Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 1: 67-131
GYORS TÉNYKÉP
A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSÉ-
NEK LEHETŐ SÉGEIT VIZSGÁLÓ KUTATÁSOK
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
(A Research into the Possibilities of Raising Regional
Competitiveness in the North Great Plain Region)
RŐ FI MÓNIKA — HAJDÚ ZITA — MOHÁCSI MÁRTA —
NAGY JÁNOS
Kulcsszavak:
regionalitás, versenyképesség, fels őoktatás
A „régiók Európájaként" önmagát meghatározó Unióhoz csatlakozó Magyarországon is létrejöttek a
regionális támogatások alapegységei, a tervezési statisztikai nagyrégiók (NUTS2). A fejlesztési források
hatékony allokációjának és felhasználásának igénye magával hozta a régiófejlesztés tudományos megkö-
zelítését is. Szellemi m űhelyek keresik a válaszokat a régió fejlesztésére, a fejl ődést befolyásoló tényez ők
és szereplők meghatározására. Az Észak-alföldi régió versenyképessége növelésének lehet őségeit elemzik
a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájának fiatal kutatói az eredményeiket bemutató
tanulmányban.
Formálódó Tudományos Műhely
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és a Debreceni
Egyetem Agrár- és M ű szaki Tudományok Centruma közötti sokoldalú tudományos
együttműködés egyik eredménye a Kerpely Kálmán (jogel őd Interdiszciplináris
Agrár- és Természettudományok) Doktori Iskola keretei között formálódó, a
regionalitás kérdéseivel foglalkozó kutatócsoport. Az elmúlt négy évben született
doktori értekezések témája az Észak-alföldi régió szerepének, versenyképességének
vizsgálata, a régió fejl ő dését biztosító hatások elemzése volt. A kutatások alapja az
a felvetés, hogy a régiók versenyképességének megteremtésében a tudásközpontok
megléte, szerepe nélkülözhetetlen. Az Észak-alföldi régiót az EU legelmaradottabb
régiói között tartják számon, annak ellenére, hogy európai színvonalú fels őoktatási
intézmény, kutatóegyetem m űködik a központjában. A társadalmi és gazdasági fej-
lődés számára nélkülözhetetlen emberi t őkét a szervezett oktatás, a fels őoktatás
állítja elő (Majó 2000). A felsőoktatási intézmények megítélésében egyre növekv ő
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
68 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
mértékben és hangsúllyal kapnak figyelmet a pályakövetési vizsgálatok eredmé-
nyei, az intézményeket körülvev ő térség vállalataival kialakított kapcsolat.
A Doktori Iskolában végzett kutatások kiterjednek a munkaer őpiac mindkét olda-
lának megkeresésére, a fels őoktatásból kibocsátott munkavállalók elhelyezkedési
vizsgálataira, valamint a munkáltatók elvárásainak, tapasztalatainak elemzésére.
Jelen tanulmány keretei között a Debreceni Egyetem Agrár- és M űszaki Tudomá-
nyok Centrumában végzett diplomások elhelyezkedési visszajelzéseihez kapcsolódó
eredményeket, valamint a centrummal együttm űködő vállalatok, szervezetek köré-
ben végzett kutatások eredményeit ismertetjük.
Néhány gondolat az Észak-alföldi régióról
Az Észak-alföldi régió (melyet Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-
Szatmár—Bereg megye hármasa alkot) Magyarország egyik halmozottan hátrányos
helyzetű régiója. Országos viszonylatban mérsékelt gazdasági aktivitás jellemzi,
amely alapvetően a gazdaság alacsony teljesít őképességében rejlik. Ez mutatkozik
meg abban is, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a régió az utolsó helyek
egyikét foglalja el Magyarország régióinak sorában. Egy térség versenyképességét
nagymértékben befolyásolja a régióban él ők gazdasági aktivitása, melynek megítélé-
séhez nemcsak a foglalkoztatottság mértéke és aránya, hanem szerkezete, valamint a
munkanélküliségi helyzet elemzése biztosíthat támpontokat (Vincze—R ő 2005). fi
A kilencvenes években, az észak-alföldi térségben is tömegesen sz űntek meg a mun-
kahelyek, a népesség gazdaságilag inaktív hányada n őtt. Az elmúlt 10 évben Magyar-
országon folyamatosan csökkent a munkanélküliség, azonban regionális szinten mu-
tatkoznak eltérések. A gazdasági átalakulás térségenként rendkívül egyenl őtlen mó-
don ment végbe, így a régiók között jelentős munkaerő-piaci különbségek alakultak
ki, melyek az utóbbi években folyamatosan n őttek (Laky 2004). Sajnos, a legalacso-
nyabb szintű foglalkoztatottsági adatok az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi
régiókat jellemzik. A foglalkoztatottak képzettségi struktúrájának alakulása világosan
jelzi, hogy a modernizálódó gazdaságnak min őségi munkaerőre van szüksége.
