Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 3: 45-62
AZ ELÉRHET ŐSÉG ÉS AZ IDEGENFORGALOM
KAPCSOLATA
(The Connection between Accessibility and Tourism)
TÓTH GÉZA — DÁVID LÓRÁNT
Kulcsszavak:
elérhetőség turizmus loglineáris modell gravitációs modell
Az idegenforgalom és a közúti elérhet őség közötti kapcsolat vizsgálata meglehet ősen sok módszertani
problémát vet fel. Bár a kapcsolat látszólag evidensnek t űnhet, mégis a statisztikai mérés meglehet ősen
nehéz. így mi nem is a kapcsolat szorosságát igyekeztük vizsgálni, inkább sajátosságait, illetve össze-
tevőit a magyarországi idegenforgalmi régiókban loglineáris modell segítségével. Elemzésünk második
részében gravitációs modell segítségével próbáltuk megbecsülni a belföldi többnapos utak nagyságát, s
hasonlítottuk össze a becsült és a valós értékeket. Ezzel igyekeztük feltárni a magyarországi belföldi
turisztikai áramlatok sajátosságait.
Bevezet ő
A közlekedés a turizmus létezésének egyik alapfeltétele. Egy olyan kulcselemr ől
van szó, mely a turistákat összekapcsolja az általuk elérni kívánt célterületekkel.
A turizmus és a közlekedés közötti kapcsolatot bár korábban meglehet ősen széles
körűen megvizsgálták, mégis jelent ős kutatási hiányosságok maradtak a kérdésben.
Mint Knowles (1993) rámutat, a kutatók a közlekedést sok esetben, a turizmus kap-
csán csak passzív elemként vették figyelembe, s nem a turisztikai tevékenység
integráns részeként.
Hale és Page (1999) négy vizsgálandó területet jelöl ki a közlekedés és a turizmus
határterületén: a forrás és a célterület összekapcsolása, mobilitás és hozzáférés bíz-
tosítása a célterületen belül, mobilitás és hozzáférés biztosítása egy aktuális turiszti-
kai vonzerővel rendelkező területen belül és egy rekreációs útvonalon való utazás
elősegítése, mely önmagában is turisztikai élményt jelent.
A közlekedés és a turizmus közötti kapcsolat vizsgálatának egyik módszertanilag
legösszetettebb problémakörét az jelenti, hogy a közlekedési teljesítményekb ől
hogyan lehet leválasztani a turisztikai célú mozgásokat. Több olyan közlekedési ág
van ugyanis, melyet mind a rezidens állampolgárok, mind pedig a turisták el őszere-
tettel használnak, így a szerepek szétválasztása némi problémába ütközik.
Hallsall (1982) határozta meg az alapvet ő kapcsolatot a szabadid ő és a közlekedés
között. E szerint: a közlekedés egy igen lényeges része a turisztikai (rekreációs)
viselkedésnek, emellett segíti a rekreációs célok elérését, illetve maga is rekreációs
tevékenységet jelent. A relatív utazási költségek folyamatos csökkenése és a távol-
ságok lerövidülése drámaian megnövelték a rekreációs célú utazások iránti igényt.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
46 Tóth Géza — Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
Különösen a gépkocsi használat fejl ődése növelte meg az utak távolságát és a tu-
risztikai jellegű utazásokon belüli arányát.
A közlekedés területi hatásainak, s ezen belül a turizmusra gyakorolt hatásainak
vizsgálatakor egyre inkább elterjed az a nézet, ahol következetesen terület-
felhasználási problémakörr ől és rendszerről beszélnek, ezzel is világossá téve, érté-
kelhető, szoros és kölcsönös összefüggésrendszerr ől van szó. Ebben az összefüggés-
ben: „Az elérhet ő ség azt adja meg, hogy a területfelhasználási-közlekedési rendszer
milyen mértékben képes lehet ővé tenni egyének (csoportjaik) és áruk számára, hogy
elérjék a különböz ő tevékenységeket, illetve célpontjaikat a közlekedés segítségé-
vel." (Geurs—Ritsema 2001, 36)
Az elméleti modell (1. ábra) központi részét a területhasználati-közlekedési rend-
szer jelenti, mely a területhasználat és a közlekedés kölcsönösen egymástól függ ő
rendszere. (A modellt most els ősorban a turizmus szempontjából kívánjuk ismertetni.)
A területhasználati alrendszer tartalmazza a területhasználati típusok térbeli eloszlá-
sát (pl. a területhasználat jellege, a beépítés s űríísége, térbeli különbözősége, illetve a
turisztikai desztinációk térbeli elhelyezkedése, illetve jellege).
Ennek az alrendszernek a másik összetev ője az emberi tevékenységek helyszínei
(pl. ilyen a relcreációs tevékenység valamennyi összetev őjének térbeli elhelyezkedése).
A területhasználatot és a jelzett tevékenységeket kétirányú alrendszer kapcsolja
össze: a tevékenységek térbeli megoszlása meghatározza a területhasználatot, mely
szintén visszahat a tevékenységekre, illetve azok térbeli megoszlására. Vagyis a
turisztikai desztinációk területhasználatát mind annak jellege, beépítése, mind pedig
a rekreációs tevékenység konkrét helyszínei egyaránt kölcsönösen meghatározzák.
A közlekedési alrendszer a közlekedés iránti igényt (a turisztikai célú áramlások),
illetve az infrastruktúra által biztosított szolgáltatásokat tartalmazza (az infrastruk-
túra fizikai jellemz ő i, pl. kapacitás, sebességhatárok; az infrastruktúra használatá-
nak jellemzői, pl. az útszakasz forgalmi viszonyainak id őbeli alakulása, a tömeg-
közlekedés menetrendje stb.).
A közlekedés iránti igény és az infrastruldúra által biztosított szolgáltatások között
is kétirányú kapcsolatrendszer figyelhet ő meg. Az infrastruktúra által biztosított szol-
gáltatások meghatározzák a közlekedés iránti kereslet jellegét és nagyságát (az id ő, a
költség és más összetevőkön keresztül). A közlekedés iránti igény továbbá hatással
van az infrastruktúra által biztosított szolgáltatás min őségére, a szolgáltatási szintre.
