Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 4: 159-219
KITEKINT Ő
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A JÖVEDELMEK
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI UKRAJNÁBAN
(Spatial Disparities of Unemployment and Average Nominal
Vages in Ukraine)
DÖVÉNYI ZOLTÁN — KARÁCSONYI DÁVID
Kulcsszavak:
Ukrajna területi különbségek munkanélküliség lakossági jövedelmek
A tanulmány Ukrajna területi különbségeit a munkanélküliség és a jövedelmek vizsgálata alapján mutat-
ja be, méghozzá a megszokottnál sokkal részletesebb, rajon szint ű bontásban. Az elhúzódó transzformá-
ciós krízis következtében a területi egyenl őtlenségek az ezredfordulón voltak a legkiélezettebbek. Azóta a
különbségek csökkentek, de a magasan urbanizált térségek és a fejletlen agrárterületek közötti diszpari-
tás továbbra is nagy maradt.
Bevezet ő
Ukrajna mintegy 46,5 millió lakosával komoly potenciállal rendelkezik Európa
„elméleti" munkaerőpiacán. Az ukrán munkaer őpiac általános helyzetér ől — jelentő-
ségénél fogva — számos tanulmány készült már eddig is geográfusok, közgazdászok
tollából mind Ukrajnában, mind külföldön (Van Zon et al. 1998; Van Zon 2001;
Balabanov et al. 2003; Mrinska 2003a; 2003b; 2004). Jelen tanulmány nem ezeket
az írásokat kívánja szaporítani, hanem a területi folyamatokra, struktúrákra próbál
megfelelő részletezettséggel választ adni. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a ma-
gyarországi mikro- és mezorégió szint ű munkaerő-piaci vizsgálatok (Dövényi 1993;
1994; 1995; 2001; Nemes Nagy 2000; 2002; 2003). Az ebb ől nyert tapasztalatokat
kívántuk Ukrajnára is adaptálni. Jelent ős inspirációt adtak a vizsgálat elvégzéséhez
az Ukrajna atlasz munkálatai is (Kocsis—Rudenko—Schweitzer 2008). Az ország egé-
szére kiterjedő en eddig még — tudomásunk szerint — csupán megyeszint ű (oblaszty)
vizsgálatokat publikáltak. A dolgozat új szerű sége éppen abban rejlik, hogy a terüle-
ti felbontást tovább finomítottuk, és Ukrajnát nem a 27 — meglehet ő sen méretes —
megye szintű területegységen, hanem a 669 rajonon keresztül mutatjuk be. A meg-
felelő területi adatbázis kialakítása és feldolgozása, az ehhez szükséges digitális
alaptérképek elkészítése komoly feladatot jelentett, a munka oroszlánrészét képezte.
A cikk korlátozott keretei miatt az adatbázissal folytatott munkát — adatbeszerzés,
feldolgozás, digitalizálás — csak áttételesen érzékeltetjük. Az Ukrajnáról szóló hazai
szakirodalomban újszerű vizsgálat azonban csak akkor alkothat kerek egészet, ha az
általános makrotrendek bemutatásáról sem feledkezünk meg.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
160 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
Elhúzódó válságban vagy már dinamikusan növekv ő pályán?
Ukrajnában az elmúlt b ő másfél évtizedben részben eltér ő, részben hasonló fo-
lyamatok és változások történtek, mint Közép- és Kelet-Európa jó néhány más
poszt-szocialista, illetve posztszovjet országában. A gazdaság itt is mélypontra ke-
rült a transzformáció során, azóta viszont látszólag gyors ütem ű, dinamikus gazda-
sági növekedés kezdődött. A legfontosabb különbség, hogy a tervgazdaságról a
piacgazdaságra történ ő áttérés Ukrajnában — Oroszországhoz képest is — hosszabb
idő alatt, elhúzódva ment végbe, s ennek következtében a „transzformációs krízis"
(Kornai 1993) is később, mélyebben és nagyobb intenzitással jelentkezett.
Az immár önálló ukrán gazdaságpolitika elmúlt időszaka három, a hatalmon lév ő
elnökök nevével fémjelzett korszakra bontható (Bodnár—Karácsonyi 2005, 220):
Leonyid Kravcsuk (1991-1994) elnöksége alatt vált Ukrajna független országgá,
1992-ben kivált a rubelövezetb ől és megkezdődött a spontán privatizáció. Az ország
gazdasági teljesítménye (GDP) egyre növekv ő mértékben — évi 10-20%-kal! —
csökkent, 1990 és 1994 között alig több mint felére esett vissza (1. ábra). A hiper-
infláció mértéke (1993: 4835%!) az egekbe szökött, az 1992-ben bevezetett ideigle-
nes fizetőeszköz, a karbovanyec használata helyett a cégek barterügyleteket folytat-
tak, a dolgozók, — ha volt rá lehet őség — termékbeli juttatást kaptak. Az ország kró-
nikus energia- és üzemanyaghiánnyal küzdött.
1. ÁBRA
Az ukrán GDP nagyságának változása reálértéken, 1990-2006
(Change in GDP Volume of Ukraine in Real Terms, 1990-2006)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Az 1994 és 2000 közötti stabilizációs, majd a gazdasági növekedést elindító szakasz
Leonyid Kucsma elnökségéhez köt ődik. A bevezetett drasztikus gazdasági intézkedé-
sek hatására 1996-ra a GDP csökkenési üteme egyszámjegy űre, az infláció pedig két-
számjegyűre csökkent. A privatizációt felgyorsították, és igyekeztek azt szabályozott
mederbe terelni, megindult a „vócseres privatizáció", melynek keretében dolgozói
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 161
részjegyeket adtak ki. 1996-ban bevezették az új fizet őeszközt, a hrivnyát. A reálke-
resetek csökkenése lassult, s ő t 1995-ben némi növekedés is tapasztalható volt. Az
1998-as orosz gazdasági válság után, 1999-ben érte el az ukrán gazdaság a mélypon-
tot, amikor a GDP az 1990. évi szintnek csupán a 40%-át tette ki. A mintegy egy évti-
zedes folyamatos gazdasági csökkenés után, a 2000. évt ől indult meg a gazdaság fel-
lendülése, azóta az ukrán gazdaság évente majdnem 10%-kal (2004-ben 12%-kal)
növekszik, de az 1990. évi szintet még mindig nem érte el. A növekedés ütemét azon-
ban az utóbbi évek bizonytalan politikai helyzete — mind a belpolitikai, mind az
Oroszországhoz fűződő viszonyok rosszabbodása — némileg csökkentette. Az átlagke-
resetek 2001-t ő l indultak reálértéken növekedésnek, 2006-ra már a mélyponti szint
(2000) közel háromszorosára emelkedtek (2. ábra). Az infláció mértéke valamivel
10% alatt stabilizálódott. A munkanélküliségi ráta is csökken ő tendenciát mutat.
Az ország a fiiggetlenné válás óta eltelt id őszakban a gazdasági válság mellett —
annál mélyrehatóbb — demográfiai válságba került. Hosszú távon ez fog jelent ős
negatív hatást gyakorolni az ország társadalmára és gazdaságára, szociális ellátó-
rendszerére (Kondor 2006). Az utolsó két népszámlálás között (1989 és 2001) az
ország lakossága mintegy 7,5%-kal, azaz 3,8 millió f ővel csökkent (3. ábra). Ösz-
szesen „nettó" 1 millió ember — fő ként hazatelepülő oroszok vagy egyéb volt tag-
köztársaságok lakói, zsidók — hagyta el az országot, míg a maradék rész a természe-
tes fogyás számlájára írható. A születések száma 1990 és 1999 között közel a felére
esett vissza, míg a halálozási arányszám egyharmaddal növekedett. Bíztató, hogy a
gazdasági fellendülés és a gyermekvállalás magasabb támogatásának hatására a
születésszám 2001 óta újra növekszik, s őt a vándorlási egyenleg is pozitívvá vált az
utóbbi három évben.
2. ÁBRA
A főbb fajlagos gazdasági indikátorok változása az 1995. évi bázisértékhez képest
(Change in the Major Specific Indices Relative to the Reference Year of 1995)
240 -
% —4.—GDPI55 (2000. év reálértékén)
—A—átlagkeresetek (2000. évi reálértéken)
220 l —11i—munkané1küllségi ráta (ILO)
200
180
180
140
120
100
80
1995 1998 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 20013
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
162 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
3. ÁBRA
A lakosság korösszetételének változása Ukrajnában, 1990-2007
(Change in Age Structure in Ukraine, 1990-2007)
u időskorú (70-x)
-0- öregedési index
millió fő • gyermekkorú (0-15) -6- eltartottsági ráta
%
55 • aktívkorú (15-70) 120
_ _ — — — —_ •
50 - 110
45 — 100
I
90
40
II, 80
35 - l
5,1111 70
30 - 60
25 - • l • i" •
• n • • á II • • II 50
• • • á á
20 40
°
M co 1.-- co o) o .--
N C') g lt. ) CO r•-•
0 o o
m ‘- " <3'
a> m 08 0) g
0)
L')
08 0)
0)
0)
0)
0)
0)
0)
0
0
0
0
0
C)
0
0 0 0
N N N N N N N N
0 0
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Az ezredforduló óta különösen felgyorsuló kedvez őtlen demográfiai szituációt
mutatja az öregedési index — azaz az id ősek gyermekkorúak számával való összeveté-
se. Míg 1990-ben 55 hetven év feletti jutott 100 tizenöt év alattira, addig 2007-ben
már 115, tehát az országban 2004 óta több az id ős, mint a gyermek. A gyermek-
korúak száma 1990 és 2007 között majdnem a felére csökkent, és azóta is folyama-
tosan csökken. A többi korosztály lélekszáma ilyen drasztikus módon nem válto-
zott, ami rövid és középtávon csökken ő eltartottsági arányokat jelent. Id őlegesen ez
a folyamat ugyan pozitívan befolyásolja a szociális ellátórendszert, de hangsúlyozni
szeretnénk, hogy ez hosszú távon természetesen katasztrofális demográfiai, társa-
dalmi és gazdasági hatással bír.
Általános foglalkoztatási tendenciák és a transzformáció
A transzformáció során a gazdaság leépülésével egy id őben nagyszámú — a világ-
piacon versenyképtelen termékeket gyártó — vállalat csukta be a kapuit, így jelent ős
munkaerőfelesleg alakult ki az 1990-es évek során. A lakosság gazdasági aktivitási
és foglalkoztatottsági aránya 2002-2003-ig jelent ősen csökkent.