Az oktatás nyújtotta lehet őségek mellett egyre nagyobb jelent őséggel bír a kuta-
tás-fejlesztés, ami els ősorban a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódik, de egyre
nagyobb hangsúlyt kap a vállalatokkal kialakított együttm űködés is. A régióban a
kutató-fejlesztő helyek száma, a kutatásokra fordított összegek nagysága országos
viszonylatban is jelentős. Az oktatási, képzési rendszer és a gazdaság közötti meg-
felelő kapcsolatok hiánya miatt az oktatási, képzési rendszerb ől kilépők képzettségé-
nek szintje és jellege (a képzés struktúrája) nem felel meg a munkaer ő-piaci elvárá-
soknak. Hiányoznak a rendszerb ől a gazdasági környezethez alkalmazkodó, fejl ődő-
képes szakképz ő intézmények. Ezért minden régiónak és a benne található fels őokta-
tási intézménynek foglalkoznia kell az oktatásból a munka világába történ ő átmenet
hatékonyabbá tételével és a munkaer őpiac szereplőinek véleményével, igényeivel
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Gyors ténykép 69
(R őfi 2006). Az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjében található fels őoktatási
intézmény: Szolnokon és Nyíregyházán főiskola, ez utóbbi megyeszékhelyen kett ő
is (Nyíregyházi Főiskola, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi F őiskola),
Debrecenben pedig egy állami egyetem (Debreceni Egyetem, melynek karai m ű-
ködnek Nyíregyházán és Hajdúböszörményben is), valamint egy egyházi fenntartású
egyetem (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) és egy főiskola (Kölcsey
Ferenc Református Tanítóképz ő Főiskola). A Szolnoki Főiskola egyik kara Mező-
túron folytatja tevékenységét.
A Debreceni Egyetem hazánk egyik legrégebben, folyamatosan m űködő felsőokta-
tási intézménye, stabil gazdálkodása megteremti a biztos hátteret a kimagasló szakmai
munkához, az oktatás, kutatás területén elért eredményekhez. Az egyetem — benne az
Agrár és Műszaki Tudományok Centruma — a régió kutatás-fejlesztési potenciáljának
is meghatározó bázisa. Az Észak-alföldi régió a magyar agrárgazdaság és vidékfej-
lesztés szempontjából stratégiai területet képez, melyben a 140 éves múltra visszate-
kintő agrár felsőoktatás és kutatás szerepe kiemelked ő (Baranyi—Nagy 2008).
Diplomások elhelyezkedési esélyei a régióban
Kérdőíves kutatás segítségével elemeztük a Debreceni Egyetemen 2000-2005 kö-
zött végzett hallgatók elhelyezkedési tapasztalatait, véleményét. A vizsgálatba a
Debreceni Egyetem azon karainak a hallgatóit vontuk be, akik olyan karokon vé-
gezték tanulmányaikat, amelyek illeszkednek a Bolognai-folyamat rendszerébe, így
az egyetem 15 karából 11-re terjedt ki a vizsgálat. A 2005. december — 2006. febru-
ár között készült felmérésben 4731 db kérd őívet küldtünk ki, amelyből 1314 érté-
kelhető érkezett vissza. Az eredmények megbízhatósága érdekében azokat a karokat
vizsgáltuk, amelyek esetén a beérkezett kérd őívek aránya meghaladta a 20%-ot. A
minta elemszáma N=1172 lett. Jelen tanulmány keretei között a Debreceni Egyetem
Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumához tartozó két kar, az Agrárgazdasági és
Vidékfejlesztési Kar (AVK) és a Mez őgazdaság-tudományi Kar (MTK) eredményeit
ismertetjük. Az AVK-n els ősorban a gazdasági élet szélesebb területén is alkalmaz-
ható ökonómiai jellegű képzés folyik. A Kar a pénzügy, számvitel, kereskedelem,
marketing, turizmus, vendéglátás, gazdálkodás, vidékfejlesztés, informatika és
szakigazgatás tudományterületein folyó szakemberképzéssel a jelenkor kihívásai-
nak igyekszik megfelelni.
Az MTK-n a klasszikus agrártudományok, a környezetgazdálkodás, élelmiszer-
feldolgozás, a kertészet, a természetvédelem, a vadgazdálkodás, hulladékgazdálkodás,
a gyógy- és fűszernövény-termesztés, ménesgazda, logisztikai m űszaki menedzser-
asszisztens, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéz ő szakon tanul-
hatnak a diákok.