A területhasználati és a közlekedési alrendszert kétirányú kapcsolatrendszer köti
össze: a turisztikai desztinációk térbeli eloszlása váltja ki az igényt, mely arra irányul,
hogy a közlekedési rendszer gy őzze le az otthon és az elérni kívánt desztináció tér-
beli elhelyezkedése közötti távolságot. Ezzel szemben viszont az egyes helyszínek
elérhető sége meghatározza az egyének és háztartások utazási döntéseit, mely válto-
zásokat eredményez a területhasználati alrendszerben.
A kontextuális faktorok alapvet ően meghatározzák a területhasználati-közlekedési
rendszer mű ködését és hatásait, az idegenforgalom vonatkozásában is. Ide sorolha-
tók a gazdaság jellemz ői (a gazdasági növekedés szintje els ősorban a kibocsátó
területek vonatkozásában); a népesség demográfiai, szociológiai, illetve kulturális
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 47
jellemzői (pl. a népesség kor és jövedelem szerinti megoszlása, a népesség [közle-
kedési] szükségletei, preferenciái); a környezeti állapot (a természetes er őforrások,
mint például a fosszilis üzemanyagok mennyisége, a terület környezeti min ősége); a
technológiai fejlettség (információs és kommunikációs technológiák, járm ű technoló-
gia). Végül, de nem utolsósorban a politikai döntések mind közvetlenül (közlekedési
infrastruktúra-fejlesztések, üzemanyagokat terhel ő adók, helyi döntések), mind pe-
dig a kontextuális tényez őkön keresztül indirekt módon kihatnak a területhasználati-
közlekedési rendszerre.
1. ÁBRA
A területhasználati-közlekedési rendszer elméleti modellje
(A Contextual Model of the Land-use Transport System)
Kmfectuüis flUoruk
gazdasg 1,;önlyi:zet dmolót.g.
Poliálák
1
Terüleflas znáhli.-Lb readsx er
Forrás: Geurs—Ritsema (2001).
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
48 Tóth Géza — Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
A területhasználati-közlekedési rendszer, a kontextuális faktorok és a politikai dön-
tések eredményeként alakulnak ki a területi folyamatok. A földrajz, illetve a regioná-
lis tudomány feladata, hogy e folyamatok hatásait mutassa ki, s lehet őleg próbálja
meg bizonyos eszközökkel mérni. A mérés indikátorait két csoportba lehet sorolni. Az
első csoportba azok a mutatók tartoznak, amelyek a területhasználati-közlekedési
rendszeren belüli összefüggéseket írjálc le, ezeket közbens ő indikátoroknak is nevez-
hetjük (ebbe a csoportba soroljuk a szorosan vett elérhet őségi indikátorokat). A má-
sodik csoportba azok a mutatók sorolhatók, amelyek a jelzett rendszeren kívülr ől
származnak, vagyis a hatásokat szélesebb összefüggésben kívánjálc bemutatni (ide
olyan társadalmi-gazdasági-környezeti indikátorokat sorolunk, amelyek a teljes terü-
lethasználati-környezeti rendszer helyzetét és folyamatait próbálják illusztrálni).
Az utazás költsége a turisztikai kiadások egyik fontos összetev ője, de a távolság
csupán egy a céldesztináció kiválasztási szempontjai közül. Több olyan turisztikai
desztináció ismert, amely a versenytársaitól való viszonylagos távoli elhelyezkedése
ellenére igen er ős fejlődést mutatott. Sok esetben a nehéz elérhet őséget más vonzó-
tényezők lényegében kiegyenlíthetnek, illetve olyan desztináció is elképzelhet ő,
ahol éppen a kedvez őtlen elérhetőség jelenti a vonzerőt.
Egy hipotézis szerint a turisták az elérni kívánt desztinációkat el őször a helyi lehet ő-
ségek és vonzerők alapján választják ki. A döntési folyamatban a hasonló jelleg ű
adottságokkal rendelkez ő desztinációkat veszik figyelembe. Csak miután ez az el-
sődleges választás megtörtént, hasonlítják össze a desztinációkat elérhet őségük
alapján. Így az elérhet őségnek elsősorban a potenciálisan felkereshet ő desztinációk
egymással való helyettesítésében van szerepe. Azok a desztinációk viszont, amelyek
versenyképes elő nyöket képesek biztosítani a turisták számára, még akkor is jelent ős
számú turistát képesek vonzani, ha viszonylagosan rossz elérhet őséggel rendelkeznek.
Az elérhetőség problémája így els ősorban azon desztinációk számára fontos, amelyek
hasonló jellemző kkel rendelkeznek (tengerpartok), míg az egyedi vonzer ővel rendel-
kezők számára már kevésbé kiemelked ő (történelmi városok, fürd őhelyek). A jó elér-
hetőség önmagában nem jelenti a versenyképesség forrását.
Az elérhet őség szerepe az idegenforgalmi bevételek alakulásában
Vizsgálatunkban arra a kérdésre igyekeztünk választ keresni, hogy az idegenfor-
galmi szállásdíj-bevételek nagysága mennyiben köt ődik a közúti elérhet őségi
viszonyokhoz, vagy elsősorban az egyes régiók helyi sajátosságaitól függ-e.
Magyarországon 1998-ban alakították ki az idegenforgalmi régiók rendszerét.