A lakosság gazdasági aktivitása a munkaerő-felmérés adatai szerint a 21. század
első éveiben már meglehet ősen stabil képet mutatott. A változások azonban nem
követhetők pontosan nyomon az 1990-es évek során, mivel a gazdaságilag aktív
népességbe történő besorolás id őközben többször is változott. Az mindenesetre
megállapítható, hogy az aktivitási arány 2002-ig csökkent. Az ezredforduló után a
15-70 éves korosztályból több mint 22 millió fő számított gazdaságilag aktívnak, a
munkaképes korú népességb ől (15-54 éves nők és 15-59 éves férfiak) pedig 20,5
millió. A fenti adatok nagyjából 62, ill. 71%-os aktivitási rátának felelnek meg.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 163
Nem könnyíti meg a munkaer ő-piaci folyamatok értékelését, ill. értelmezését, hogy
a különböző módszerrel kapott adatok nem egy esetben alaposan eltérnek egymástól.
A statisztikai forrásokkal kapcsolatos problémákat jelzi, hogy a 2001. évi népszámlá-
lás a munkaképes korú népesség gazdasági aktivitását csak 65,5%-ra tette.
Abban viszont nincs eltérés a különböző források között, hogy a férfiak gazdasági
aktivitása Ukrajnában is magasabb, mint a n őké, a 2006-os munkaerő-felmérés sze-
rint a különbség 7-8 százalékpont. Ami viszont nem szokványos, hogy a hivatalos
statisztikai adatok szerint a falusi népesség gazdasági aktivitása magasabb, mint a
városi lakosságé. A gazdaságilag aktív vidéki népesség jelent ős része olyan egyé-
nekből tevő dik össze, akik a rendszerváltozás során munkahelyüket elveszítették és
1-2 hektáros háztáji birtokukon — vagy a városból a falun lév ő szülőházba, vagy
dácsába kiköltözve — naturálgazdálkodásba kezdtek. Ez a fajta, gazdasági kényszer-
ből eredő szub- és dezurbanizáció különösen jellemzi Kelet-Ukrajna iparvidékeinek
(Donec-medence, Dnyeper mente) környékét és a nagyvárosi agglomerációktól nem
túlságosan távol fekv ő rurális területeket. A hátterében tehát nem a vidéki térségek
jobb foglalkoztatási helyzete, hanem az áll, hogy a gazdaságilag aktív népességbe
bekerültek azok is, akik a létfenntartást biztosító minimális birtokkal rendelkeztek
csak, s az önellátáson felül megtermelt árut esetleg eladták a piacon. Ezek száma
nem elhanyagolható: a 2001-es népszámlálás adatai szerint a falusi népesség több
mint negyede ide tartozott, így több, ritkán lakott agrárjelleg ű térség is a magas
gazdasági aktivitású térségek között jelent meg.
A falusi térségek a látszólag magas gazdasági aktivitás ellenére sem játszanak
meghatározó szerepet Ukrajna munkaer őpiacán, mivel az aktív népesség kb. 2/3-a
városlakó, s csak a maradék él a vidéki térségekben. A rurális területek népességé-
nek magasabb aktivitása nem csak összességében, hanem az egyes korcsoportok
szintjén is jelentkezik: ez különösen felt űnő a 60-70 évesek között, ahol az id ős
falusi lakosság gazdasági aktivitása mintegy háromszorosa az ugyanilyen korú vá-
rosiakénak. A nagy különbség természetesen nem a valódi állapotot fejezi ki, ha-
nem a korábban már említett önellátó gazdaságok állnak a háttérben.
A gazdaságilag aktív népesség dönt ő részét a foglalkoztatottak teszik ki, akik
száma 2007 elején a 15-70 éves korosztályban 20,5 millió (4. ábra), a munkaképes
korúak között pedig 18,8 millió fő volt. Az 1990-es években Ukrajnában is draszti-
kusan csökkent a foglalkoztatottak száma. A leggyorsabb ütem ű létszámcsökkenés
1995 és 2000 között következett be, amikor a foglalkoztatottak száma 3,5 millió
fővel csökkent. Az utóbbi id őszakban — 2000 óta — látható bizonyos pozitív válto-
zás, azaz tendenciájában stabilizálódni, növekedni látszik a foglalkoztatottak száma.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
164 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
4. ÁBRA
A foglalkoztatottsági viszonyok alakulása Ukrajnában, 1985-2006
(Change in Employment Conditions in Ukraine, 1985-2006)
;226 s bérből és fizetésb ől élő k (alkalmazottak) száma - 76
• D foglalkoztatottak száma
74 g
'É 24
72
22
70
20
68
18
66 B
16
64 GT
14
62
12 60
10 58
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Ukrajnában a foglalkoztatottakra — a többféle, eltér ő adatfelvételezés mellett —
alapjában véve kétféle — egy szűkebb és egy tágabb — meghatározás van. A foglal-
koztatottak szűkebb csoportját a bérb ől és fizetésb ől élők, vagy alkalmazottak jelen-
tik. Ezek az emberek valamely gyárban, mez őgazdasági vállalatban, vagy állami
hivatalban, illetve egyéb szolgáltató cégeknél állnak alkalmazásban, munkájukért
rendszeres havi fizetést kapnak. Ezek létszámát közlik megye és rajon szinten, s őt
az átlagkereseteket is ezen csoport kereseteib ől határozzák meg. A foglalkoztatottak
tágabb értelmezésébe az alkalmazottakon kívül beletartoznak többek között a kis-
vállalkozók és a mez őgazdasági tevékenységet folytatók, akkor is, ha csupán önellá-
tásra termelnek és más keresetük nincs. Az 1990-es évek elején még a foglalkoztatot-
tak több mint 90%-a bérb ől és fizetésb ől élő — zömmel állami — alkalmazott, azaz
például gyári munkás, irodai dolgozó vagy kolhozparaszt volt. Az átalakulás során
ezek létszámaránya majdnem a felére csökkent (2006: 55%), de a „helyükbe" számos
kisvállalkozó és önálló paraszt lépett javarészt gazdasági kényszerb ől. Csak 2004 óta
állt meg a bérb ől élők számának csökkenése, és indult lassú növekedésnek.
Az elviselhetetlen mértéket ölt ő munkanélküliségi szintet úgy kerülték el, hogy az
elbocsátott, bérb ől és fizetésb ől élő munkások kényszervállalkozásba, vagy az egy-
kori kolhoztagok megkapott apró parcelláikon „kényszerföldm űvelésbe" kezdtek,
vagy azt a kolhoz utódvállalatának bérbe adva jutottak némi jövedelemhez. Különö-
sen feltűnő az ukrán útviszonyokból „él ő" rengeteg futóműves („sinomontazs") és
autómosó („avtomijka") szolgáltató vállalkozás. A vállalkozói magánszféra kaoti-
kus, vad elburjánzásának tekinthet ő utcai bazárok is a szolgáltatások egész sorát
nyújtják a pirogtól a télikabátig.
A teljes foglalkoztatottsági arányszám tehát csak kis mértékben változott, ahhoz
képest, hogy az alkalmazottak száma 45%-ra, így a szovjet érában még általánosan
jellemző alkalmazotti foglalkoztatottság az 1990. évi 70%-ról a felére esett vissza.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 165
A teljes foglalkoztatottsági arányszám a 15-65 évesek esetében a 64%-hoz, munka-
képes korúaknál pedig a 66%-hoz közelített 2006-ban.
A gazdaság átalakulása természetesen nyomot hagyott a foglalkozási szerkezeten
is, az átalakulás azonban nem volt olyan mérték ű, mint az a kelet-közép-európai
poszt-szocialista országokban megfigyelhet ő. Ezt jelzi többek között az is, hogy az
agrárszférában dolgozók aránya továbbra is elég magas. A 2001-es népszámlálás
szerint — a valósághoz ez áll a legközelebb — a mez őgazdaság, halászat, vadászat és
erdő gazdaság területén dolgozott a foglalkoztatottak közel 21,5%-a. Az OECD
(2004) szerint a mez ő gazdaságban foglalkoztatottak száma nemhogy csökkent, ha-
nem egyenesen nőtt az elmúlt időszakban. „A munkaer ő 25%-a fiiggött 2002-ben a
mezőgazdaságtól, mint els ődleges munkaadótól és legjelent ősebb jövedelemforrás-
tól" (OECD 2004, 3). Az ukrán statisztikai hivatal szerint a mez őgazdasági foglal-
koztatottak száma — akik rendszeres havi bérezésben részesülnek — az elmúlt id ő-
szakban a kolhozok és szovhozok strukturális átalakulásának következtében csök-
kent (5. ábra), 2006-ban már „csak" 18% volt. Ha csupán az alkalmazotti oldalt
nézzük, akkor ez a csökkenés sokkal szembet űnőbb: 1990-ben még a bérb ől és fize-
tésből élő foglalkoztatottak ötöde a mez őgazdaságban dolgozott, arányuk 2006-ra
már 9%-ra csökkent. Err ől ad becslést Csáki (2005) is, aki a mez őgazdasági foglal-
koztatottak arányát a FÁK európai területére általában 13%-ra teszi.
5. ÁBRA
A foglalkoztatottsági szerkezet alakulása
(Change in Employment Structure)
0 primer szekunder tercier
teljes foglalkoztatottsági
szerkezet 2000 kg~
27%-"1:j
teljes foglalkoztatottsági
szerkezet 2006
bérből és fizetésből élők
2000
~NINE
bérből és fizetésből élők M1==.
2006
egyéb foglalkoztatottak 1001.0 .
rop .zrr .L=
.
2000
egyéb foglalkoztatottak
2006
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Az agrárszektorban dolgozók magas arányában els ősorban nem hatalmas terület ű
termékeny talajok, a mez őgazdaság nagy jelent ősége, hanem a gazdasági kényszer-
helyzet játszik szerepet. Ezt igazolja a nem alkalmazásban álló, de foglalkoztatott-
nak minősülő népességen belül a primer szektor rendkívül magas aránya, amely
ezen foglalkoztatottak több mint harmadát jelenti.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
166 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
A gazdaság átalakulása ellenére az ipar-épít őipar és a bányászat továbbra is meg-
őrizte — az utóbbi időben némileg csökken ő — jelentőségét a foglalkozási szerkezet-
ben: a foglalkoztatottak negyede továbbra is a szekunder szektorban tevékenykedik.
Természetesnek tekinthet ő , hogy az alkalmazásban állók között sokkal magasabb az
iparban foglalkoztatottak aránya, mint az egyéb foglalkoztatottak körében, habár ez
utóbbiak aránya egyre n ő. Eszerint a kisipari magánszektor szerepe egyre növekv ő
tendenciát mutat. Ukrajnában még mindig óriási jelent ősége van a hatalmas állami
támogatásokat élvez ő, szénre és a vasércre települt nyersanyagtermel ő nehéziparnak
(Donec-medence, Krivij Rih, Zaporizzsja). Emellett számos csúcstechnológiás —
nemzetközi szinten versenyképes — iparágat is megtalálunk az országban, mint a
repülőgép-, rakétatechnika-, hadi- és űripar, melyek nagy része a Dnyipropetrovszki
agglomerációba, másodsorban Kijevbe és Harkivba települt.