A régiók fejlesztésének el ősegítését szolgáló regionális tudásközpontok alapját
képező felsőoktatási intézmények feladata nemcsak a jelentkez ők igényeinek kielégí-
tése, és a számukra kedvez ő képzési kínálat biztosítása, hanem a végzett hallgatók
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
70 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
munkaerő -piaci elhelyezkedésének segítése, a sikeres karrierhez szükséges szakmai
tudás és gyakorlati ismeret elsajátíttatása. A munkaer őpiacon kialakult erős területi
különbségek továbbra is fennmaradtak. Míg Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön
a foglalkoztatottsági ráta 2001-ben nem érte el az 50%-ot, és a munkanélküliségi ráta
8% körüli volt (egyes kistérségekben megközelítette a 20%-ot), addig Közép-
Magyarország, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl foglalkoztatottsági rátája 60%
körül alakult, munkanélküliségi rátája pedig alig haladta meg a 4%-ot (Regionális... 2003).
Megvizsgáltuk, hogy a végzett hallgatók melyik megyében helyezkednek el a leg-
nagyobb arányban (1. ábra). Az AVK végzettjei közel 60%-ban tudtak Hajdú-Bihar
megyében munkát találni, az MTK diplomásainál ez az érték 40% körüli.
1. ÁBRA
A végzett hallgatók elhelyezkedési aránya megyék szerint
(Rate of Employment of Graduate According to Counties)
Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Mez őgazdaságtudományi Kar
Forrás: Rőfi (2006).
Karonként elemezve az eredményeket, megállapíthatjuk, hogy az AVK-sok több
mint 50%-a Hajdú-Bihar megyében helyezkedik el, míg közel azonos arányban
találnak munkát Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12-12%). Az MTK
hallgatói Hajdú-Bihar megyén kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében helyezkedtek el, az arányokat tekintve különböz ő mértékben,
amely egyértelműen igazolja a régió választását.
A végzettek egyetemi tanulmányaik alatt állandó lakcímként megjelölt lakhelyre
vonatkozó adatait összehasonlítottuk a munkahelyre vonatkozó válaszokkal (2. ábra).
A két kategóriában a megyék sorrendje azonos, csak Budapesten n ő (13,7%) az
állást talált végzett hallgatók aránya. A megkérdezett diplomások több mint fele
(54,5%) az Észak-alföldi régióban talált munkát.
Megvizsgáltuk, hogyan alakul a diplomások elhelyezkedési ideje. Azonnal vagy
fél éven belül munkába állt az AVK-s hallgatók 82,8%-a. Az MTK-s hallgatók
70%-ának sikerült azonnal vagy fél éven belül elhelyezkednie. Az elhelyezkedés
gyorsaságát illető en nehezebb helyzetben az MTK hallgatói vannak, hiszen végzett-
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Gyors ténykép 71
jeik több mint fele nem tud azonnal elhelyezkedni, és 18,52% az egy év múltán is
állást keres ők aránya. Az AVK hallgatóinak csak egytizede nem talált munkahelyet.
Ha a kapott eredményeket összevetjük az elhelyezkedés helyére vonatkozó eredmé-
nyekkel, megállapíthatjuk, hogy azok a hallgatók helyezkednek el lassabban, akik
az Észak-alföldi, Észak-magyarországi térségben keresnek megélhetést. A végzet-
tek több mint fele talál munkát diplomáj ának megfelel ő területen az MTK hallgatói
közül. A két agráros kar közül az MTK-n végzettek helyezkednek el a legtöbben
(30,25%) nem a végzettségüknek megfelel ően, míg az AVK-s diplomások 31,7%-a
talál munkahelyet részben az alapdiplomáj ának megfelel ő területen.
2. ÁBRA
A végzett hallgatók megoszlása lakhely és munkahely szerint, megyei bontásban
(Rate of Students According to Residence and Workplace in Various Counties)
Lakhely Munkahely
SZSZB
18%
Forrás: Rőfi (2006).
A felsőoktatási intézménybe jelentkez ő diákok pályaválasztásuk során a „mi sze-
retnék lenni", míg diplomaszerzést követ ően a „mi lehetek" kérdésre keresik a
választ. Fontos, hogy az elhelyezkedni akarók képzettségi szintje és a munkáltatók
erre irányuló elvárásai mennyire állnak összhangban egymással. A kereslet és a
kínálat között „elcsúszás" tapasztalható, amely részben a felek közötti jobb infor-
máció-áramlással, részben a képzettségi struktúra korrekciójával — a gazdaságfej-
lesztés céljaihoz és irányaihoz igazításával — javítható (Kakukné 2002).