A régióbeosztásnál figyelembe vették az európai statisztikai rendszernek megfelel ő
NUTS 2 szintű régiókat, melyeket a magyarországi szakirodalom tervezési-statisztikai
régióknak nevez. E régiók határait módosították az idegenforgalmi régiók kialakításá-
nál a kiemelt üdülő körzetek határait figyelembe véve. Így a 7 tervezési-statisztikai
régió módosításával jött létre a 9 idegenforgalmi régió. A két lehatárolás közötti kü-
lönbséget mutatja a 2. ábra. Munkánk során els ősorban ezt a beosztást használjuk.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 49
2. ÁBRA
A tervezési-statisztikai és az idegenforgalmi régiók közötti különbség Magyarországon
(Differences between the Planning-statistical and Tourism Regions in Hungary)
I-1 Tervezési-statisztikai régiók
E3 Idegenforgalmi régiók
Forrás: Saját szerkesztés.
Az elérhető ség és az idegenforgalom problémakörének vizsgálata el őtt természe-
tesen meg kell, jegyezzük, hogy a turisztikai desztinációk térbeli elhelyezkedése
sok esetben Magyarországon (pl. gyógyftird ők, gyógyhelyek) nem köthető a legje-
lentő sebb közúti közlekedési folyosókhoz, mivel azok els ősorban a legjelent ősebb
népességű és gazdasági potenciálú településeket kötik össze. További problémát
jelent még a szervezett idegenforgalom széls őséges koncentrációja. A 3167 telepü-
lésbő l csak mintegy 700-on van szervezett idegenforgalom (kereskedelmi szállás-
hely), míg a bevételek 78%-a a legjobb 30 település között oszlik meg.
Az elérhető ségi viszonyokat a települések közúthálózathoz való viszonya alapján
a 2007. január 1-jei állapotnak megfelel ően modelleztülc. Magyarország településeit
négy elérhető ségi csoportba soroltuk: az 1) csoportba az autópályáktól 10 km-en belül
elhelyezkedő, a 2) csoportba az autóutaktól és az els őrendű főútvonalalctól 10 km-en
belül elhelyezkedő , a 3) csoportba a másodlagos fóútvonalaktól 10 km-en belül elhe-
lyezkedő , végül a 4) csoportba a fennmaradó települések kerültek (3. ábra).
Ahol nincs desztináció, mert nincs turisztikai vonzer ő, ott egy esetleges infra-
strukturális beruházás hatására sem lesz. Vizsgálatunk els ősorban arra vonatkozik,
hogy ha van turisztikai vonzer ő, akkor a desztinációk bevételei mennyire függnek a
közúthálózattól és a helyi viszonyoktól.
Feltesszük hipotézisként, hogy a közúti elérhet őség és az idegenforgalmi bevéte-
lek (jelesül a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei) nagysága között
létezhet összefüggés, elemzésünkben ennek nagyságát és összetev őit kívántuk ele-
mezni loglineáris modell segítségével.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
50 Tóth Géza — Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
3. ÁBRA
Magyarország települései a közúthálózat figgvényében, 2007
(The Settlements of Hungary as a Function of the Public Road Network, 2007)
"4441,
Pl*
Elérhetőségi csoportok
1. csoport
2. csoport
3. csoport
4. csoport
Forrás: Saját szerkesztés.
Loglineáris elméleti modell
A loglineáris modell azt vizsgálja meg, hogy mikor és milyen értelemben függetle-
nek egymástól változóink. A módszer úgy értelmezi a változók közötti kapcsolatot,
hogy amennyiben az egyik esemény egyik ismérve szerint egyik kategóriába esik,
akkor ez valószín űvé teszi ugyanennek a megfigyelésnek a másik jellemz ője szerint
bizonyos kategóriába esését. Az ilyen jellegű hozzárendelést a változók közötti köl-
csönhatásnak (interakciónak) szokták nevezni (Füstös 1985).
Ehhez induljuk ki egy általános kontingencia táblázatból (1., 2. táblázat). Mivel a
Dél-dunántúli idegenforgalmi régióban jelenleg nincs olyan település, melyet az
1) elérhetőségi csoportba sorolhatnánk, így — módszertani okokból — a hiányzó adatot
pótolni kellett. A pótlást a kontingencia-táblázat minimumértékeinek az üres cellába
való helyezésével értük el.
Legyen X, Y két (valószínűségi) változó, I illetve J elemű értékkészlettel, ahol:
pirP(X=xi, Y=yi).
Jelölje mrn*Ri-t, azaz mij a kontigencia táblázatunk általános eleme, továbbá legyen
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 51
A kontingencia-táblázat minden egyes elemének a logaritmusát véve el őáll egy
-táblázat, vagy más megközelítésben a mátrix.
A szokásos jelölés szerint a táblázat tetsz őleges sorának, oszlopának, illetve a tel-
jes táblázat átlagának kiszámítását a következ ő képletek írják le:
i.1.
i i j
i5, - i ,i,j = 5 4,5. =
—J' I I•J
Tehát az eredeti táblázatunk logaritmusait tartalmazó új táblázat tetsz őleges ele-
mét felírhatjuk az alábbi alakban:
= + - + (*.; - + ki; - - - (* .; -
Ezt úgy interpretálhatjuk, hogy bármely tetsz őleges elem előáll a teljes átlag, az
adott sornak megfelel ő átlag, az adott oszlopnak megfelel ő átlag, valamint a megfe-
lelő sor-oszlop kölcsönhatás (interakció) összegeként.
Ahol mii tényleges esetszám az i-j cellában, I idegenforgalmi régió (i=9), J elérhe-
tőségi kategória (j=4) (3. ábra), az i-edik idegenforgalmi régióra belföldi, illetve
külföldi szállásdíj-bevételek logaritmusa a különböz ő elérhetőségi csoportok sze-
rint, a j-edik elérhet őségi csoportra jutó belföldi, illetve külföldi szállásdíj-
bevételek logaritmusa az idegenforgalmi régiók szerint, annak valószínűsége,
hogy a megfigyelt külföldi vagy belföldi szállásdíj-bevétel tábla ij-edik cellájába
esik, az összes el őbbi alsórendű paraméter által meghatározott valószín űségekhez
viszonyítva.