A termelő ágazatok viszonylag magas aránya következtében a tercierizálódás fo-
lyamata Ukrajnában csak lassan halad el őre. Különösen feltűnő a szolgáltatási szek-
tor foglalkoztatási el őretörése az alkalmazotti szférában, amely a nagyobb fogyasz-
tókört összefogó, méretgazdaságosabb, magasabb szint ű, igényesebb szolgáltatások
(szupermarketek, bankok) térnyerését jelzi. Képletesen szólva a bolhapiacot, az
utcai bódé-közérteket lassan felváltják a bevásárlóközpontok. Ez a folyamat — ki-
sebb széls őségek közepette — a közép-európai országokban — így Magyarországon
is — végbement az 1990-es évek második felére. A transzformáció következtében
ma már jelentős súlyt képvisel a foglalkoztatásban a pénzügy, az ingatlanközvetítés,
gazdasági tanácsadás stb. is.
Az átalakulás ellenére még mindig magas az állam szerepe a foglalkoztatásban, s
ez különösen érvényes a városokban. Ugyanakkor kedvez ő folyamatnak tekinthet ő
az állam fokozatos kivonulása a munkaer őpiacról, s ezzel párhuzamosan a magán-
szféra meger ősödése.
A foglalkoztatotti létszám csökkenéséb ől csak következtetni tudunk a munkanélkü-
liség valós méreteire. Ennek adatait — akárcsak máshol — két metódus alapján számít-
ják: egyrészt az ILO-módszer szerint, másrészt az állami munkaügyi hivatal által köz-
zétett regisztrált munkanélküliek számából. A két adatsor a világon sehol sem esik
egybe, Ukrajnában azonban olyan mértékben tér el egymástól, hogy az ILO-módszer
alapján megállapított munkanélküliség (6,8%; 2006) több mint kétszerese a regisztrált
munkanélküliek (2,7%; 2006) alapján számítottnak. Az 1990-es évek eleje óta bekö-
vetkezett munkahelycsökkenésb ől kiindulva bizonyosra vehető, hogy a munkanélkü-
liség tényleges paramétereihez az ILO-módszer adatai állnak közelebb.
A munkanélküliség gyors felfutása Ukrajnában viszonylag kés őn, az 1990-es évek
közepén indult meg, a maximumot 1998-ban érte el, amikor a munkanélküliek száma
megközelítette a három milliót (6. ábra). Azóta a munkanélküliek száma jelent ősen
lecsökkent, 2006-ban alig haladta meg a másfél millió fát. Ezzel párhuzamosan a bér-
ből és fizetésb ől élők száma is nagymértékben csökkent, míg az ezen kívül es ő
„egyéb" foglalkoztatottak száma jelent ősen megemelkedett. Számuk 1995 és 2005
között megduplázódott, 2006-ra megközelítette a 10 millió f őt, azaz az elbocsátott
emberek többsége nem a munkanélküliek, hanem ez utóbbiak csoportját gyarapította.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 167
Az ezredforduló óta ennek következtében a „felszínen" a munkanélküliségi ráta felére
csökkent, 1998 óta pedig a munkanélküliek száma is megfelez ődött.
A városi és a falusi munkanélküliség között nincs szignifikáns különbség, 2006-ban
az előbbi kb. 7,5, az utóbbi pedig valamivel 6% feletti rátát mutatott. Így el őállt az
az érdekes helyzet, hogy a falusi térségek magasabb gazdasági aktivitása kisebb
munkanélküliséggel párosult. Az ukrajnai munkanélküliség további jellemz ője,
hogy nincsenek igazán nagy vesztes csoportok. Ezt jelzi, hogy a férfiak és a nök
munkanélküliségi rátája nagyjából azonos, és az egyes korcsoportok szintjén sin-
csenek erősen túlreprezentált kategóriák. A leginkább érintettek a fiatal munkavál-
lalók (15-24 évesek), de ez is csak 10% körüli munkanélküliséget jelent.
6. ÁBRA
A munkanélküliség alakulása Ukrajnában, 1995-2006'
(Rate of Unemployment in Ukraine, 1995-2006)
.
14
3,5 - -0- munkanélküliségi ráta (11_0)
12
s s
e 6-
=.1 2,5 10
1111111
2 2 s 8
f> 1,5 s 6
1 4
5Y 0,5 2
E
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
A transzformáció megszokott forgatókönyve:
növekv ő területi egyenlőtlenségek
A gazdaság átalakítása Ukrajnában — mint a térség többi országában — a társadalmi
egyenlőtlenségek mellett a területi különbségek kiélez ődésével is együtt járt. A terüle-
ti egyenlőtlenségekre általában jellemz ő volt, hogy a legnagyobb ütemben a gazda-
sági visszaesés (1990-2000) során növekedtek. Megyei szinten az ország gazdasági
polarizáltsága — az egy főre jutó, illetve a teljes hozzáadott érték alapján (Gross
Value Added; GVA/fő és GVA) — 2004-ben volt a legélesebb, azóta némi csökke-
nés tapasztalható. Az egy főre jutó GVA esetében a legszegényebb és a leggazda-
gabb megye közötti különbség durván 3-ról 6-szorosra emelkedett 1996 és 2001
között. Az elmúlt id őszakban a legnagyobb gazdasági növekedést Kijev és térsége
produkálta.
Az átlagkereset nagysága 2000-ben a leggazdagabb Kijevben éppen háromszor
akkora volt, mint a legszegényebb Ternopil megyében. Az átlagkeresetek Kijevben
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
168 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
1985-ben még alig haladták meg a tagköztársasági átlagot, 2001-ben viszont már
éppen az országos átlag 1,8-szorosát adták. Azóta az átlagkeresetek terén ugyan
némi nivellálódás mutatkozott, mivel 2000 és 2004 között a szegényebb megyékben
jobban emelkedtek a fizetések, de az utóbbi évek lassuló gazdasági növekedésének
hatására ez a nivellálódás megtorpant (7. ábra, 1. táblázat). Ne felejtsük el azonban,
hogy ezeket az értékeket a bérb ől és fizetésb ől élők adataiból számítják, akiknek
száma az utóbbi id őszakban a felére zsugorodott. A területi egyenl őtlenségek meg-
növekedése persze természetszer ű a kapitalista id őszakban, a korábbi szovjet id ő-
szak gazdasági egyenlőségen alapuló rendszeréhez képest.
Az átalakulás során a megyei átlagkeresetek közötti különbségek azért n őttek
meg, mert azok nagysága reálértéken megyénként jelent ősen eltérő szinten csök-
kent. A területenként eltér ő változás nagyságát az országos átlagszinthez képest
bekövetkez ő átlagkereseti „pozíció" változásán keresztül kívántuk bemutatni. Mivel
az egy éven belüli megyei különbségek adott év országos átlagához viszonyított
nagysága a viszonyítási alap, ezért tudjuk a nominálértéken, illetve a különböz ő
fizetőeszközökben — rubel, karbovanyec, hrivnya — mért jövedelmeket összevetni.
Ezt nem torzítja sem az infláció, sem a fizet őeszközök átváltásából ered ő torzulás,
csak a tiszta regionális hatásról kaphattunk képet.
7. ÁBRA
Az átlagkeresetek területi egyenl őtlenségének változása az
1985. évi bázisértékhez viszonyítva
(Change in Regional Disparities of Average Nominal Wages Relative
to the Reference Year of 1985)
-0- súlyozott relatív szórás (V)
360
-e- Hoover-index (h)
320 -á-terjedelem K
-6-relatív terjedelem (Q)
280 -
240 -
•
200
160 -
120 -
80 -
LO CO N- CO 0) C) N M (0 CO CO Cr) O N M •ct 1r) CO
co mcococomcncncncr,mcncpmcs) 00000000
O cncncncncncr)a)mcno)cnmma)c)c)000000
CVNCNINCNICNI
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 169
1. TÁBLÁZAT
A bérb ől és fizetésb ől élők megyei átlagkeresetének területi egyenl őtlensége
(Regional Disparities in Terms of Average Nominal Wages)
kr) O 's s.C+ t-- oo Cr, O (-1 M •ct kr)
co Ok crk
Cr, Cr, Cr, Cs, Cr, CP, CP,
C•4
súlyozott
relatív
szórás
(V) 9,75 8,51 20,78 ... 27,95 27,79 26,14 24,34 24,37 24,07 24,42
Hoover-
index (h) 4,10 3,65 9,02 ... 10,63 10,46 9,81 9,11 9,19 9,02 8,84
relatív
range
(Q) 0,32 0,29 0,68 0,72 0,80 0,93 1,07 1,17 1,15 1,08 0,99 0,98 0,94 0,96
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Az átlagkereseti „pozíció" százalékpontos változását (J A) a következőképpen
számítottuk ki:
= Wnidd - (4, o/Jio)) *100 (%)
ahol J„; az n területegység átlagkereseti szintje i időpontban, Ji pedig az országos
átlagkereseti szint i időpontban.
A jövedelmek tekintetében 1985 és 2006 között csupán Kijev e, Dnyipropetrovszk
és Zaporizzsja - azaz a Dnyeper menti - oblasztyok tudtak javítani pozícióikon az
országos átlaghoz képest. A kijevi agglomeráció az ország legdinamikusabban fej-
lődő térsége, míg a másik két terület a nehézipari jelleg mellett számos csúcstechno-
lógiai ágazattal is rendelkezik. Az átalakulás során lezajlott folyamatokat az els ő rész-
ben ismertetett három gazdaságpolitikai id ő szakra lebontva vizsgáltuk (8. ábra).
Az elmúlt másfél évtizedben a transzformációs recesszió hatására a jövedelmi
színvonal csökkenése az egész országon diffúziószer űen végigterjedt nyugatról ke-
letre. A transzformációs visszaesés tehát legkorábban az elmaradottabb nyugati
térségekben jelentkezett, innen terjedt át kés őbb a fejlettebbnek számító keleti ipar-
vidékekre. A mérleghinta analógiájára a jövedelmi szintek területi egyenl őtlensége
1990-1995 között a nyugati területek „lebillenése" miatt emelkedett. 1995-2000
között ez a billenés „megfordult", és az ezredforduló után már egyértelm űen a keleti
országrész szintén romló - „lefelé billen ő" - pozíciói vezettek a területi egyenl őt-
lenségek nivellálódásához. 2003-2004 óta azonban már az új térstruktúra egyenl őt-
lenségei a meghatározóak, amely Kijev és a Dnyeper mente térségének kiugróan
kedvező pozícióiból, azaz nem a transzformáció recessziós hatásának területenként
„megkéső" diffúziójából erednek.