A régióban m űködő vállalatok által elvárt kompetenciák
Az állandó változások mindenkitől gyors reakciót igényelnek és felértékelik az
információ, a tudás szerepét. Az a szervezet, munkavállaló vagy régió lesz ver-
senyképes, amely az adott terület legfontosabb, vagy számára leghasznosabb infor-
mációit alkalmazza. Ma ez fokozottabban indokolt, mivel a közép- és fels őfokú
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
72 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
oktatás huszadik század végén tapasztalható expanziójának eredményeképpen nap-
jaink munkaeröpiacára a korábbinál nagyobb mennyiség ű, magasabban képzett
munkaerő kerül, ami a mennyiségi el őrejelzéseken kívül felértékeli a min őségre és
a konkrét elvárásokra vonatkozó, minél korábbi prognózisokat is. Az el őrejelzések
eredményei a munkaerőpiac minden szereplője számára kulcsfontosságúak.
Kutatásunk a régióban agrárképzést folytató két intézmény (Debreceni Egyetem,
Nyíregyházi Fő iskola) közül a Debreceni Egyetem Agrár és M űszaki Tudományok
Centruma vállalati kapcsolatainak és a régióban m űködő cégeknek, a kutatás és
alkalmazás kapcsolatának elemzésére terjedt ki, különös tekintettel az Észak-alföldi
régió gazdasági-társadalmi életében ma is nagy jelent őséggel bíró agrárgazdaságra
és annak vidékfejleszt ő hatásaira. Az Agrár- és M űszaki Tudományok Centruma
régióban betöltött szerepköreit a Centrum regionális kapcsolataira fókuszálva vizs-
gáltuk. A régió legnagyobb agrár-fels őoktatási intézménye több mint 300 hazai és
200 külföldi céggel, vállalattal áll kapcsolatban (Mohácsi 2008a). Egy saját szer-
kesztésű kérdő ív segítségével kérdeztünk több mint 200 agráriumban dolgozó válla-
latvezető t az egyetemen végzett hallgatók tudásáról és annak gyakorlati használha-
tóságáról, az agrárfels őoktatás helyzetér ől, valamint az intézményr ől alkotott véle-
ményükről. A kérdő íves adatfelvétel mellett a gazdasági, társadalmi élet kiemelked ő
szereplő ivel, menedzserekkel, vállalkozókkal, gazdasági kamarák vezet őivel, nagy-
vállalatok tulajdonosaival mélyinterjúkat készítettünk. Az Észak-alföldi régió há-
rom megyéjében összesen 206 értékelhet ő kérdőívet dolgoztunk fel. A kérd őívet
dimenziókra bontottuk: humán er ő forrás, kulcskompetencia, AMTC regionális
funkció, elvárás, innováció, továbbképzés. A kérd őíves vizsgálatokból kiderült,
hogy az Agrár- és M ű szaki Tudományok Centrumában szerzett tudást a vállalatve-
zető k hasznosnak és értékesnek ítélik. A Centrummal szemben támasztott szakmai
elvárások és szakmai vélemények szorosan összefüggenek egymással. A Centrum
karai olyan kompetenciával rendelkez ő hallgatókat bocsátanak ki, akiknek egyenl ő
esélyük van az elhelyezkedésre a különböz ő méretű és tulajdonviszonyú agrárvál-
lalkozásoknál. A munkaerő toborzás módszere és a vállalkozások nagysága között
összefüggés van. Az Agrár- és M ű szaki Tudományok Centrumánál szerzett innova-
tív tudás más-más területei kerülnek el ő térbe a vállalkozások nagysága, tulajdon
formája és tevékenységi köre szerint.
A vállalkozások véleménye hét fokozatú skálán egy tényez ő kivételével öt feletti
átlagot kapott, az értékek rendre 4,81-6,26 között alakultak (3. ábra). A legkedve-
ző bb megítélést a szakmai ismeretek (6,26), a szakmai szemlélet (6,00) és a gyakor-
lati ismeretek (5,6) kapta. Öt alatti átlagértéket egyedül az emberekkel való bánás-
mód (4,81) kapott. A hallgatók is a szakmai ismereteket emelték ki a legpozitívabban
(5,16), körükben viszont az összes többi készség öt alatti átlagot kapott. A munkálta-
tók és a diákok is a szakmai ismereteket, szakmai szemléletet és a kommunikációs
ismereteket tartják az egyetem által kialakított három legfontosabb készségnek, míg
a hallgatók szerint a nyelvtudást (3,42), a vállalatok, cégek véleménye szerint pedig
az emberekkel való bánásmódot fejleszti legkevésbé eredményesen az intézmény. A
munkaadói oldalról a gyakorlati ismeretek megítélése sokkal kedvez őbb (harmadik
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Gyors ténykép 73
hely), mint amelyet a hallgatók véleményében kaptunk (nyolcadik hely). A vállal-
kozók a nyelvtudást és a gyakorlati ismereteket sokkal kedvez őbben értékelték,
mint a hallgatók.