Az előző összeffiggésbe a 4ii=log(mii)-t helyettesítve egy additív formához jutunk:
log mu = ,u + + +
mu = eu • e4 • 1.1 • e27
Ahol g-vel jelöltük a teljes átlagot, az i-index ű ?s,-val a sorhatást, a j-indexűvel az
oszlophatást, míg az ij indexszel a kölcsönhatást.
Ennek a felbontásnak nagy előnyeit a következ ő képletek mutatják meg, azaz olyan
felbontást eszközöltünk, melyben a sor-oszlophatások, illetve az interakciók egész
táblázatra nézve nullát adnak ki, más szavakkal egész táblázatra vett hatásuk zéró:
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
52 Tóth Géza - Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
1. TÁBLÁZAT
Kereskedelmi szálláshelyek belföldi szállásdíj-bevételének megoszlása (%), 2007
(The Share of Domestic Incomes of Public Accommodation Establishments in 2007 [%_1)
Idegenforgalmi régiók
Elérhe- Buda-
tőségi pest- Eszak- Közép- Dél- Nyugat- Össze-
cso por- Köz ép- magyar Észak- Tisza- Dél- dunán- Bala- dunán- dunán- sen
or- alföldi tavi alföldi topi
tok dunavi- , túli túli túli
szagi
déki
1.cso- 3,7 0,2 3,0 2,5 12,9 1,8 41,6
14,1 3,4
port
2. cso- 6,2 0,0 2,5 1,3 5,7 3,3 0,5 21,7
1,7 0,5
port
3. cso- 10,2 32,0
2,8 6,1 0,7 0,3 1,2 1,5 6,9 2,2
port
4. cso- 0,5 4,7
0,3 1,9 0,1 0,6 0,3 0,2 0,0 0,8
port
Össze-
18,9 11,9 10,7 1,1 7,1 5,6 25,5 6,3 12,9 100,0
sen
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás.
Loglineáris modell segítségével analizáltuk a két esetet (a belföldi és a külföldi
bevételek területi eloszlását). Null-hipotézisünk az volt, hogy adataink függetlenek,
azaz nincsen interakció a két változónk között sem a külföldi, sem a belföldi szál-
lásdíj-bevételek között.. E hipotézis szerint a telitett modell (összes interakciót tartal-
mazza, azaz itt az elérhet őség-régió kölcsönhatást) és a kölcsönhatás nélküli modell
jól illeszkednek egymáshoz. Jelöljük A-val az idegenforgalmi régiókat, B-vel az
elérhetőségi csoportokat.
2. TÁBLÁZAT
Kereskedelmi szálláshelyek külföldi szállásdíj-bevételének megoszlása (%), 2007
(The Share of International Incomes of Public Accommodation Establishments,
20071-%])
Idegenforgalmi régiók
Elérhe- Buda-
tőségi pest- Észak- Közép- Dél- Nyugat- Össze-
csopor- Közép- magyar Észak- Tisza- Dél- dunán- Balato- dunán- dunán- sen
tok or- alföldi tavi alföldi ni
duna- túli túli túli
vidéki szagi
1. cso-
75,5 0,6 0,9 0,1 1,0 1,7 2,7 1,7 84,1
port
2.csopor
0,4 0,0 1,8 0,0 0,2 0,4 2,0 0,7 0,1 5,6
t
3. cso-
0,1 0,8 0,2 0,0 0,3 0,3 4,2 0,5 3,6 10,1
port
4. cso-
0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,2
port
Össze-
76,1 1,5 2,8 0,2 1,6 2,3 8,9 1,3 5,4 100,0
sen
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 53
A loglineáris modell eredményei
A kritikus X2 érték (95%-os szinthez) 5,99; az adataink ett ől nagyságrendekkel
magasabb értéket adtak, így mivel nem illeszkednek a kölcsönhatások elhagyásával
kapott értékek az eredeti kontingencia táblázathoz, a null-hipotézist elvetjük. Más
szavakkal az idegenforgalmi régiók és az elérhet őségi csoportok a magyar—külföldi
bevételekkel való összehasonlításban nem fiiggetlenek egymástól, a valós adatokat
a két változó közötti interakció elhagyásával nem tudjuk magyarázni.
Célunk a továbbiakban annak kiderítése, hogy milyen kimutatható, számszer ű
hatása van a régióknak, illetve az elérhet őségnek a kereskedelmi szálláshelyek ma-
gyar—külföldi szállásdíj árbevételére.
A vizsgálatunkat a 2007-es évre végeztünk el. Az e" értékei a belföldi bevétel sze-
rinti táblázatnál: 530 762, míg a külföldinél: 122 542. A további táblázatba (4. táb-
lázat) a megfelelő kölcsönhatások e-edik hatványai kerültek. Így a fenti e" értékek-
kel és a kiszámolt táblázattal el ő tudjuk állítani az el őző táblázatok alapadatait
(I., 2. táblázat).
Például a Budapest—Közép-dunavidéki idegenforgalmi régió els ő elérhetőségi
csoportba tartozó településeinek magyar szállásdíj-bevételeit megkaphatjuk, ha a
fenti 530 762-t a következ ő táblázat Budapest—Közép-dunavidéki hatásával (1,96),
az első csoport hatásával (1,63) és a kett ő közötti interakcióval (4,14) összeszoroz-
zuk. Ekkor 7 014 637-et kapunk (ami a megfelel ő táblázat els ő sorának alapadata).
Hasonlóan kapjuk meg a többi cellaértéket is.
Az eredmények önmagukban képesek informálni arról (3. táblázat), hogy 1-1 vál-
tozó, változók közötti kapcsolatok milyen módon befolyásoljálc az árbevételeket.
Az 1-nél nagyobb értékek növekv őleg hatnak a bevételekre, az 1-nél kisebbek
csökkentik azt.