Az átalakulás kezdetén, 1990 és 1995 között mindenhol drasztikusan estek a jö-
vedelmek. Az időszak legnagyobb vesztesei - éppen az akkori kormányzat támaszai
- a nyugati és a középnyugati megyék, azon belül is zömmel a meglehet ősen rurális
területek, ahol az átlagkereseti pozíciók nagymértékben rosszabbodtak.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
170 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
8. ÁBRA
A megyei átlagkereseti pozíciók változása három f ő időszakban
(Change in Positions of Oblasts in Terms of Average Nominal Wages
for the Three Main Periods)
1995-2000
1990-1995
• 5 - 25,6 % (5)
• o - 22,7 % (6)
E 0 5% (3)
E -5 - 0 % (3)
E -7 - 0 % (6)
E -9 - -5 % (5)
-10 - -7 % (6)
▪ -12 - -9 % (5)
% (5)
▪ -21,7 - -12% (6)
2000-2006
• 7 - 11,2 % (7)
• o - 7% (6)
E3 -5 - 0 % (5)
▪ - 10 - -5 % (5)
▪ -20,9 - -10 % (2)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Az 1995 és 2000 közötti id őszakban — mely nagyjából a Kucsma-korszak stabili-
zációs periódusa volt — a kép nem ennyire tiszta. Az addig vesztesnek látszó déli
tengerparti megyék pozíciói — különösen az egyre inkább dinamizálódó kapuváros
jelleget ölt ő Odesza miatt — jelent ősen javultak. A nyugati határ menti területeknek
— Kárpátalja, Lviv — a fekvésb ől eredő előny által javuló pozíciója már ekkor kezd
kirajzolódni. Emellett Kelet-Ukrajnában az ekkor lezajló gazdasági átalakulás jelen-
tősen visszavetette a korábban relatíve kedvez őbb pozíciókat. Kijev helyzete to-
vábbra is javult, míg a rurális Középnyugat az id őszak nagy vesztese — zömmel
ekkortól kezdődik a kolhozok és szovhozok érdemi átalakítása, a földek szétosztása.
Az ezredforduló utáni növekedési periódus (2000-2006) idején a nyugati, közép-
nyugati megyékben az országos szintet meghaladó mértékben emelkedtek az átlag-
keresetek. Hozzá kell tenni azonban, hogy f őként a középnyugati megyék 2000. évi
kiinduló jövedelmi pozíciója mélyen a legrosszabb volt az egész országban és az
egész időszakban, erről a „startról" könny ű volt nagyot javítani. A kiegyenlít ődés
tehát csak némileg mérsékelte a korábban kialakult egyenl őtlenségeket.
A foglalkoztatottak száma területileg eltér ő mértékben ugyan, de mindenütt csök-
kent. Az 1980-as évek végén a bérb ől és fizetésb ől élő foglalkoztatottak abszolút
száma — és aránya — leginkább még csak az akut válságát él ő keleti, nehézipari kör-
zetekben zsugorodott, ami a foglalkoztatottsági súlypontot id őlegesen nyugatra tolta
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 171
(9. ábra). Már 1985 és 1990 között több mint 300 ezer f ővel csökkent a túlmérete-
zett kelet-ukrajnai iparvidékeken foglalkoztatottak száma.
Az 1990-es évek eleje óta azonban a foglalkoztatottak ezen csoportjának esetében
a legnagyobb arányú csökkenés a kisebb foglalkoztatási súllyal rendelkez ő mező-
gazdasági jellegű — középnyugati, nyugati és különösen a déli — területeken volt.
A szebb időket is látott kultúrtáj mai arculata — szétvert öntöz őrendszerek, elhagyott
földek — Herszon megyében és Észak-Krímben az agrárszektor leépülésére utal.
9. ÁBRA
A foglalkoztatottak számának súlypont-eltolódása Ukrajnában, 1985-2006
(Shift of Gravity Centre of the Number of Employed Persons, 1985-2006)
-0- bérből és fizetésbő l élő k (alkalmazottak)
-á- összes foglalkoztatott
31,7 31,8 31,9 32 32,1 32,2
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Az 1990-es évek eleji gazdasági recesszió a lecsökken ő kikötői forgalmon keresz-
tül áttételesen különösen érzékenyen érintette a nagy déli kiköt ővárosok — Odesza,
Mikolajiv, Herszon — jelent ős létszámot foglalkoztató iparát és ezáltal munkaer ő-
piaci helyzetét (10. ábra). Szevasztopol esetében a legfőbb foglalkoztató szinte ki-
zárólag az azóta jelent ősen leépült hadiipar volt. A déli területek recessziója mellett
főként a kijevi térség relatív munkaer ő-piaci felértékel ődése vezetett a bérb ől élők
foglalkoztatottsági súlypontjának északi irányú elmozdulásához 1990 és 1995, illetve
kisebb mértékben 1995 és 2000 között. A foglalkoztatottak ezen, alkalmazotti cso-
portja — zömmel az ezredforduló óta bekövetkez ő mezőgazdasági üzemi átstrukturá-
lódás következtében — egyre inkább a nagyszámú embert foglalkoztató ipari közpon-
tokba koncentrálódik. Ezt mutatja a súlypont kelet felé történ ő elmozdulása 2000 óta.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
172 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
10. ÁBRA
A foglalkoztatottság viszonyainak változása
(Change in Employment Conditions)
A foglalkoztatottak megoszlása (2003):
(ezer fő )
1 000
500
100 »
bérb ől és fizetésb ő l él ő alkalmazottak
u egyéb foglalkoztatottak
A bérb ől és fizetésb ő l él ő k száma
2003-ben, az 1985. évhez viszonyitva
0 50 - 55,3 % (4)
E2 47 - 50% (4)
45 - 47 % (8)
ffi 40 - 45 % (6)
395 - 40 % (3)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Az 1995-től felfutó számú elbocsátott (egykori) alkalmazottakat — különösen a
mezőgazdaságból felszabaduló munkaer őt — nem a munkanélküliek, hanem a
„nem" bérb ől és fizetésb ől élő foglalkoztatottak, azaz az önellátó agrártermel ők,
kisvállalkozók csoportja szívta fől. 1995 és 2003 között az összes foglalkoztatott
számát tekintve Kijevben és Kárpátalján már növekedés volt tapasztalható — míg a
bérből és fizetésb ől élők száma mindenhol csökkent.
A legnagyobb létszámot foglalkoztató területeken — Kijev, Dnyipropetrovszk,
Doneck, — a foglalkoztatottak összetételét tekintve mindenütt a bérb ől és fizetésből
élő foglalkoztatottak vannak többségben. A bérb ől élők aránya a keleti, magasan
iparosodott megyékben a legmagasabb (Luhanszk, Doneck), míg a rurális közép-
nyugati (Vinnicja, Hmelnickij, Ternopil), nyugati (Kárpátalja, Csernyivci, Ivano-
Frankivszk) megyékben arányuk már több esetben 50% alatti.
A munkanélküliség területi egyenlőtlenségei — a többi transzformációs országhoz
hasonlóan — a többi dimenzió területi különbségeinek változásához képest eltér ően
alakultak. A terjedelem (range) vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az 1990-es
évek közepén a magasabb (regisztrált) munkanélküliség még csak bizonyos válság-
térségeket — a rurális középnyugati, nyugati megyéket — érintett nagyobb mérték-
ben, ami ebből a szempontból kiélezett területi egyenl őtlenséget jelentett (I I . ábra,
2. táblázat). Az ezredfordulón, amikor a munkanélküliség a nyugati területeken
(Lviv, Volin, Ivano-Frankivszk megye) már mérsékl ődni kezdett, keleten és külö-
nösen délen (Krím, Mikolajiv, Odesza, Herszon megye) még emelkedett, ami a
területi egyenl őtlenségek nivellálódásához vezetett (12. ábra).
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 173
A déli megyékben a munkanélküliség addig országos viszonylatban alacsony
szinten állt, ezért is mutattak a Hoover-index értékek a nivellálódás irányába.
A munkanélküliségi ráta az ezredforduló után országosan jelent ős csökkenést muta-
tott, ám ez a csökkenés nem volt mindenhol jellemz ő . A déli és a középnyugati
(Ternopil, Hmelnickij, Vinnicja) megyékben a munkanélküliségi ráta növekedése
2003 után sem állt meg, míg másutt nagymértékben csökkent, ami újfent kiélezte a
területi különbségeket.
Összességében megállapítható, hogy Dél-Ukrajna korábban kedvez ő, de folyama-
tosan romló pozíciója sok tekintetben az országos recesszió közvetett hatásainak
következménye volt. A gazdasági mélypontból való kilábalás hatására azonban csak
Odesza és térsége indult igazán dinamikus fejl ődésnek. Nyugat-Ukrajna helyzete az
1990-es évek során rendkívül gyengült, de az ezredforduló utáni id őszak egyértel-
mű nyertese, és így az országos mez őnyhöz sikerült felzárkóznia. Kelet-Ukrajna —
mondhatnánk — a rendszerváltás nagy túlél ője. Komolyabb depresszió csak Luhanszk
megye szénbányászkörzeteit érinti. A fejlettebb iparral rendelkez ő Dnyipropetrovszk
és Zaporizzsja megyék csak az utóbbi időben kezdtek igen lassan leszakadozni az
élmezőnytő l. Az igazi vesztes, a rurális Középnyugat csak az ezredforduló utáni gaz-
dasági fellendülés hatására kezdett némileg magához térni, de továbbra is az ország
legkedvezőtlenebb adottságú területe. Kijev a gazdasági átalakulás nyertese, az elmúlt
másfél évtizedben mindig az ország legkedvez őbb helyzetű térsége volt.
11. ÁBRA
A munkanélküliség területi egyenl őtlenségének változása, 1996-2006
(Change in Spatial Disparities of Unemployment, 1996-2006)
-•-súlyozott relatív szórás (V) (2000. évi bázis)
0L
-m-Hoover-index (h) (2000. évi bázis)
130 -á-terjedelem (K) (1996. évi bázis)
120 relatív terjedelem (Q) (1996. évi bázis)
110
100
90
80
70
60
50
40
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
174 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
2. TÁBLÁZAT
A munkanélküliségi ráta területi egyenl őtlenségei
(Spatial Disparities of Rate of Unemployment)
1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
súlyozott relatív szórás (V) ... 40,1 37,9 37 38,7 42,4 44,1 44,5
Hoover-index (h) ... 16,1 15,1 14,0 14,7 17,1 18,5 18,4
terjedelem (K) 15 8,33 9,75 9,571 11,2 16,3 18,8 16,5 13,25
relatív terjedelem (Q) 3,5 1,55 1,68 1,664 1,66 1,74 2,03 2 1,82
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
12. ÁBRA
A munkanélküliségi ráta alakulása az ukrán oblasztyokban
(Change in Rate of Unemployment by Oblasts)
\,
..111, l'iN. ,‘
' sk: •'-
1
. `‘. `
' .14
.\\ ..1 „ ,
\ '
:'‘''
.,
111
4.:,,,‘,,,s\
..,,,., ,,!, -,.‘1N
‘
;
.N II ,
:
'‘'... .'" ~m, ,:, ,
iani.
