Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
MEGJELENT
Horváth Gyula (szerk.):
Regionális fejl ődés és politika az
REGIONÁLIS átalakuló Oroszországban
FEJL Ő DÉS
ÉS POLITIKA
(MTA Regionális Kutatások
Központja, Pécs, 2008. 466 o.
Régiók Európája, 3. kötet)
Az MTA Regionális Kutatások Központjának sorozata az európai regionális fejl ődés
sajátosságait, a regionális rendszerek, a közigazgatás különböz ő szintjei és a gazdasági
ágazatok kölcsönhatásait, a regionális politika és a fejlesztés intézményeit mutatja be.
A sorozat harmadik kötete a világ legnagyobb kiterjedés ű országának regionális fo-
lyamatait elemzi. Oroszország a Szovjetuniótól térben különlegesen egyenl őtlen gaz-
dasági szerkezetet örökölt. A területi fejl ődést befolyásoló tőkeakkumuláció és iparte-
lepítés a kommunista kormányzás évtizedeiben korlátozott számú régiót érintett. A
birodalom széthullását követ ően a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti
különbségek tovább növekedtek. A kötet a régiók között megmutatkozó területi kü-
lönbségeket és az azokat befolyásoló tényez őket elemzi, vázolja a markáns regionális
problémákat és ismerteti a regionális politika elképzeléseit. A szerz ők az orosz regio-
nális tudomány jeles képvisel ői.
A kötetr ől megjelent ismertet ők:
Bassa László: Földrajzi Értesít ő, 2008. 3-4.; Enyedi György: Magyar Tudomány,
2009. 3.; Marosi Lajos: Területi Statisztika, 2009. 2.; Marosi Lajos: Élet és Tudo-
mány, 2009. 18. Gyuris Ferenc: Tér és Társadalom, 2009. 1.; Gulyás László: Közép-
európai Közlemények, 2009. 1.; Karácsonyi Dávid: Földrajzi Közlemények, 2009. 2.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
MEGJELENT
agyarorszag Beluszky Pál (szerk.):
1.4
történeti földrajza Magyarország történeti
II. kötet földrajza — II. kötet
4‘
1-4
Q Szerkesztette
Beluszky Pál (Dialóg Campus Kiadó,
Budapest—Pécs, 2008. 436 o.
Studia Geographica Dialóg Campus
Tankönyvek
Területi és Települési kutatások 27.)
A Kárpát-medence közép-európai sajátosságokkal jellemezhet ő társadalma több
ízben kísérelte meg a felzárkózást Nyugat-Európához. Reményteljes próbálkozás-
nak ígérkezett a rendi államberendezkedés és társadalom felszámolása után (1848),
a polgári berendezkedés kiépítésével egyid őben végrehajtott modernizáció: a dua-
lizmus korának (1867-1918) végére, a századfordulón — kb. 20 ezer km hosszúságú
vasúthálózat kiépítése nyomán — megteremt ődött a Kárpát-medence gazdasági egy-
sége, kezdetét vette a modern urbanizáció, Budapest az ország politikai-gazdasági-
kulturális fővárosává, modern nagyvárossá vált. Az agrár-konjunktúra hatására a
mezőgazdasági termelés is a fejl ődés motorjává vált, de a századfordulóra már az
ipari kor előőrsei is feltűntek a Kárpát-medencében. Lezajlott a népesedési folyama-
tok forradalma, kirajzolódtak a modern, integráns Magyarország (Kárpát-medence)
körvonalai; e folyamatokat, annak a 20. század elejére kialakult földrajzi vetületét
kívánja e könyv bemutatni, abban az állapotában, miel őtt a történelem viharai véget
vetettek volna e kísérletnek.
A kötet fő fejezetet:
8. Az ország gazdasága (Gál Zoltán; Beluszky Pál; Majdán János)
9. Magyarország oktatásügye (Nagy Mariann)
10. Magyarország településállománya, településhálózata (Beluszky Pál)
11.A Kárpát-medence országrészeinek (régióinak?) rövid jellemzése (Beluszky Pál)
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
MEGJELENT
Dél-Erdély és Bánság Horváth Gyula (szerk.):
Dél-Erdély és Bánság
(MTA Regionális Kutatások
Központja, Dialóg Campus Kiadó,
Pécs—Budapest, 2009. 582 o.
A Kárpát-medence régiói, 9. kötet.)
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a
Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejl ődésében az 1990-es évtizedben lezaj-
lott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat
váltottak ki.
Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során
formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történ ő újjászerveződése
lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái
miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat
politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szo-
ros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
E kötet két — hét megye alkotta — nagytérséget mutat be. Az egyik az Arad,
Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyéket magában foglaló kétmilliós népesség ű
Nyugat régió. Ez a térség a történelmi Bánság romániai részeit és a Partium déli
területeit fogja át. A másik térség — amelyet kötetünkben Dél-Erdélynek nevezünk —
a Közép régió eddig nem vizsgált Fehér, Szeben és Brassó megyéjét öleli fel. E
térségben 1,4 millió lakos él.
A kötet szerzői a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Sapientia Magyar Tu-
dományegyetem kutatói.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
MEGJELENT
Baranyi Béla — Nagy János (szerk.):
Tanulmányok az agrár- és a
Tanulmanyok az agyar- es a
mumnabs tudomanyok korebol
regionális tudományok köréb ől az
az r-szak-alfoldi regmban Észak-alföldi régióban
(MTA RKK — DE AMTC,
Debrecen, 2009. 369 o.)