Ezek alapján azt tudjuk mondani, hogy az elérhet őség növekedése és a bevételek
növekedése között nincs feltétlen kapcsolat. Igaz ugyan, hogy a legkedvez őbb
elérhetőségű területeken (els ő elérhetőségi csoport) egyben a legmagasabb kölcsön-
hatási értéket láthatjuk, de a belföldi bevételeknél a legkedvez őbb értéket mégis a 3)
csoportnál figyelhetjük meg. A külföldi bevételeknél szintén az els őben látjulc a
legmagasabb értéket, viszont ezután a 2) csoport kölcsönhatási értéke alacsonyabb,
mint a harmadiké. Összegezve, nem lehet egyértelm ű kapcsolatot találni a települé-
sek elérhetőségi helyzete és az idegenforgalmi bevételek nagysága között.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
54 Tóth Géza - Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
3. TÁBLÁZAT
A loglineáris elemzés eredménytáblája
(Results of the Loglinear Analysis)
Paraméter Belföldi bevétel Külföldi bevétel
Budapest-Közép-dunavidéki 1,96 18,59
Észak-magyarországi 1,97 0,65
Észak-alföldi 0,95 0,69
Tisza-tavi 0,16 0,61
Régió Dél-alföldi 1,24 0,65
Közép-dunántúli 0,98 0,67
Balatoni 1,80 0,91
Dél-dunántúli 0,56 0,64
Nyugat-dunántúli 1,38 0,77
1. csoport 1,63 3,26
2. csoport 1,09 0,68
Elérhetőség
3. csoport 2,06 0,74
4. csoport 0,27 0,61
Budapest-Közép-dunavidéki - 1. csoport 4,14 8 011,23
Budapest-Közép-dunavidéki - 2. csoport 0,76 0,05
Budapest-Közép-dunavidéki - 3. csoport 0,66 0,05
Budapest-Közép-dunavidéki - 4. csoport 0,48 0,05
Észak-magyarországi - 1. csoport 0,99 0,32
Észak-magyarországi - 2. csoport 0,22 1,39
Észak-magyarországi - 3. csoport 1,42 1,46
Észak-magyarországi - 4. csoport 3,28 1,55
Észak-alföldi - 1. csoport 2,26 0,32
Észak-alföldi - 2. csoport 5,63 1,78
Észak-alföldi - 3. csoport 0,35 1,23
Észak-alföldi - 4. csoport 0,22 1,44
Tisza-tavi - 1. csoport 0,79 0,31
Tisza-tavi - 2. csoport 0,11 1,46
Tisza-tavi - 3. csoport 0,94 1,34
Tisza-tavi - 4. csoport 11,99 1,64
Dél-alföldi - 1. csoport 1,41 0,34
Régió- Dél-alföldi - 2. csoport 1,72 1,43
Elérhetőség Dél-alföldi - 3. csoport 0,44 1,33
Dél-alföldi - 4. csoport 0,93 1,54
Közép-dunántúli - 1. csoport 1,47 0,37
Közép-dunántúli - 2. csoport 1,19 1,42
Közép-dunántúli - 3. csoport 0,69 1,28
Közép-dunántúli - 4. csoport 0,83 1,48
Balatoni - 1. csoport 4,11 0,33
Balatoni - 2. csoport 2,73 1,42
Balatoni - 3. csoport 1,75 1,94
Balatoni - 4. csoport 0,05 1,10
Dél-dunántúli - 1. csoport 0,02 0,29
Dél-dunántúli - 2. csoport 5,04 1,58
Dél-dunántúli - 3. csoport 1,79 1,40
Dél-dunántúli - 4. csoport 5,14 1,57
Nyugat-dunántúli - 1. csoport 0,74 0,33
Nyugat-dunántúli - 1. csoport 0,34 1,18
Nyugat-dunántúli - 3. csoport 3,37 2,01
Nyugat-dunántúli - 4. csoport 1,17 1,29
Forrás: Saját szerkesztés.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 55
A külföldi és belföldi bevételek között jelent ős a különbség abban a vonatkozás-
ban, hogy a legjobb elérhetőségű helyzetben mekkora a szorzó nagysága. Mivel a
legjobb elérhetőségű településeken a külföldi bevételek szorzója jóval magasabb,
mint a belföldieké, megállapíthatjulc, hogy a külföldi bevételek jóval érzékenyebbek
a kedvező elérhetőségi helyzetre, mint a belföldiek.
A régiós interakciók lényegében tükrözik a bevételek közötti területi különbsége-
ket. Érdemes viszont megfigyelni a külföldi és a belföldi bevétel közötti nagy köl-
csönhatási különbségeket, melynek oka els ősorban a külföldi bevételek igen er ős
területi koncentrációját mutatja, míg ehhez képest a belföldieknél jóval egyenlete-
sebb az eloszlás (4. ábra).
4. ÁBRA
A régiós interakciók nagysága a belföldi és a külföldi szállásdíj-bevételek
vonatkozásában, 2007
(The Rate of Regional Interactions in Respect of the Domestic and International
Incomes from Accommodation Fees, 2007)
belföldi külföldi
Forrás: Saját szerkesztés.
Változóink azonban nemcsak egyenlcént, függetlenül fejtik ki hatásukat az árbevé-
telelcre, hanem egymással kölcsönhatásban is. Ekkor válik láthatóvá a tábláinkból és
a belőlük készített ábrákból (5., 6. ábra), hogy belföldi bevételekre az els ő csoport
által érintett települések közül els ősorban a Budapest—Közép-dunavidéki régióban —
zárójelben a településcsoport legjelent ősebb bevételű települése/i — (Budapest Rác-
keve), a második csoportnál viszont az Észak-alföldi régióban (Hajdúszoboszló,
Szolnok) legjelentősebb a szorzó. A harmadik csoport kedvez ő hatása leginkább a
Nyugat-dunántúli régióban (Sopron, Bük), míg a negyediké a Tisza-tavi régióban
(Berekfiirdő, Kisköre) érzékelhet ő.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
56 Tóth Géza — Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
A külföldi bevételeknél annyi eltérést láthatunk, hogy bár minden csoportnál ab-
ban az idegenforgalmi régióban a legnagyobb a szorzó, mint a belföldi bevételek-
nél, viszont mértéke eltér attól. Az els ő csoportnál a külföldi bevételeknél látható
szorzó mértéke majd 2000-szerese a belföldi szállásdíj-bevételeknél megfigyelhet ő-
nek! Ez a magyarországi külföldi bevételek igen er ős területi, illetve elérhet őségi
szempontú koncentrálódására utal. A másik három csoportban viszont a szorzó né-
mileg alacsonyabb a belföldieknél láthatóhoz képest, vagyis a kevésbé jó elérhet ő-
ségi helyzet már kevésbé ad lehet őséget a külföldi bevételek területi koncentrációjára.