, .:',11 ,H
ilÍ1 111,, -d,'. '
'\.
I \ 'I' '
> ''''' , :' 1i
:::::1111‘ ,, ,:': ', ''
.,1'\'1 °\.",\,s''' '\t
1 ssN
' . '\ ' ‘.:
"‘• :ie.`
‘,,'
‘
árpátá'a \ `,
, ,,,, 's
s ylv
\\,\
n iprópetr ő
Munkanélküliség' ráta (%)
1999.2006
10
A munkanélküliség' ráta nagysága
2006-ben az 1999. év százalékában
100 - 223 % (5)
ffl 80 - 100 % (6)
60 - 80 % (4)
RS 50 - 60 % (3)
Ej 36 - 50 % (7)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Rajonszint ű adatok és feldolgozásuk
A megyei vizsgálatok jól reprezentálják az egész országra vonatkozó munkaer ő-
piaci és jövedelmi viszonyokat, a fő makroregionális trendeket. Azonban ha arra
gondolunk, hogy egy átlagos ukrán megye leginkább az EU NUTS2-es szintjének
felel meg, akkor látható, hogy a megyei vizsgálatokból csak nagyon elmosott, elna-
gyolt regionális trendekre következtethetünk — majdnem olyanokra, mintha Német-
országot a szövetségi tartományok szintjén vizsgálnánk. Ezért szükség van a vizsgálati
szint finomítására, a megyén belüli járások — rajonok — adatsorainak értékelésére. A
rajonok nagyságukat tekintve ugyan még mindig b ő kétszeresei a magyar kistérsé-
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 175
geknek (LAU1), de az ország területe félezer (501) ilyen egységre bontva már jóval
kifinomultabb képet nyújt. Persze a rajonok száma több mint 501, egészen pontosan
669, ezek közül azonban 179 darab zömmel olyan rajon jogú város — azaz rajonon
belüli „enklávé" —, amelyeket az azt körülvev ő rajonokkal kellett aggregálnunk a
megfelelően alacsony területi méretszóródás elérése érdekében.
A regisztrált munkanélküliségb ől számított ráta, továbbá a foglalkoztatottakon belül
csak a bérből és fizetésb ől élők számának és átlagkeresetének adatbázisa rajon szinten
is rendelkezésre áll. A regisztrált munkanélküliség merev szabályozásának hatására a
munkát keres ő knek csak egy része jelenik meg az adatbázisban. Az így kialakult
3-4%-os munkanélküliségi ráta bizonyosan nem tükrözi vissza a munkanélküliség
tényleges nagyságát, a területi különbségeket azonban nagy valószín űséggel igen.
A bérből és fizetésb ől élő foglalkoztatottak nem az összes foglalkoztatottat repre-
zentálják. Ez önmagában még nem probléma, hiszen ezt a szegmenst lehet külön is
vizsgálni. Azonban a foglalkoztatottak ezen kategóriájának aránya nyugaton jóval
kisebb, mint keleten, így a tényleges foglalkoztatottsági képre ebb ől az adatból csak
nagyon árnyaltan lehet következtetni. Az átlagkereseteket szintén a bérb ől és fize-
tésből élők kereseteib ől állapítják meg, ezért a teljes jövedelmi volumennek is csak
egy része jelenik meg ebben az értékben, ami az egy lakosra jutó tényleges jöve-
delmeket csak közvetetten reprezentálja.
A rendelkezésre álló nyers mutatókból (munkanélküliségi ráta, átlagkeresetek,
foglalkoztatottak száma) megkíséreltük, hogy rajon szinten az aktivitási, a foglal-
koztatási és az átlagkereseti különbségekre következtessünk. A 669-b ől 501 egysé-
ges adatsor elkészítése során a munkanélküliséget és az átlagkereseteket is csak a
foglalkoztatottak számával súlyozhattuk. Az átlagkeresetek esetében a foglalkozta-
tottak száma — mivel mind a kett ő a bérből és fizetésb ől élőkre vonatkozik — a leg-
megfelelő bb súly. A munkanélküliség esetében — mivel a munkanélküliek száma
sem áll rendelkezésre rajon szinten az egész országra — azonban jobb híján hagyat-
koztunk erre, mivel a bérb ől és fizetésb ől élők a foglalkoztatottaknak csak egy ré-
szét képezik. A súlyból ered ő „torzulás" azonban minimális, mivel a súlyozott átla-
gokat egy megyén belüli szomszédos rajonokra számoltuk.
A rendelkezésre álló adatokból tehát a munkanélküliségi ráta, valamint a bérb ől és
fizetésből élők átlagkeresete az aggregálás után rendelkezésre áll. A bérb ől és fize-
tésből élők számából megadhatjuk azok foglalkoztatottsági rátáját, de csak a teljes
népességre vetítve, mivel az aktív korú népesség száma rajon szinten nem áll ren-
delkezésre.
Jóval nehezebb a helyzet az aktivitási rátával. A munkanélküliek számának csak egy
részét tudjuk megadni, amelyet a bérb ől és fizetésb ől élő foglalkoztatottak és a mun-
kanélküliségi ráta adataiból számolhatunk ki. Ezt adhatjuk össze a bérb ől és fizetésb ől
élő foglalkoztatottak számával. Ez többszörösen is közelít ő érték, mivel nem azonos a
bérből és fizetésb ől élő gazdaságilag aktív népesség rátájával sem (3. táblázat).
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
176 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
3. TÁBLÁZAT
Fajlagos és abszolút munkaerő-piaci mutatók rajon szinten Ukrajnára
(Absolute and Specific Indicies of Labour Market in Ukraine by Rayon)
Abszolút mutatók Forrás
nem ismert és a meglév ő adatok-
Az összes foglalkoztatott száma (fe)
ból nem számítható ki
Bérb ől és fizetésb ől élő foglalkoztatottak publikálták rajon szinten a teljes
száma (fd országra
nem ismert és a meglév ő adatok-
Munkanélküliek száma (m)
ból nem számítható ki
Az összes foglalkoztatott teljes jöve- nem ismert és a meglév ő adatok-
delemtömege (y) ból nem számítható ki
A bérb ől és fizetésb ől élők teljes jövede-
lemtömege (y k) Yk = fe* Yk
Fajlagos mutatók Forrás
A bérb ől és fizetésb ől élők átlagkeresetei publikálták rajon szinten a teljes
(Y,) országra
publikálták rajon szinten a teljes
Teljes munkanélküliségi ráta (U)
országra
A bérb ől és fizetésb ől élők foglalkozta-
Fk =fk /teljes népesség
tottsági rátája (F k)
A bérb ől és fizetésb ől élők aktivitási Ak' = (4±111k)/teljes népesség,
rátája (Ak) ahol mk 'im = fk/f 3
Egy lakosra jutó alkalmazotti jövede-
Jk=yk/teljes népesség
lem (Jk)
Forrás: Saját szerkesztés.
A munkaer ő-piaci viszonyok értékelése rajon szinten
A rajon szintű mutatók korrelációs mátrixából kit űnik, hogy a foglalkoztatottsági
(Fk) és az aktivitási ráta (A k,) gyakorlatilag ugyanazt mutatja, ezért a továbbiakban
csak a foglalkoztatottsági rátával foglalkoztunk. Az egy lakosra jutó jövedelem szoro-
san függ egyrészt az alkalmazottak lakosságon belüli arányától (F k), másrészt az át-
lagkeresetek nagyságától (Y k), így gyakorlatilag eme két mutató ered őjeként fogható
fel, melyek azonban egymással jóval gyengébben korrelálnak. Persze 501 területegy-
ség esetében már a 0,5-ös szorosságú korreláció is szignifikáns kapcsolatot jelent.
Jövedelem/népesség = jövedelem/foglalkoztatott*foglalkoztatott/népesség
azaz
Jk = Yk *Fk
A munkanélküliségi ráta — jellemz ően — fordítottan arányos mind a foglalkoztatás-
sal, mind az átlagkeresetekkel. A legszorosabb kapcsolatban az egy lakosra jutó jöve-
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 177
delmekkel van, azaz a magas munkanélküliség általában — Ukrajnában is — a rossz
jövedelmi és foglalkoztatási pozíciókkal rendelkez ő térségeket sújtja (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A vizsgált öt rajon szint ű mutató egymással való korrelációs kapcsolata
(Correlation between the Values of Parameters Examined by Rayon)
U Yk Fk Jk Ak'
Munkanélküliségi ráta (U) 1 -0,42 -0,36 -0,44 -0,25
Átlagkeresetek (Yk) -0,42 1 0,50 0,89 0,46
Foglalkoztatottsági ráta (Fk) -0,36 0,50 1 0,81 0,99
Egy lakosra jutó jövedelem (Jk) -0,44 0,89 0,81 1 0,78
Aktivitási ráta (Ak, ) -0,25 0,46 0,99 0,78 1
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Az országos átlagok és a mediánok összevetéséb ől megállapítható, hogy minden
mutató esetében a rajonok többsége az országos átlagnál kedvez őtlenebb pozícióban
van, jelentős polarizáltság mutatkozik. A legkedvez őbb a helyzet talán a munkanél-
küliség (U) esetében, ahol a területegységek több mint negyede esik az országos
átlag alá, habár a medián nagysága alapján a területegységek felében az országos
átlagnál legalább másfélszer magasabb a munkanélküliség. Az adatsorok közül a
munkanélküliség szóródik a leginkább, a maximum több mint ötvenszerese a mini-
mumnak, és a súlyozott relatív szórása is a legmagasabb. Ez persze nem azt jelenti,
hogy az ország egyes területein egekbe szökne a munkanélküliség, habár a maxi-
mumérték az országos átlag 4-5-szörösét jelenti. A magas szóródás annak a követ-
kezménye, hogy a legalacsonyabb — gyakorlatilag nulla — és a legmagasabb munka-
nélküliségi ráta között 15 százalékpont a különbség. A nagy szóródás ellenére — a
területi bontás kifinomultságát figyelembe véve — a legmagasabb munkanélküliség ű
területek sem mutatnak extrém kiugró értéket (5. táblázat).
Az átlagkeresetek (Yk) esetében a területegységek alig valamivel több mint tize-
dében haladják meg az országos átlag szintjét — ez persze kihat az egy lakosra jutó
jövedelmekre is —, amely megdöbbent ően alacsony érték. Csupán néhány kiugró
térség húzza fel az országos átlagot, míg a területek 87%-a az átlag alatt „teng ődik".