3. ÁBRA
A vállalkozások és a hallgatók oktatásról alkotott véleményének összehasonlítása
(Comparison 's Vocational Opinions is Compared about the Teaching)
u Vállalkozások II Hall<dc
szálará ismeret& »inni amriélet gyakcalati fellokátés a tájamaSiís a welmdás kcamrikációs p~urtgrid ő bánisnixl .
israretek snIgnni világban iffreretek kémég embeteld,e1
preblémikra
Forrás: Mohácsi (2008a).
Azoknak a hallgatóknak van esélyük a munkaer őpiacon elhelyezkedni, akik meg-
felelő önismerettel rendelkez ő nyitott személyiségek, kreatívak, problémamegoldó
készséggel bírnak, érdekl ődőek, kommunikatívak, megfelel ő szakmai felkészültsé-
gük van. A megfelelő szakmai és informatikai ismeretek és a kommunikációs kész-
ség (idegen nyelven is) együttese a szakmai felkészültséget jellemzi, mellyel össze-
függ a jó szervez őkészséggel rendelkező, menedzsment szemléletű, társadalmi és
gazdasági ismeretekkel rendelkez ő személyiség. Ez utóbbi képességekkel bíró sze-
mélyek alkalmasak különböző szintű vezető pozíciók betöltésére. A vállalkozások
által elvárt ideális munkaerő megfelelő szintű gyakorlati tapasztalattal is rendelke-
zik (Mohácsi 2008b).
A nyelvi kompetencia szerepe az elhelyezkedésben
A felsőoktatási intézmények számára egyre fontosabb, hogy hallgatóikat olyan
végzettséggel, tudással és készségekkel lássák el, amelyek hiányoznak a munkaer ő-
piacról, napjainkban pedig szükségessé vagy elengedhetetlenné válnak. A munka-
erőpiac telítődésével, különösen a diplomás kínálati oldal növekedésével, egyre
értékesebbé válnak az alapvégzettségen, szakmai tudáson kívüli munkahelyi kom-
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
74 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
petenciák, amelyek álláspályázatokon versenyel őnyt biztosíthatnak. A kompetenciák
sorában kitüntetett szereppel bír az idegennyelv-tudás, az idegen nyelvek ismeretével
megalapozott kommunikációs készség. Az Észak-alföldi régió vállalatai, szervezetei
idegennyelv-tudásra vonatkozó elvárásainak elemzését végz ő kutatás legfontosabb
célja annak elősegítése volt, hogy a felsőfokú képzésben folyó idegen nyelvi, ezen
belül szaknyelvi oktatás rugalmasan alkalmazkodjon a felhasználói oldal igényeihez.
Az idegen nyelvek tanulása ma már első sorban szakmai célból történik, ezért az okta-
tásnak is a szakmai célokhoz kell igazodnia (Eurobarometer 2006).
A foglalkoztatási gondokkal küzdő régiók számára különösen fontos a munkaer ő-
re vonatkozó igények ismerete. A munkahelyteremt ő külföldi beruházások el őny-
ben részesítik azokat a régiókat, ahol a munkaer ő magas képzettséggel és korszer ű
ismeretekkel rendelkezik. Külföldi beruházások esetében természetes elvárás az
idegennyelv-tudás. A munkaadói oldal igényeinek alapos megismerése és a képzés
foglalkoztatói igényekkel történ ő harmonizálása a helyi vállalatok számára is fon-
tos. Egy régió versenyképességét er őteljesen befolyásolja az adott terület vállalati
szektorának teljesítménye (Hajdú 2007b). Az elméleti, szakirodalmi elemzéseket
kiegészítő és alátámasztó, empirikus vizsgálatok segítségével arra kerestük a vá-
laszt, hogy az észak-alföldi munkaadók, a munkahelyi nyelvhasználat alapján az
idegen nyelvi készségek és feladatok közül melyeket érzik fontosnak, milyen mun-
kahelyi feladatok esetén szükséges idegennyelv-tudás, valamint, hogy melyek azok
az idegen nyelvek, amelyeket a diplomásokat foglalkoztató szervezetek jelenlegi,
illetve jövőbeli tevékenysége igényel.
Az elemzés célja a munkaer ő-piaci igények témaspecifikus feltérképezése, a
szükségletek kielégítését szolgáló gyakorlati szempontú elemzések elvégzése, és az
eredmények beépítése a régió fels őoktatásának idegen nyelvi, illetve szaknyelvi
tanterveibe. A téma feldolgozását szolgáló kutatómunka megalapozását jelentette
egy, a munkaadóknak szóló kérd őív célirányos összeállítása, amely a diplomás al-
kalmazottakkal szemben támasztott elvárásokat méri fel az Észak-alföldi régióban.
A kérdések els ő sorban az iskolai végzettségen kívüli munkahelyi kompetenciákra,
azon belül pedig az idegermyelv-ismeretre vonatkoztak, ezért irányított mintavétellel,
csak az idegennyelv-tudást igényl ő feladatokkal bíró munkaadókat kérdeztünk meg.