5. ÁBRA
Az idegenforgalmi régiók és az elérhet őségi csoportok közötti interakciók a belföldi
szállásdíj-bevételeknél, 2007
(Interactions between Tourism Regions and Accessibility Groups in the Case of
Domestic Incomes from Accommodation Fees, 2007)
1. csoport 2. csoport
3. csoport 4. csoport
Forrás: Saját szerkesztés.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 57
6. ÁBRA
Az idegenforgalmi régiók és az elérhet őségi csoportok közötti interakciók
a külföldi szállásdíj-bevételeknél, 2007
(Interactions between Tourism Regions and Accessibility Groups in the Case
of International Incomes from Accommodation Fees, 2007)
1. csoport 2. csoport
3. csoport
-L",5
Forrás: Saját szerkesztés.
A magyarországi belföldi turisztikai áramlások vizsgálata
A következőkben azt igyekeztünk megvizsgálni, hogy a turizmus tekintetében ki-
számítható elméleti elérhet őségi viszonyok, illetve a valódi belföldi mozgások kö-
zött milyen kapcsolatot lehet feltárni. Ebben a vizsgálatban a többnapos belföldi
utazások számát az egyes régiókból célrégió szerint próbáltuk összevetni a gravitá-
ciós modellel megbecsült „elméleti" mozgások nagyságával.
Az alapadat a KSH Lakosság utazási szokásai (LUSZ) nev ű felméréséb ől szárma-
zik, melynek 12 ezres reprezentatív mintája választ ad a lakosság turisztikai utazási
szokásainak leglényegesebb kérdéseire.
A lakosság turisztikai aktivitásával kapcsolatban megállapítható, hogy a turiz-
musnak az életmin őség formálásában, a rekreációban, az értékteremtésben még
jelentős tartalékai lehetnek Magyarországon. 2007-ben a magyar lakosságnak — az
éjszakázással nem járó „kirándulások" nélkül — csak 42%-a vett részt a belföldi
idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
58 Tóth Géza - Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
A 2004 és 2006 közötti időszakban nőtt a lakosság utazási aktivitása, az utazások
száma és az utazásra fordított szabadid ő, folyó áron 37%-kal emelkedett az utazásra
fordított fogyasztási kiadás. Ezt követ ően 2007-ben csökkent az aktivitás, csökkent
az utazások száma, n őtt az erre fordított id ő (106 millió napra), és folyó áron 11%-kal
bővült a fogyasztás egy év alatt (KSH 2008).
Vizsgálatunkban ezt a csoportot, illetve mozgásukat igyekeztünk górcs ő alá venni.
4. TÁBLÁZAT
Többnapos belföldi utazások megoszlása az egyes régiókból célrégió szerint, 2007 (%)
(The Distribution of Multi-day Domestic Travels from the Given Regions According
to Target Regions in 20071-%])
Idegenforgalmi régiók
ig Buda-
tól Ösz-
pest Észak- Nyu-
Észak Ti- Dél- Közép- Dél- sze-
Kö- Ma- Balato gat-
sza- dunán- dunán- sen
zép- gyar- -ni dunán-
Alföld tavi di túli túli
Duna- ország túli
vidék
Közép-
Magyar- 31,9 10,5 8,0 1,1 7,7 10,4 19,2 4,6 6,7 100
ország
Közép-
16,3 3,9 5,0 0,3 6,3 28,1 25,3 6,4 8,5 100
Dunántúl
Tervezési-statisztikai régió
Nyugat-
13,6 2,7 3,2 2,4 10,3 28,8 3,7 35,3 100
Dunántúl
Dél-Dunántúl 16,3 1,6 1,5 0,2 6,7 5,8 16,3 47,1 4,4 100
Észak-
Magyaror- 19,2 31,9 7,7 4,6 8,0 10,5 10,4 6,7 1,1 100
szág
Észak-Alföld 13,3 13,1 56,3 4,5 5,5 1,2 4,0 0,8 1,3 100
Dél-Alföld 16,1 5,8 7,4 1,4 47,3 4,1 11,3 4,0 2,7 100
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás.
Az elméleti mozgásokat gravitációs modellel próbáltuk modellezni. A gravitációs
törvény szerint két test közötti vonzóer ő nagysága a két test tömegével (P i és Pl)
egyenesen, a közöttük levő távolság (dii) négyzetével fordítottan arányos (Stewart
1948; Isard et al. 1998).
(
Pl);
Dif = g
\, L4 ij
ahol a modell alapján várt áramlás i-b ől j-be; Pi települések népessége, ahon-
nan turisztikai célból utazhatnak (az összes magyarországi település ilyen); P i azon
települések kereskedelmi és magánszálláshelyein megszállt vendégek száma, ahova
turisztikai célból utazhatnak (csak azon települések kerültek ebbe a körbe, ahol van
kereskedelmi vagy magánszálláshely); d i; a települések közötti távolság közúton,
percben; y állandó; g konstans, jelen esetben 1.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 59
A modellben annak ellenére a teljes népességgel számoltunk, hogy a valóságban
nem valószínű, hogy mindenki részt vesz a turisztikai áramlásokban. A turisztikai
tevékenység véghezvitelében jelent ős különbségek lehetnek kor, nem, anyagi hely-
zet, családi állapot és még sok más szempont alapján. Azzal viszont, hogy az össz-
népesség, mint potenciális turista bekerült a modellbe, egy elméleti maximumot
határoztunk meg, melyhez jól mérhetjük a valós árarnlások nagyságát és területi
megoszlását.