A másik oldalon pedig a rajonok közel fele nem haladja meg az országos átlag két-
harmadát. Az egy lakosra jutó jövedelmek (Jk) esetében a területegységek fele nem
éri el az országos átlag felét sem. A munkanélküliségen túl az egy lakosra jutó bér-
jövedelem mutat még magasabb szóródást, mivel abban az átlagkereseti és foglal-
koztatottsági különbségek összeadódnak. Az átlagkeresetek és a foglalkoztatottsági
ráta szórása és terjedelme a legkisebb. Ennek ellenére az átlagfizetések közötti
négyszeres különbség igencsak tetemes, ha arra gondolunk, hogy a legszegényeb-
bekhez képest a leggazdagabb területeken a foglalkoztatottak átlagosan négyszer (!)
többet keresnek havonta.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
178 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
5. TÁBLÁZAT
A rajonszintű adatsorok főbb jellemz ői
(Basic Indices of Data Sets by Rayon)
Bérbőlés fizetésbőlélők
tz,
"Z.,
- '0 .-
"0
0
"-- 0
Z3
'2.,.' ••c0,
.
0
L:i .....
0> vN 3..
,...,
„.....,
., .
‚ Z, '''s '', '''
s•••. C1) ':k) ',,,, 'O.)
' tS
' :,..,
'"
,..SZ -..
k. ....
, ' %)
'"4A °:
azonos az
országos átlag 3,57 575 24,25 139 24,7
eredetivel
azonos az
medián (X) 5,4 377 19 70,5 20,1
eredetivel
medián az országos átlaghoz
%
viszonyítva 151 65,6 78 50,7 81,4
azonos az
súlyozott szórás (s) 2,7 188 6,75 77,7 6,7
eredetivel
súlyozott relatív szórás (V) 75 33 28 56 27 %
azonos az
maximum 15,7 1098 48 321 50
eredetivel
azonos az
minimum 0,3 248 8 32,2 9
eredetivel
adatsor terjedelme (K) 52 4 6 10 5 dimenziótlan
szóródás terjedelme (range) azonos az
15 850 40 295 42
(P) eredetivel
relatív terjedelem (relatív 1,7 dimenziótlan
4,3 1,5 1,7 2,1
range) (Q)
átlag feletti területegységek
27 13 18 14 18
aránya
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
Az öt adatsor főbb jellemzőit megvizsgálva szintén beláthatjuk, hogy Fk és Ak'
adatsor szinte teljesen ugyanaz. Ezen utóbbi mutatók esetében tapasztalható egyút-
tal a legkisebb polarizáltság is, ami azonban természetükb ől adódik: foglalkoztatot-
tak mindenhol — magas arányban — vannak.
A Lorenz-görbe és a Hoover-index szintén azt mutatja, hogy országos szinten a
foglalkoztatottsági és átlagkereseti különbségek hasonló egyenl őtlenséget mutatnak,
míg az egy főre jutó keresetek különbségeiben az el őbbi két mutató különbségei
összegződnek. A területi koncentráltság a rendelkezésre álló abszolút mutatók (fog-
lalkoztatottak száma [fk], bértömeg [yk]) esetében a számszer ű érték tekintetében
(501 területegység lévén) természetesen nem lehet magas, mivel az elvi minimumér-
ték — teljesen egyenletes eloszlást feltételezve is —rendkívül alacsony. Azonban a leg-
kisebb koncentráltságú népesség is ötször koncentráltabb az egyenletes eloszlásnál.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 179
A foglalkoztatottak és a jövedelem közötti majd kétszeres koncentráció különbség
szerint a jövedelem jó része az azt megtermel ő foglalkoztatottaknak is csupán egy
kis részéhez köt ődik (13., 14. ábra).
13. ÁBRA
A főbb munkaerő-piaci mutatók területi különbségei a Lorenz-görbén
(Spatial Disparities of Main Indices ofLabour Market on Lorenz Curve)
0,9
0,8
0,7
0,8
—foglalkostatottsági ráta]
0,5 átlagkeresetek
0,4 —egy tóra jutó keresetek
0,3
0,2
0,1
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1
Megjegyzés: A főbb munkaerő-piaci mutatók területi különbségei
a Hoover-index alapján: Fk: 11,98; Yk: 12,64; Jk: 22,63.
Forrás:Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
14. ÁBRA
A területi koncentráltság (Herfindahl-Hirschman-index, K) nagysága a
három munkaerő-piaci abszolút mutató esetében
(Spatial Concentration Illerfindahl-Hirschman Index, KI by Three Absolute
Indicies ofLabour Market)
0,032
0,029
0,027
a koncentráció elvi
minimumértéke
rtóke
0,022
0,017 0,111EL _ __
0,012 D,
0,007
0,002
teljes népesség foglalkoztatottak teljes bértömeg
száma
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
A bérből és fizetésb ől élők foglalkoztatottsági rátája — a munkanélküliségi rátá-
hoz hasonlóan szintén a nagyvárosok környékén a legmagasabb, illetve — ahogy az
a megye szintű adatokból is látszott — kelet felé emelkedik (15. ábra). A munkanél-
küliséghez képest sajátos, hogy Középnyugat-Ukrajnában az alapvet ően vidékies
rajonokban is relatíve magas foglalkoztatottsági értékekkel találkozunk, melynek
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
180 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
okai a mezőgazdaság átalakításában keresend ők. Máshol a magas foglalkoztatottság
főként a magas urbanizáltsággal függ össze. Így Dél-Ukrajnában f őként a tengerpar-
ti sávban — Odesza, Mikolajiv, Herszon — magasabb a foglalkoztatottság. A Kárpá-
tok vidékén találjuk országosan a legalacsonyabb foglalkoztatottsági szinteket
(técs ői járás), annak ellenére, hogy az EU határmente — különösen Ungvár térsége
még a galíciai határmentéhez képest is — jobb foglalkoztatottsági pozíciókkal ren-
delkezik. Az olcsó munkaerőt, valamint az Európai Unió és a nagy keleti felvev őpi-
acok határán meglév ő közlekedés-földrajzi el őnyöket kihasználva számos transzna-
cionális vállalat hozott létre itt termel őegységet (pl. a Skoda vagy a Flextronics).
Egy-egy térségben egy nagyobb üzem is elegend ő ahhoz, hogy magasabb foglal-
koztatottsággal találkozzunk, mint a ritkán lakott nyugat-poleszjei Kuznecovszk
(Volodimirec) rajonban a Rivnei Atomer őmű.
15. ÁBRA
A bérb ől és fizetésb ől élők foglalkoztatottsági rátája 2004-ben
(Rate of Employees of Total Population in 2004)
f
lot Ará
>#04rs" • ION
)04,41. Allt
411.4f4r1,141 11 :
"'
t
'1 I;$ '.&04,001K
'1144 ti‘
415,
9,W kb\<‚1%.40„4. lo 41,0 ar, ,111
44",
11044,,,o40, *441 10'
111". to.drow "4,454
.N4ort+11>W4.44k,
l> 4
4 11
1...1 0
1111 24 - 48,6 % (95) 11$141:141**1-.41ki Art •
20 - 24 % (117)
17
15
- 20 %
- 17 %
(121)
(88)
lia0011:.11
u 0 - 15 % (80)
49~4'41
101-4"
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
A regisztrált munkanélküliségi ráta 2004-ben főleg a nagyvárosokban és környékü-
kön volt alacsony, jelezve ezek fontosságát az általános foglalkoztatottság terén is
(16. ábra). Országosan a legalacsonyabb munkanélküliségi rátákat az odeszai agg-
lomerációban találjuk, ahol annak nagysága az 1%-ot sem éri el. Hasonlóan ala-
csony a munkanélküliség Kijevben és térségében. A f őváros szerepe kiemelked ő :
Kijev munkaerő-piaci kisugárzása egészen nagy területet érint, amely szigetként
emelkedik ki a középnyugati országrész depressziós rurális térségeib ől.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 181
16. ÁBRA
A munkanélküliségi ráta alakulása 2004-ben
(Rate of Unemployment in 2004)
,0*- ;4».‘
4 •tisisphis41ott
igro ,*
"Aro
to 1,.k lioilioiili
'4w .ri-,,, iii• los
40/4
e114* É. Ikji 111>
Mw a . ir f plb, el04.
ő 14 ,
,44.41
4 44 .1.
4
11%.4 40..4,
'
1‚ rrs'~ iréo,
" • , li r ts,•
b •iii 444.
7,5 - 15,7 % (149)
5 - 7,5 % (131) .10
u
2,5
0
-5%
- 2,5 %
(152)
(69)
tb:44'
Sor 4`44 '
dik
-ZIK
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
A mezőgazdasági vállalatok kedvez ő bb túlélési esélye (a piac közelsége), illetve
részben a korábban már említett kényszer ű dezurbanizáció miatt, a nagyvárosi agg-
lomerációkon kívüli, de attól relatíve nem túl távol es ő alacsony jövedelmű rurális
térségekben (Odesza, Kijev, Harkiv, Dnyeper-mente, Donec-medence, Vinnicja és
Hmelnicki tágabb térsége) is relatíve alacsony a munkanélküliség. Az ország nyu-
gati közvetlen határszéle — különösen Kárpátalján és Lviv megyében — kedvez őbb
munkanélküliségi helyzetű . A turizmus által érintett területeken, f őként a Krímben
is relatíve alacsony a munkanélküliség, habár a Kárpátok félrees ő rajonjaiban —
ökörmező i járás, a hucul vidék: rahói, verhovinai járás — magas munkanélküliséget
találunk. Összefügg ő nagyobb munkanélküliségű területek els ősorban a nagyobb
foglalkoztatási központoktól távolabb fekv ő „munkaerő-piaci senkiföldjén" alakul-
tak ki. Ez jellemzi Kelet-Ukrajna alulindusztrializált térségeit, mint a Donec-
medence ritkán lakott sztyeppei peremzónáit. Jellemz ően magas a munkanélküliség
a Déli-Bug és a Dnyeper alsó folyása menti agrártérségekben, a Poleszje — Rivne és
Volhínia megye — és Podólia nyugati, közlekedési árnyékzónában fekv ő, elzártabb
térségeiben. A legmagasabb munkanélküliségi értékek a vidéki lakosság által rend-
kívül sűrű n benépesült Felső -Dnyeszter mentét (Ivano-Frankivszk megye:
Horodenka; Csernyivci megye: Herca, Kelmenci rajonok) jellemzik, ahol a helyze-
tet csak nehezíti a kedvez őtlen határ menti fekvés (Románia legtávolabbi, legelma-
radottabb területei és Moldva). Határ menti munkaer ő-piaci árnyékterületnek számít
délnyugaton a Dnyeszter menti szakadár köztársasággal határos rurális térség is,
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
182 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
ahol csak a kedvez ő közlekedés-földrajzi fekvés ű Rozdilna és Kotovszk (a Balkánt
Kelet-Európával összeköt ő vasúti csomópontok) térsége emelkedik ki. A Krím tu-
risztikai árnyékzónái — a Karkinit-öbölnél fekv ő északnyugati és a Szivas-öbölnél
fekvő keleti területek — is látványosan kiemelkednek magas munkanélküliségükkel.