A magyar tudományosság két jelent ős intézménye között ápolt kapcsolatok ered-
ményeként újabb közérdekl ődésre számot tartó könyv látott napvilágot a közelmúlt-
ban. A kereteit tekintve 25 éve alakult, az országban hálózati jelleggel tevékenyked ő
MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a debreceni gazdasági és
agrár-felsőoktatásban 140 éves múltra visszatekint ő Debreceni Egyetem Agrár- és
Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) ugyanis a regionális (területi), vala-
mint az agrár- és vidékfejlesztési jelleg ű tudományos és oktatási kapcsolatok megala-
pozása és elmélyítése céljából 2001-ben együttm űködési megállapodást kötött.
A modern regionalizáció és regionalizmus, valamint a terület-, az agrár- és vidékfej-
lesztés kérdéseit vizsgáló akadémiai és debreceni fels őoktatási intézmény között azóta
kiteljesedett együttm űködés eredménye a Baranyi Béla és Nagy János professzorok
szerkesztésében közreadott tanulmánykötet is.
A közös kiadásban immár negyedik alkalommal megjelent, ezúttal a jubileumi al-
kalmakhoz is kapcsolódó legújabb könyv tanulmányai a régiófejlesztés helyzetét,
lehetőségeit és irányait elemzik az agrár és a regionális (területi) tudományok szem-
szögéből, jellemzően kistérségi megközelítésben az ország második legnagyobb
agrár- és vidékfejlesztési szempontból er őteljesen érintett régiójában, az Észak-
Alföldön. A tanulmánykötet fontos sajátossága továbbá, hogy a DE AMTC Föld-
hasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetéhez és az MTA RKK Debreceni
Osztályához, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola tudományos m űhelyéhez
szorosan kötődő tapasztalt kutatók és oktatók tanulmányai mellett a fiatalabb szak-
emberek — köztük tehetséges PhD hallgatók — számára is lehet őséget biztosít az új
kutatási eredmények publikálására. A népes szerz őgárda munkájának köszönhetően
született tartalmas és igényes megjelenés ű könyv jó szívvel ajánlható a regionális
tudományok, valamint az agrárgazdaság és vidékfejlesztés kérdései iránt érdekl ő-
dők szélesebb köre figyelmébe.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
MEGJELENT
Hardi Tamás—Hajdú Zoltán—
11qtall Ta
•
Mezei István:
•
Határok és városok a Kárpát-
ok
medencében
Könvátmedenceben
(MTA Regionális Kutatások Központja,
Győr—Pécs, 2009. 374 o.)
Egyre többször halljuk, hogy államhatáraink „légiessé" válnak, egyre kisebb aka-
dályt jelentenek annak, aki át szeretné lépni őket. A Kárpát-medencében ennek a
folyamatnak különleges jelentőséget ad, hogy a 20. században keletkezett, s több-
ször módosult határaink egy korábban egységes politikai alakulat, a történelmi Ma-
gyarország térbeli rendszereit darabolták fel. Kérdés, hogy a határok elválasztó sze-
repének csökkenésével hogyan alakulnak újra és át ezek a hosszú id őn át elválasz-
tott térbeli struktúrák? Könyvünk a városállomány átalakulását vizsgálja a Kárpát-
medencében a 20. században keletkezett államhatárok és állami terek szempontjá-
ból. Elméletben tisztázza a határnak, mint térbeli jelenségnek a szerepét a földrajzi tér
alakításában, valamint a határ, a határváltozások hatását a városokra és a városháló-
zatra. Bemutatjuk a városállomány, a vonzáskörzetek átalakulását a Kárpát-
medencében, az egyes szomszédos államokban és térségekben, különös tekintettel a
határok mellé került városok eseteire. Elemezzük, hogyan hatott a határok meghúzása,
az új államok közigazgatási és területfejleszt ő politikája a városállomány fejlődésére,
s milyen új lehetőségeket és nehézségeket teremt városaink és a bennük él ők számára
egyes határszakaszaink „kinyílása", illetve mások elválasztó szerepének er ősödése.
A könyv beszerezhető : MTA RKK NYUTI 9022 Győr, Liszt F. u. 10.
e-mail: hardit@rkk.hu
Fő fejezetek:
Az államhatár mint térbeli jelenség (Hardi Tamás)
Városhálózat, vonzáskörzet és a határ (Hardi Tamás)
Az államok, a szomszédsági környezet és a fővárosok átalakulása a Kárpát-
medencében a modernizáció id őszakában (Hajdú Zoltán)
MEGJELENT
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 270-275. p.
Városok és a közigazgatási terület-szervezés a Kárpát-medencében az I. világháború
utáni időszaktól az Európai Unióig (Hajdú Zoltán)
Határváltozások és a határ menti városok a Kárpát-medencében a 20. században
(Hardi Tamás)
A városok átalakulása (Hardi Tamás)
Szlovákia határ menti városai (Mezei István)
Városok Kárpátalján (Mezei István)
Városok a magyar—román határ mentén (Mezei István)
A vajdasági városok szerepe a szerb—magyar és a szerb—román határ menti kapcso-
latok erősítésében (kiépítésében) (Nagy Imre—Kugler József)
Államhatár-változások és városfejl ődés a mai magyar—horvát és a magyar—szlovén
határ térségében (Hajdú Zoltán)
Határon átnyúló ingázás, munkavállalás egy magyar—osztrák és szlovák—magyar
példán keresztül (Hardi Tamás)
Határ menti városaink helyzete a 21. század elején (Hardi Tamás)