Az elméleti mozgásokat — a vele összehasonlítandó LUSZ-ból származó adatnak
megfelelően — az egyes tervezési-statisztikai régiókból az idegenforgalmi régiókba
számítottuk ki, vagyis a mozgásokat a kiinduló tervezési-statisztikai régiók, illetve
az érkezési idegenforgalmi régiók szerint összegeztük.
A számítás során fontos volt annak a vizsgálata, hogy a y konstans milyen értéket
kapjon. Így számításainkat elvégeztük 1-t ől 8-ig terjedő konstanssal, és megvizsgál-
tuk a számított és a valós érték közötti korrelációs kapcsolat szorosságát.
Annak az eldöntésére, hogy végül is melyik konstanst alkalmazó modell írja le
legjobban a belföldi turisztikai célú mozgásokat, súlyozott átlagot számítottunk a
kapott értékek és a LUSZ-ból származó adatok között, a korrelációs együtthatókat a
turisztikai régiókba való összérkezések számával súlyozva, hiszen az egyes régiók
szerepe a hazai turisztikai áramlásokban meglehet ősen különböző.
5. TÁBLÁZAT
Korrelációs együtthatók súlyozott átlagai a gravitációs modell különböző
y konstansai esetén
(Weighted Averages of the Correlation Coefficients in the Case of Various
y Constants of the Gravitation Model)
1 2 3 4 5 6 7 8
0,69 0,88 0,87 0,86 0,85 0,84 0,82 0,80
Forrás: Saját számítás.
Mint az 5. táblázatból is látható, a legmagasabb korrelációs kapcsolat a valós és
az elméleti adatok között a távolság négyzete esetében figyelhet ő meg. Ettől csak igen
kis mértékben marad el a magasabb kitev ővel számított modellek értékei és a valós
értékek közötti kapcsolat. Mint azt Dusek Tamás gravitációs modellr ől szóló munká-
jában megállapítja (Dusek 2003, 47): „A kitevő növekedésével a területközi kapcsola-
tok intenzitása távolságérzékenyebb lesz, ezzel párhuzamosan a tömegek jelent ősége
fokozatosan csökken." Mivel a konstansok között csak igen kis különbséget látha-
tunk, így a belföldi turisztikai áramlások távolság érzékenyeknek tekinthet ők.
Végül a számításaink szerint, a turisztikai mozgásokat legjobban leíró — négyzetes
konstanst — alkalmazó modell értékeit és a valós értékeket kívántuk összehasonlítani.
Ehhez mindkét adatsort standardizáltuk, majd az elméleti értékekb ől kivontuk a
valósokat, s feltárult a kett ő közötti különbség.
A kapott értékek el őjele csak az elméleti és a valós adatok közötti viszonyra utal,
éppen ezért fordul el ő az, hogy van olyan régió, ahonnan kiinduló turisztikai áram-
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
60 Tóth Géza - Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
lások külön-külön minden turisztikai régióba nagyobbak az elméletinél (vagyis
negatív előjelet kapott), mégis összességében kisebbek annál.
6. TÁBLÁZAT
Az elméleti és a valós turisztikai áramlások standardizált értékei közötti különbség, 2007
(Differences between the Standardized Values of the Theoretical and Actual Tourist
Flows, 2007)
tól Tervezési-
Közép- Nyu- Észak-
Közép- Dél- statiszti-
Ma- gat- Ma- Észak- Dél-
Du- Du- kai
gyar- Du- gyar- Alföld Alföld
ig nántúl nántúl régiók
ország nántúl ország
összesen
Budapest-
Közép-
-1,38 -0,88 -0,48 -0,41 -0,17 -0,40 -0,50 -2,15
dunavidéki
régió
Észak-
magyaror- 0,11 -0,40 -0,41 -0,41 0,09 -0,34 -0,40 0,33
szági régió
Észak-alföldi
0,10 -0,39 -0,40 -0,41 -0,28 -0,13 -0,41 0,16
régió
Tisza-tavi
-0,02 -0,41 -0,41 -0,41 -0,32 -0,39 -0,41 -0,29
régió
Dél-alföldi
0,08 -0,38 -0,40 -0,38 -0,22 -0,37 -0,35 0,04
régió
Közép-
dunántúli 0,05 -0,39 -0,40 -0,39 -0,16 -0,40 -0,40 -0,02
régió
Balatoni
0,13 -0,65 -0,64 -0,61 -0,18 -0,39 -0,40 -0,67
régió
Dél-
dunántúli 0,05 -0,38 -0,40 -0,29 -0,25 -0,40 -0,41 -0,01
régió
Nyugat-
dunántúli 0,05 -0,41 -0,56 -0,40 -0,39 -0,41 -0,41 -0,46
régió
Idegenfor-
galmi régiók -0,57 -1,02 -0,83 -0,44 1,38 0,02 -0,42 0,20
összesen
Forrás: Saját számítás.
Országosan megállapíthatjuk, hogy az elméleti áramlások némileg magasabbak a
valós áramlásoknál. A kiindulási tervezési-statisztikai régiók közül a Közép-
Dunántúlról kiinduló áramlás haladja meg legnagyobb mértékben az elméleti érté-
ket. Az elméletihez képest er ősebb turisztikai áramlás indul még ki a Nyugat-
Dunántúlról, Közép-Magyarországról, Dél-Dunántúlról, illetve a Dél-Alföldr ől.
Ezzel szemben els ősorban Észak-Magyarország, de kismértékben Észak-Alföld
esetében is a valós áramlás mértéke elmarad az elméleti mozgás mértékét ől.