A munkaerő-piaci helyzet, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alapvet ően
rányomja bélyegét a jövedelmekre is. Az átlagosnál jóval magasabb fizetések csak a
nagyvárosokban és az ipari központokban vannak, miközben a kiterjedt falusi térsé-
gekben, főként Középnyugat-Ukrajnában megdöbbent ően alacsony bérekért dol-
goznak (1 7. ábra).
17. ÁBRA
A havi átlagkeresetek nagysága 2004-ben
(Average Monthly Nominal Wages in 2004)
w4SP/Noir
of i
44# • 4 4 10444
tik.7 .4" Oillk io, 4 lh
440 gib. flo,„1,,q041
so **1
44 4 a 'Illf"
t :44:4411; 411. 1-11 "4;kwii r 1k,44
AM I' 49 111#4 «i''
4
4,4:j" 41> V‚ii,` 14i 4
mk,1‘~»aliki." 41ilkiV
4
4yerk— 9i4,401 , áa, ilióiisolo _
44XII3 I*4101 3la
.,„
0-4* ,
hrivnya
(1 UAH kb. 35-40 HUF) 110> fo,
el 550 fölött (76) 4414>
400 - 550 (126) i,
350 - 400 (120)
u 300 - 350 (133)
u 300 alatt (46)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
A legmagasabb átlagkeresetek azonban mégsem Kijevet, vagy valamely nagyvárost
jellemzik, hanem az atomenergetika-ipar „kistigriseit". Enerhodar, Kuznecovszk,
Netyisin és Juzsnoukrainszk az ország „leggazdagabb városai", Kijev csak utánuk
következik. Igen kedvez ő a kisebb kikötővárosok helyzete, így a két Odeszát teher-
mentesítő szárnykikötő, Juzsne és Iljicsivszk is a „leggazdagabb" városok sorát gya-
rapítja. Ide sorolható Boriszpil, Kijev reptere. A „gazdag" kisvárosok élvonalát kö-
veti a kijevi agglomeráció, majd a nagy ipari központok (Mariupol, Krivij Rih,
Zaporizzsja, Donyeck, Dnyipropetrovszk), a k őolaj-feldolgozás egyes központjai
(Dolina, Kremencsuk) és a Donec-medence szénbányászkörzetei (Popaszna,
Krasznoarmijszk, Kraszni Liman, Antracit), ahol a katasztrofális munkakörülmé-
nyeket csak a magasabb átlagbérekkel lehet ellensúlyozni. Ezek után következnek
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 183
az átlag felettiek „sereghajtói", a kisebb középnyugati, nyugati ipari centrumok
(Szlavuta, Zsmerinka, Sztrij, Nadvirna), a nyugati befektetések által érintett galíciai
és kárpátaljai városias régiók (Lemberg, Ungvár, Munkács) és a krími partvidék
idegenforgalmi központjai (Jalta). Általában a Kárpátok hegyvidéke is kedvez ő
átlagkereseti pozíciókkal rendelkezik, ahol a legnagyobb ukrajnai sícentrumoknak
(mint Vorohta) otthont adó Jaremcsa rajon átlagkereseti értéke a legkiemelked őbb.
A rurális térségek (Podólia, Poleszje) között is extrém alacsony átlagkeresetek jel-
lemzik északkelet Ukrajna zömmel aprófalvas térségeit (különösen a Deszna men-
tét), a szakadár Transznisztriával és Moldáviával határos zónákat (Tarutine), Déli-
Bug felső folyása mentét (Teofipol, Hmelnickij megye). Alacsony értékek jellemzik
a sűrűn benépesült Dnyeszter vidékét — ahol a legalacsonyabb értékeket a Podóliai
Nemzeti Park területén találjuk —, illetve a Poleszje nyugati fehérorosz határ menti
területeit, amely a szovjet id őkben főként Breszt vonzáskörzetébe tartozott.
Az egy fő re jutó bérmennyiség — mint már említettük — az átlagkeresetek és a fog-
lalkoztatottsági arány szorzata, így a két mennyiség területi viszonyai hol feler ősí-
tik, hol kioltják egymást. Az egy fő re jutó jövedelmek és az átlagkeresetek, illetve
az egy fő re jutó jövedelmek és a foglalkoztatottság közötti igen szoros regressziós
kapcsolatot közelebbrő l is megvizsgáltuk. Az átlagkeresetek a foglalkoztatottságnál
kisebb mértékben szóródnak (R2 ) a trendhez képest. Mindkét esetben a magasabb
értékek nagyobb szóródást jelentenek, míg az átlag alatti értékek sokkal jobban
illeszkednek az országos trendekhez (18. ábra).
18. ÁBRA
Az egy f őre jutó bérjövedelem, illetve a foglalkoztatottság és
az átlagkeresetek közötti regressziós kapcsolat
(Regression between Employment, Average Monthly Nominal Wages and
per Capita Wage Income)
JV
3
y= 7,6673x - 64,294 y = 0,3196x - 47,936
0
R2 = 0,6608 R2 = 0,79
i0 50 •
)0 )0 MIEellir
i0 11~1111F
. •
.. •
MINIIWr 7 '
io .‘
l0
IMF. •
0 10 20 30 40 50 60 0 200 400 600 800 1000 1200
foglalkoztatás (%) átlagkeresetek (hrivnya)
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás.
A reziduum értékek nagysága alapján — szoros korrelációs kapcsolat esetén — kö-
vetkeztethetünk az egyes térségek egyedi, lokális sajátosságaira. Nagyságát az
egyes pontok — rajonok — esetében azok adott x értéken, a valós y és a regressziós
egyenes egyenletéb ő l számított elméleti y' érték különbsége adja: y-y' = reziduum.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
184 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
Középnyugat-Ukrajnában és általában a vidéki térségekben az egy f őre jutó valós
jövedelmi értékek jóval elmaradnak a foglalkoztatottság alapján becsültekt ől, mivel
a magas foglalkoztatottság ellenére a foglalkoztatottak zömmel alacsony hatékony-
sággal gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben, rendkívül alacsony bérekért dolgoz-
nak. A nagyvárosi agglomerációkban, a Kárpátok és a Krím területén ezzel szem-
ben magasabbak az egy főre jutó jövedelmek, mint azt a foglalkoztatottság alapján
becsülni lehet, azaz a relatíve alacsony foglalkoztatottsági szinthez relatíve magas
átlagbérek társulnak.
A kiszámított két reziduumérték korrelációs kapcsolata (r=-0,35) meglehet ősen
szoros, ellentétes irányú együttmozgást mutat. A korreláció szorosságát f őként az
gyengíti, hogy a nagyvárosok és az energetikai központok térségei kiugró munka-
erő-piaci pozíciójuk révén mindkét esetben igen magas pozitív reziduumértékeket
mutatnak. A „másik oldalon" a legelmaradottabb területek mindkét esetben negatív
reziduuma távolról sem jellemz ő általánosan. Ebb ől az látszik, hogy nincsenek extrém
elmaradott területek, csupán az „ukrán nagyátlag", amib ől extrém pozitív értékkel
ugranak ki a relatíve kiváló munkaer ő-piaci adottságokkal rendelkez ő térségek.
Mivel a legtöbb mutató esetében a rajonok töredéke mutat átlag feletti értéket,
ezért az átlag felettiség (a munkanélküliségnél az alattiság) országos viszonylatban
szinte biztosan igen kedvez ő munkaerő-piaci helyzetet takar. A három rajonszint ű
mutató, a munkanélküliségi ráta (U), az átlagjövedelem (Y k) és a foglalkoztatottsági
ráta (F k) esetében megvizsgáltuk, hogy mely rajonok érnek el átlag feletti értéket.
A munkanélküliséget kivéve az átlag alattiság kedvez őtlen, míg az átlag felettiség
kedvező pozíciót jelent. A három mutató szerint összesen nyolc típust alakítottunk
ki, aszerint, hogy mely mutató esetében kedvez őbb a helyzet az országos átlagnál
(19. ábra). A harmadik típus esetében a munkanélküliségi ráta átlag alatti. Felt űnő
ezeknek a térségeknek a nagy száma (71), ám ez sok esetben nem biztos, hogy el ő-
nyös helyzetet takar — pl. az Odeszától nyugatra fekv ő elmaradott budzsáki sztyeppei
térségek esetében —, csupán a rurális térségekben az agrárszektor munkaer ő felszívó
hatásának a következménye.
A rajonoknak csupán töredéke (7%) volt minden szempontból kedvez ő pozíció-
ban, míg 63%-a semmilyen tekintetben sem volt kedvez ő helyzetben. A pozitív
helyzetű rajonok legnagyobb számban és arányban f őként Kelet-Ukrajnában — me-
gyeszékhelyek, ipari, energetikai központok — vannak. Nagy számban f őként a fog-
lalkoztatásból — vagy magas munkanélküliség, vagy alacsony foglalkoztatottság —
eredő problémákkal küzdő, de alapvetően kedvező pozíciójú rajonokat találunk.
Dél-Ukrajna kedvez őbb helyzetű zónái a tengerparti területekre, különösen a ki-
kötővárosi agglomerációkra — Odesza, Mikolajiv—Herszon — szorítkoznak, míg t ő-
lük északra csak kedvez őtlen adottságú térségeket találunk. Az odeszai, a mikolajivi
és szimferopoli agglomeráció minden tekintetben átlag feletti értéket mutat. A krími
tengerparton a turizmusból ered ően kedvező a munkaerő-piaci pozíció.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 185
19. ÁBRA
A rajonok általános munkaerő-piaci pozíciója 2004-ben
(General Position of Rayons on Labour Market, 2004)
típusok:
• 1 (36)
uI 2 (316)
3 (71)
4 (8)
5 (26)
ffl 6 (12)
• 7 (13)
8 (19)
Megjegyzés:
Munkanélküliségi Átlagjövedelmek Foglalkoztatottsági
Típus (pozíció)
ráta (U) (Yk) ráta (F k)
1 (minden tekintetben pozitív) kedvez ő kedvez ő kedvez ő
2 (minden tekintetben negatív) kedvezőtlen kedvezőtlen kedvezőtlen
3 (pozitív) kedvez ő kedvezőtlen kedvezőtlen
4 (pozitív) kedvezőtlen kedvez ő kedvezőtlen
5 (pozitív) kedvezőtlen kedvezőtlen kedvez ő
6 (több tekintetben pozitív) kedvezőtlen kedvez ő kedvez ő
7 (több tekintetben pozitív) kedvez ő kedvez ő kedvezőtlen
8 (több tekintetben pozitív) kedvez ő kedvezőtlen kedvez ő
Forrás: Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés.
