbé szimpatikusak. A hallgatók lényegesen job-
ban ismerik és preferálják környéküket, különösen egyetemük városát. A népesség-
becslés esetében a valós méreten túl az ismertség, a karakterisztikus jelleg bizonyult
a legfontosabbnak. Az információ lehet bármilyen, akár jó (turizmus, történelem),
Balogh András - Bajmócy Péter : Városok egyetemisták mentális térképein.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 97-109. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 109
akár rossz (hanyatló ipar, vélt magas roma népesség), az eredmény ugyanaz, a lakos-
ságbecslés magasabb a valósnál. Azokat a településeket, amelyekr ől a hallgatók alig
rendelkeznek információkkal, általában kisebbnek vélték a valóságosnál. A legkarak-
terisztikusabb példákat a perifériák közép- és kisvárosai és a Budapesti agglomeráció
nagy alvóvárosai adták ez utóbbi jelenségre. Amikor azonban csak néhány várost kell
megnevezni, de azokat jellemezni is kell, a karakteres jelleg szerepe már kiemelked ő,
az ismert, zömmel turisztikai vonatkozású városok kerülnek el őtérbe. Az egyetemi
városok hatása is eltérő az ott tanuló egyetemistákra. A legnagyobb hatást Pécs és
elsősorban Szeged gyakorolja az ott tanulókra, minden tekintetben a szegedi egye-
temisták a leginkább lokálpatrióták.
Irodalom
Andorka R. (2003) Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
Bajmócy P. (2005) Néhány Kárpát-medence-beli város megítélése egyetemisták körében. — Szónokyné
Ancsin G. (szerk.) Határok és Eurorégiók. SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged.
359-364. o.
Bajmócy P.—Balogh A. (2002) Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. — Földrajzi
Értesítő. 3-4.385-405. o.
Beluszky P. (1999) Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Beluszky P. (2007) Új irányok a magyarországi falufejl ődésben. — Csapó T.—Kocsis Zs. (szerk.) A kistelepü-
lések helyzete és településföldrajza Magyarországon. III. Településföldrajzi Konferencia, Szombathely.
5-14. o.
Boros, L. (2007) Szeged on University Students' Mental Maps. — Lehoczky, L.—Kalmár, L. (eds.) 6th
International Conference of PhD Students. Natural Science, Miskolc. 45-50. o.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Ember — település — régió. Budapest.
Gould, P.—White, R. (1968) The mental maps of British school-leavers. — Regional Studies. 2.161-182. o.
Kiss J.—Bajmócy P. (1996) Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról. — Tér és Társadalom.
2-3.55-68. o.
Kolosi T. (2000)A terhes babapiskóta. Osiris Kiadó, Budapest.
Koltai Z. (2007) A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése. — Tér és Társadalom. 2.
23-42. o.
Letenyei L. (2004) Településkutatás. A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása.
L'Harmattan ICiadó, Budapest. 147-185. o.
Lynch, K. (1960) The image of the City. MIT-Press, Cambridge/Mass.
Michalkó G. (1998) Mentális térképek a turizmus kutatásában. A magyar középiskolások Olaszország
képe. — Tér és Társadalom. 1-2.112-129. o.
Nemes Nagy J. (1997) Régiók, regionalizmus. — Educatio. 3.407-423. o.
Perényi R. (2006) Városi tér és hatalom: „utcapolitika" a századfordulós Budapesten. — Századvég. 39.
28-54. o.