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Az elérhet őség és az idegenforgalom... 61
A fogadó idegenforgalmi régiók vonatkozásában messze kiemelkedik Budapest—
Közép-Dunavidék. Ide az elméletileg el őre jelzettnél jóval nagyobb mértékben érkez-
nek belföldi turisták. Ebbe az idegenforgalmi régióba valamennyi turisztikai régióból
több turista érkezik, mint az elméletileg várható lenne. Hasonló, pozitív eltérést látha-
tunk még a Balatoni, a Nyugat-dunántúli és a Tisza-tavi régió esetében is. Az els ő két
idegenforgalmi régióba csak Közép-Magyarországról, míg az utóbbiba valamennyi
régióból az el őre jelzettnél többen érkeznek.
Sajnálatos módon 3 kelet-magyarországi idegenforgalmi régióba érkez ő belföldi tu-
risták száma alacsonyabb, mint az elméleti érték. Legjelent ősebb elmaradást az Észak-
magyarországi régiónál láthatjuk, melyet az Észak-alföldi és a Dél-alföldi követ.
Az egyes mozgásokat részletesen vizsgálva leginkább a Közép-Magyarországról ki-
induló és a Budapest—Közép-dunavidéki régióba tartó áramlás kiemelked ő szerepe
tűnik ki. A két féle régió (tervezési-statisztikai és idegenforgalmi) között ebben az
esetben van ugyan néhány településnyi eltérés, de ett ől fúggetlenül alapvet ően a
régión belüli mozgásról beszélünk, mely ebben az esetben jóval er ősebb, mint azt a
modell alapján becsülhetnénk.
A többi idegenforgalmi régió esetében érdemes elkülöníteni a dunántúli és a kelet-
magyarországi régiókat. A dunántúliak esetében els ősorban a szomszédos régiókba
való áramlás szerepe, míg a keletieknél egyes dunántúli régiók felkeresése jelent ő-
sebb az elméleti áramlásnál.
Összegzés
Vizsgálatunk is rámutatott arra, hogy az elérhet őség növekedése és a bevételek
növekedése között nincs feltétlen kapcsolat. A külföldi bevételek jóval érzékenyeb-
bek a kedvező elérhetőségi helyzetre, mint a belföldiek.
A régiók szerepe az idegenforgalmi bevételek kialakulására meglehet ősen jelentős
különbségeket mutat. A külföldi és a belföldi bevétel között nagy kölcsönhatási
különbségeket figyelhettünk meg, melynek oka els ősorban a külföldi bevételek igen
erős területi koncentrációját mutatja, míg ehhez képest a belföldieknél jóval egyen-
letesebb az eloszlás.
A bevételek nagysága vonatkozásában fontos még a régiók és az elérhet őségi cso-
portok közötti interakció szerepe is. Ebben megállapítottuk, hogy mind a 4 elérhet ő-
ségi csoport vonatkozásában — a külföldi és belföldi bevételeknél is — azonos régiók-
ban a legmagasabb a szorzó. A különbség a szorzók nagyságában látható, mely a kül-
földi és belföldi bevételek közötti területi, illetve elérhet őségi különbségeket mutatja.
Az elméleti és a valós turisztikai áramlások különbségéb ől arra a következtetésre
jutottunk, hogy országosan az elméleti áramlások némileg magasabbak a valós
áramlásoknál. A kiindulási tervezési-statisztikai régiók esetében els ősorban a régiók
anyagi fejlettsége a meghatározó erej ű, így leginkább Közép-Magyarország és a
dunántúli régiók emelhet ők ki. A fogadó idegenforgalmi régiók vonatkozásában
messze kiemelkedik Budapest—Közép-Dunavidék. Hasonló, pozitív eltérést látha-
Tóth Géza - Dávid Lóránt : Az elérhetőség és az idegenforgalom kapcsolata.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 45-62. p.
62 Tóth Géza - Dávid Lóránt TÉT XXIII. évf. 2009 s3
tunk még a Balatoni, a Nyugat-dunántúli és a Tisza-tavi régió esetében is. Ez a tény
is mutatja fejlesztési lehet őségeiket.
Sajnálatos módon 3 kelet-magyarországi idegenforgalmi régióba érkez ő belföldi
turisták száma alacsonyabb, mint az elméleti érték.
Irodalom
Dusek, T. (2003) A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása. — Tér és Társadalom. I.
41-58. o.
Füstös L. (1985) Loglineáris modell kontingencia-táblák elemzésére. MTA Szociológiai Kutató Intézet,
Budapest.
Geurs, K.T.—Ritsema, van Eck J.R. (2001) Accessibility measures: review and applications. Evaluation
of accessibility impacts of land-use transportation scenarios, and related social and economic impact.
Report no. 408505006 http://www.mnp.nlibibliotheeldrapporten/408505006.pdf
Hale, C.M.—Page, S.J. (1999) Geography of Recreation and Tourism: Place and Space. Routledge, London.
Halsall, D. (ed.) (1982) Transport for Recreation. IBG Transport Geography Study Group, Lancaster.
Isard, W.—Azis, I.J.—Drennan, M.P.—Miller, RE.—Salzman, S.—Thorbecke, E. (1998) Methods of
Interregional and Regional Analysis. Ashgate, Aldershot.
Knowles, R. (1993) Research agendas for transport geography in 1990s. — Journal of Transport
Geography. 1. 3-11. o.
KSH (2008) Jelentés a turizmus 2007 évi teljesítményér ől. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Stewart, J.Q. (1948) Demographic Gravitation: Evidence and Applications. — Sociometry. February-
May. 31-58. o.
THE CONNECTION BETWEEN ACCESSIBILITY AND TOURISM
GÉZA TÓTH - LÓRÁNT DÁVID
The examination of the relations between tourism and road accessibility raises a large
number of methodological problems. Although the connection may seem evident, the
statistical measurement is rather difficult. Thus we did not intend to examine the strength of
the connection, rather its characteristics and components in the Hungarian tourist regions by
means of the loglinear model. In the second part of our analysis we tried to predict the length
of multi-day domestic holidays by means of the gravity model after which the real and the
predicted data were also compared. This is how we attempted to reveal the characteristics of
the Hungarian domestic tourist flow.