Nyugat-Ukrajnában csupán két rajon van minden tekintetben kedvez ő helyzetben,
Ungvár és Lviv. Tágabb, határ menti térségükben alacsonyabb a munkanélküliségi
ráta az átlagosnál. A többi területi székhelyen a keresetek nem érik el az országos
átlagot. Dolina és Nadvirna esetében a helyi petrolkémia-ipar befolyásolja a kerese-
tek alakulását pozitív irányba.
Kijev agglomerációjában az alacsony foglalkoztatottság ellenére magas átlagkere-
setek és alacsony munkanélküliség tapasztalható. Az agglomeráció tágabb szom-
szédságában már az átlagkeresetek is jelent ősen csökkennek, de a munkanélküliség
még mindig alacsony. Ennek oka Kijev pozitív gazdasági kísugárzásán túl az agrár-
termelés kedvez őbb pozíciója. Ilyen zónákat több nagyváros tágabb környezetében
is találhatunk. Középnyugat-Ukrajna legtöbb kiemelked ő területe épp az alacsony
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
186 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
munkanélküliség miatt tűnik ki, ami az agrárszektor jelent őségére utal. A közép-
nyugati fejlettebb rajonokat kevés kivétellel (energetikai központok) mindenhol
alacsony átlagkeresetek jellemzik. A kijevi agglomeráción kívül két — jelent ősebb
vasúti csomóponttal rendelkez ő — rajon (Kozjatin és Zsmerinka) van minden tekin-
tetben átlag felett.
Összegzés
Ukrajna gazdasági fejlettségi szintjéb ől eredendően a területi egyenl őtlenségek
igen élesek, mint ahogy ez a munkaerő-piaci viszonyok esetében is látható. Az el-
húzódó transzformációs krízis hatására a területi egyenl őtlenségek az ezredfordulón
mutatták a legmagasabb értékeket, így a rajon szinten vizsgált 2004. év már egy
mérsékeltebb helyzetet tárt elénk. Ukrajna munkaer ő-piaci viszonyai rendkívül po-
larizáltak, csupán néhány nagyvárosias centrum lóg ki az alacsony szinten lév ő uk-
rán mez őnyből, melyek kiugró értékeikkel az átlagot sok esetben a mez őny „fölé"
helyezik. Kijev, Dnyipropetrovszk, Odesza, Doneck agglomerációi a f ő dinamika-
hordozó területek, melyek mellett Nyugat-Ukrajnában csak Ungvár és Lviv térsége
említhető . A kedvező munkaerő-piaci adottsággal rendelkez ő helyek kivétel nélkül
a városias zónákhoz, a magasan urbanizált rajonokhoz köthet ők. A területi egyen-
lőtlenségek mértéke a gazdasági felemelkedés kezdetén, az ezredforduló utáni pár
évben csökken ő tendenciát mutatott. A fő gazdasági centrumok fejl ődése jelentősen
emeli az ukrán átlagot, amelyek munkaer ő-piaci súlya is egyre inkább növekszik.
Ennek hatására az átlagkeresetek, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség területi
egyenlőtlenségei várhatóan — lassabb ütemben — tovább fognak növekedni.
Jegyzetek
Az ILO adatok sem esnek sok esetben egybe, ennek köszönhet ő a munkanélküliségi ráta adatsorának
törése, de ugyanez tapasztalható a foglalkoztatottság esetében is 1999 és 2000 között. Több adatbázis-
nál jelentős fejtörést okoznak a — több esetben durva — hibák, amelyek a munkaügyi adatbázisokat jel-
lemzik. A 2003. (17.8 tábla) és a 2006. (17.9 tábla) évi statisztikai évkönyv ILO munkanélküli tábláza-
ta ellentmondásos, továbbá a regisztrált munkanélkülieket bemutató 17.25. (2006) és a 17.24. (2003)
táblázat időbeli adatsora egy évvel „eltolódott" egymáshoz képest. Ezzel együtt els ősorban a hibák ki-
szűrésére törekedtünk, nem pedig az adatbázisok mell őzésére.
A vizsgálat során a közigazgatásilag különálló Kijev városát a kijevi oblaszttyal, Szevasztopol városát
pedig a Krími Autonóm Köztársasággal vontuk össze a szemléletesség és a megfelel ő területnagyság-
szóródás elérése érdekében.
A következ őképpen adódik mk' értéke:
Ha ismerjük a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak számának nagyságát, akkor a következ ő
egyismeretlenes egyenlet átalakításával ki tudjuk fejezni a munkanélküliek számát:
U (%) = m/(f+m) * 100
ahol U a munkanélküliségi ráta (Unemployment rate), m a regisztrált munkanélküliek, f a foglalkozta-
tottak száma. Ha ismert U és f, akkor az el őbbi egyenletből m értéke:
m = f * (U/(1-U))
Mivel azonban a munkanélküliek számát a foglalkoztatottak számának csak egy részéb ől — a bérből és
fizetésb ől élők számából — számítottuk, ezért annak értéke kisebb a ténylegesnél.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Kitekint ő 187
Egészen pontosan a foglalkoztatottak „maradékából" számított munkanélküliek nagyságával alacso-
nyabb:
m = fk * (Uk/(1-Uk)) + fe * (Ue/(1-Ue))
ahol fk a bérből és fizetésb ől élők, fe a többi foglalkoztatott száma, Uk pedig a bérb ől és fizetésb ől
élők számából, míg Ue a többi foglalkoztatott számából számított munkanélküliségi ráta nagysága.
Ebből tehát:
mk = fk * (Uk/(1-Uk))
Az általunk számított mk' értéke azonban valamelyest eltér a bérb ől és fizetésb ől élő foglalkoztatottak
számából számított mk-tól, mivel a munkanélküliségi ráta nagyságát az Ukrán Statisztikai Hivatal az
összes foglalkoztatottakra számítja. Az általunk kiszámított munkanélküliek számát a teljes munkanél-
küliségi rátán keresztül a nem ismert — fe — foglalkoztatottak száma is befolyásolja. Tehát a következ őt
számítottuk mk'-re:
mk' = fk * (U/(1-U))
azaz:
mk' = fk * (m/f)
tehát
mk'/in = fia
A fenti összefüggésb ől megállapítható, hogy minél magasabb a bérb ől és fizetésb ől élők aránya a fog-
lalkoztatottakon belül, annál közelebb áll a kiszámított munkanélküliek (mk') száma a valósághoz.
Ahol tehát magas a bérb ől élők aránya, ott mind a foglalkoztatottsági, mind az aktivitási ráta megköze-
lítőleg a valós képet mutatja.
Irodalom
Balabanov, G.V.—Nagirna, V.P.—Nizhnik, O.M. (2003) Transformatsya structuri gospodarstva Ukraini.
Institute of Geography, National Academy of Science of Ukraine, Kiev.
Bodnár D.—Karácsonyi D. (2005) Ukrajna az átmenet időszakában. Társadalom és Gazdaságföldrajzi
Tanulmányok I., Trefort Kiadó, Budapest. 217-231. o.
Csáki Cs. (2005) A mez őgazdaság átalakulása Közép- és Kelet-Európában: a reformok helyzete. — Fej-
lesztés és Finanszírozás. 2.3-14. o.
Dövényi, Z. (1993) Unemployment as a new phenomenon of the transition. — Hajdú, Z. (ed.) Hungary:
society, state, economy and regfonal structure in transition. Centre of Regional Studies of HAS, Pécs.
185-208. o.
Dövényi, Z. (1994) Transition and unemployment — the case of Hungary. — Geojournal. 4.393-398. o.
Dövényi, Z. (1995) Die strukturellen und territorialen Besonderheiten der Arbeitslosigkeit in Ungam. —
Meusburger, P.—Klinger, A. (Hrsg.) Vom Plan zum Markt. Eine Untersuchung am Beispiel Ungarns.
Physica Verlag, Heidelberg. 114-129. o.
Dövényi, Z. (2001) Development and spatial disparities of unemployment in Hungary. — Meusburger P.—
Jöns, H. (eds.) Transformation in Hungary: Essays in economy and society. Physica Verlag,
Heidelberg. 207-224. o.
First All-National Population Census: historical, methodological, social, economic, ethnic aspects.
(2004) State Statistic Commitee of Ukraine, Kijev.
Kocsis, K.—Rudenko, L.—Schweitzer, F. (eds.) (2008) Ukraine in Maps. Geographical Research Institut,
Hungarian Academy of Science, Budapest.
Kondor A. (2006) A demográfiai átmenet hatása az európai volt szocialista országok öregségi nyugdíj-
rendszereire. — Földrajzi Közlemények. 1-2.39-54. o.
Komai J. (1993) Transzformációs visszaesés: egy általános jelenség vizsgálata a magyar fejl ődés példáján.
7-8.569-599. o. —KözgadságiSzeml.
Mrinska, O. (2003a) Regional disparities in Ukraine — consequences of transitional period. National
Taras Shevchenko University, Kijev.
Mrinska, O. (2003b) Traditional industrial regions of Ukraine. Paper for RSA International Conference,
Pisa.
Mrinska, O. (2004) Ukrainian cities as a gateway to the global innovative economy. — Eckardt F.—
Hassenpflug, D. (eds.) Urbanism and Globalisation. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main. 47-63. o.
Nemes Nagy, J. (2000) Regional inequalities in Hungary at the end of the socio-economic transition. —
Kovács, Z. (ed.) Hungary towards the 21 th century: the human geography of transition. Studies in
Geography in Hungary 31. Geographical Research Institut, Hungarian Academy of Science, Budapest.
87-98. o.
Dövényi Zoltán - Karácsonyi Dávid : A munkanélküliség és a jövedelmek területi különbségei
Ukrajnában. - Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 159-188. p.
188 Kitekint ő TÉT XXII. évf. 2008 s4
Nemes Nagy, J. (2002) Spatial gravity centres of the dynamics and the crisis in Hungary. — Hungarian
Statistical Review. Special Number 7.75-85. o.
Nemes Nagy, J. (2003) Geography and spatial modelling: Regional income inequalities in Hungary. —
Jakobi, A. (ed.) Frontiers of Geography. Department of Regional Geography, Eötvös Loránd
University, Budapest—Heidelberg. 45-58. o.
OECD (2004) Achieving Ukraine 's Agricultural Potential. Washington.
Van Zon, H.—Batako, A.—Kleslavska, A. (1998) Social and Economic Change in Eastern Ukraine.
Ashgate, Adlershot—Brookfield—Singapore—Sydney.
Van Zon, H. (2001) The Political Economy of Independent Ukraine. University of Sunderland, England.