A mintában lévő 112 foglalkoztató 21%-a mező gazdasági, 14%-a feldolgozóipari,
12-12%-a közigazgatási, illetve ingatlan vagy egyéb gazdasági szolgáltató, 10%-a
kereskedelmi, ugyancsak 10%-a oktatás, képzés, 6%-a logisztikai, postai vagy távköz-
lési, 4-4%-a pénzügyi, vendéglátó, illetve épít őipari, 3%-a pedig energia ellátással
kapcsolatos területen tevékenykedik. Tulajdonosi viszonyok alapján 71%-uk magán-
tulajdonban lévő cég — ebből 50% magyar, 16% külföldi és 5% részben külföldi tulaj-
donú —, 22%-uk költségvetési, 7%-uk pedig nonprofit szervezet. A szervezeti méretet
tekintve 14% alkalmaz 1-9 főt, egyharmaduk—egyharmaduk 10-49, illetve 50-249 főt,
21% pedig 250 vagy annál több fő t. A válaszokat összesítve, illetve a gazdasági
ágak, a létszám-kategóriák és a tulajdonosi forma alapján elemeztük.
A kérdések egyik csoportja az idegen nyelv oktatásának tananyagába is beépíthet ő
készségeket vizsgálta. A foglalkoztatók összesített eredménye alapján megállapítot-
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Gyors ténykép 75
tuk, hogy legfontosabb készségként kiemelkedik a problémamegoldás: ezt a mun-
kaadók ötös skálán átlagosan 4,3-ra értékelték. A kompetenciák munkahelyi súlya
és a velük való elégedettség között legnagyobb különbséget szintén a problémameg-
oldó készség esetében tapasztaltunk. A munkavállalók képességeire, készségeire vo-
natkozó elvárások főképpen a mikro és nagy szervezeteknél tértek el az átlagérték-
től. A kommunikációs készségek blokkján belül pedig szignifikáns különbség mu-
tatkozott a gazdasági ágak között; kiemelked ően fontosnak bizonyult a pénzügy, ezt
követően pedig az oktatás területén.
Az idegen nyelvi készségeket (magas szint ű általános idegennyelt'-tudás, magas
szintű szaknyelvtudás, jó tárgyalási készség, interkulturális kommunikációs készség,
magabiztosság és kezdeményez őkészség az idegen nyelv használatában) hozzávet őleg
azonos jelentőségűnek ítélték, ami a képzés szempontjából alapvet ő fontosságú
információ. Az Észak-alföldi régió munkaadóinál a szaknyelv iránti szükségletet
vizsgálva a nemzetgazdasági területeknek két csoportját különíthetjük el: szakmai
idegennyelv-ismeretre legkevésbé az oktatásban és a vendéglátásban van szükség,
ezeken a területeken els ősorban az általános kommunikációs készség az elvárt. A
magas szintű szakmai nyelvtudásra legnagyobb szükség a kereskedelemben van: a
kereskedelemben, különösen a külkereskedelemben a speciális kereskedelmi kifeje-
zések, klauzulák ismerete nélkül szinte értéktelennek mondható a nyelvismeret. Az
idegennyelv-tudást igénylő munkahelyi feladatok közül a levelezés és a telefonálás
bizonyult a leggyakoribbnak.
A jelenleg használt nyelveket tekintve az Észak-Alföldön, minden nemzetgazda-
sági ágban az angol a domináns idegen nyelv (81%), a német és az orosz nyelv ará-
nya viszont gazdasági áganként eltér ő. A nyelvhasználatra vonatkozó, összesített
adatok alapján a német nyelv a második (51%), az orosz pedig a harmadik (37%)
leggyakrabban használt idegen nyelv a régióban. A német nyelvet az átlagostól
gyakrabban használják a vendéglátásban és az oktatásban, az oroszt pedig a keres-
kedelemben és a vendéglátásban. A jöv ő szempontjából hasznosnak vélt idegen
nyelvek közé azokat sorolták a munkáltatók, amelyeket jelenleg nem használnak, de
a jövőre nézve — új üzleti, együttműködési lehetőségeknél — hasznosnak vagy szük-
ségesnek ítélnek meg. E tekintetben els ősorban az orosz nyelv iránti igényt prog-
nosztizálták a munkaadók (4. ábra).
A jelenlegi munkahelyi nyelvhasználatra építve, a foglalkoztatók 87,9%-a — els ő
helyen — angol nyelvtudást követel meg új alkalmazott felvételekor. A leggyakoribb
idegen nyelvi elvárás az angol középfokú nyelvtudás. Ennek alapján kijelenthet ő,
hogy az angol nyelv kulcskompetenciának min ősül az Észak-alföldi régió diplomás
munkaerőpiacán.
Az idegennyelt'-tudás ellen őrzésének arányait létszám-kategória és tulajdonosi vi-
szonyok alapján vizsgáltuk meg. Az ellen őrzéshez az alábbi kategóriák közül választ-
hattak a válaszadók: nyelvvizsga-bizonyítványt kérnek; nem ellen őrzik a nyelvtudást;
illetve a kiválasztási folyamat során ellen őrzik azt. Ez utóbbi választása esetén további
öt kategória segítségével pontosíthatták a vállalatok a választ: a felvételi beszélgetés
idegen nyelven zajlik, fordítást kell végezni, szakmai levelezésben való jártasságot kell
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
76 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
bizonyítani, adott idegen nyelven zajlik a felvételi elbeszélgetés, egy munkacsoport
tagjaként problémamegoldó feladatban kell részt venni. A nyelvtudás ellen őrzésének
hiánya leginkább a mikroszervezeteknél jellemz ő (31,2%), majd a kis szervezetek-
nél (16,6%). Az 50-249 fót alkalmazó foglalkoztatóknál ez az arány 13,6%, a nagy
szervezeteknél 4,3%, azaz a munkahely létszám-kategóriájával fordítottan arányos.
A nyelvvizsga-bizonyítványokkal történ ő nyelvtudás ellenőrzés gyakorlata a lét-
szám-kategóriával arányosan növekszik: 1-9 fó közötti szervezeteknél 25%, 10-49
fót alkalmazó munkahelyeken 30,5%, 50-249 fó esetén 43%, 250 foglalkoztatott
felett viszont már 57%. A munkáltatók 13,5%-a egyáltalán nem ellen őrzi az
idegennyelt'-tudást (még a nyelvvizsga-bizonyítványt sem kérik bemutatni), annak
ellenére, hogy a vizsgálatban részt vett minden vállalatnál, illetve intézménynél
végeznek nyelvtudást igényl ő feladatokat. A foglalkoztatók jelent ős része csak a
nyelvvizsga-bizonyítványt tekinti meg. Ez rontja a valódi nyelvtudás és fő leg a szak-
nyelvi tudás megszerzésének motivációját.
4. ÁBRA
A jöv őben hasznosnak ítélt idegen nyelvek százalékos aránya az
összesített eredmények alapján
(In the Future Useful Foreign Languages Percental Rate by Totalised Results)
orosz 26
német 13
olasz
francia S
kínai 7
rornári 7
spanyol 5
lengyel 4
5 10 15 20 25 30
Forrás: Hajdú (2007a). N=65
A munkahely tulajdonosi formája is meghatározza, hogy a felvételi eljárásban ellen őr-
zik-e a valódi nyelvtudást (5. ábra). Leginkább a teljesen külföldi tulajdonú cégek
(78%) azok, ahol a jelentkez ők nyelvtudását a felvételi eljárás során ellen őrzik. A ma-
gyar vállalatok és a nonprofit szervezetek is meglehet ősen nagy arányban (52%, illetve
50%) maguk mérik le a jelöltek nyelvtudásának szintjét. Valamivel kisebb ez az arány
(40%) a részben külföldi tulajdonú cégeknél. A költségvetési intézményeknél a legala-
csonyabb a nyelvtudás valódi szintjének felmérése (16%) és kiugróan magas (68%) a
nyelvvizsga-bizonyítványok jelent ősége.
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Gyors ténykép 77
Összességében a munkáltatók közel 55%-a értett egyet azzal, hogy a nyelvvizsga-
bizonyítványoknál többet ér a nyelvtudás. A tényleges nyelvtudás nyelvvizsga-
bizonyítványokkal szembeni elméleti preferenciája kiugróan nagyra értékelt a kül-
földi (78%) és főleg a részben külföldi tulajdonú vállalkozásoknál (100%). Ennek a
kritériumnak a jelentősége a magyar tulajdonú vállalkozásoknál már kevésbé
(52%), a nonprofit szervezeteknél pedig még kevésbé (38%) fontos; legkevésbé a
költségvetési intézményeknél értettek ezzel egyet (36%).
5. ÁBRA
A nyelvtudás-ellen őrző módszerek százalékos aránya szervezeti tulajdonosi forma
szerint
(Language Knowledge Monitoring Methods Percental Rate by Owner Form)
9nemellen5tiz nyebrtudást s nyelvvizsga bizcnymányt kér f7 a kiválasztási félyanntban
Átlag
s s s
7474! 8518 4.18'; "`48;'-
ii8.185/iá6T4~74,7:«4 47
Külfildi cég
78
405/4/4/41•41%
Magyar vállalkazás
52
/4/4 "47412
Ntn-profit szervezet
s s
-4.74 8:4 74 "444'4 ›""••'11,Y4 .7•74 014 "74 -3.7.47:45,Y43 ‘1". 4 85 Of 50
4/4/4/4/4/4/418/4%
Részben külföldi cég
16
Költségvetést intézmény '68
16
0 10 2D 30 40 50 oo 70 80
Forrás: Hajdú (2007a). N =111
A vizsgálatok eredményei szerint a jöv őre vonatkozó munkaer ő-piaci tendenciákat
leginkább a külföldi tulajdonú vállalatoknál lehet megfigyelni. Megállapítható, hogy az
idegennyelv-tudás munkavállalói kulcskompetenciává vált a munkaer őpiacon, valamint
kiemelten fontos tényez ővé egy régió humántőkéjének megítélésekor (Hajdú 2007a).
Az idegennyelv-tudás tekintetében az Észak-alföldi régió jelenleg versenyhátrányban
van, e tudás, kompetencia fontosságát a jöv őben prioritásként célszerű kezelni.
Összegzés
Az Észak-alföldi régiót Magyarország és az EU legelmaradottabb régiói között
tartják számon, melynek központjában magas színvonalú oktató-, kutatómunkát
folytató, elismert fels őoktatási intézmény működik. Az egyetemek tevékenységüket
közvetlen környezetükkel való kölcsönhatásban fejtik ki, így egyre komolyabb el-
Rőfi Mónika - Hajdú Zita - Mohácsi Márta - Nagy János: A regionális versenyképesség növelésének
lehetőségeit vizsgáló kutatások az Észak-alföldi régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 67-78. p.
78 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
várás a környez ő gazdasági-társadalmi környezet visszajelzéseinek fokozott figye-
lemmel kísérése. Ennek az elvárásnak eleget téve a Kerpely Kálmán Doktori Iskola
keretei között végzett kutatás a munkaer őpiac szerepl őinek véleményét, igényeit és
tapasztalatait igyekezett felmérni és elemezni. A vizsgálatok célja, hogy az Észak-
alföldi régió versenyképességét meghatározó foglalkoztatási helyzetet feltérképezve a
helyzetelemzésen túl javaslatot fogalmazzon meg a Debreceni Egyetemen végz ő hall-
gatók felkészítéséhez, hogy a diplomát megszerezve, a megszerzett tudást minél haté-
konyabban tudják hasznosítani mind egyéni boldogulásuk, mind a régió társadalmi,
gazdasági fejlesztése érdekében. A Debreceni Egyetem a megkezdett kutatások foly-
tatásával, kiteljesítésével az új évezred kihívásaira keresi a válaszokat, melyek minden
felső oktatási intézmény számára képesek fejl ődési alternatívát nyújtani.
Irodalom
Baranyi B.—Nagy J. (2008) A debreceni agrár-fels őoktatás szerepe és lehet őségei a régió fejlődésében. —
Fürjné R.K. (szerk.) 140 éves a debreceni gazdasági és agrár felsőoktatás. Debreceni Egyetem, Agrár-
és Mű szaki Tudományok Centruma, Debrecen. 43-64. o.
Eurobarometer (2006) http://www.ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_243_en.pdf
Hajdú Z. (2007a) Kompetencia elvárások vizsgálata, különös tekintettel az idegennyelv-tudásra az
Észak-alföldi régióban. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Hajdú Z. (2007b) Az idegennyelt'-ismeret foglalkoztatás-b ővítő szerepe regionális szinten. — Comitatus. 3.
29-39. o.
Kakukné Katona Á. (2002) Pályakezdő diplomások elhelyezkedési lehet őségei és esélyei Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében. http://www.ofakht.hu/muh/p/p216.html
Laky T. (2004) A munkaer ő piac Magyarországon 2003-ban. — Fazekas K.—Varga J. (szerk.)
Munkaerőpiaci Tükör 2004. MTA KTI—OFA, Budapest. 15-38. o.
Majó Z. (2000) A fels őoktatás és a munkaer őpiac kapcsolata. — Farkas B.—Lengyel I. (szerk.) Versenyké-
pesség—regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress,
Szeged. 169-186. o.
Mohácsi M. (2008a) A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatási és innovációs szerepének
értékelése az Észak-alföldi régióban. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Mohácsi M. (20086) Az Agrártudományi Centrum vállalati kapcsolatainak szerepe az innováció tükrében az
Észak-alföldi régióban. Regionalitás, területfejlesztés és modernizáció az Észak-alföldi régióban.
Debrecen. 219-224. o.
Regionális fejlesztés 2004-2006. (2003) Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Területfejlesztési Hivatal,
Budapest.
Rőfi M. (2006) A Debreceni Egyetem szerepe az Észak-alföldi régió versenyképességének er ősítésében.
PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Vincze Sz.—Rő fi M. (2005) Az Észak-alföldi régió versenyképességének statisztikai szempontú megközelí-
tése. — Baranyi B. (szerk.) Közelítések. MTA Regionális Kutatások Központja, Debrecen. 195-210. o.