Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 27-50. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 27-50
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A SZLOVÁK—
MAGYAR HATÁRTÉRSÉGBEN
(Social Networks in the Slovakian—Hungarian Cross-Border
Region)
CSIZMADIA ZOLTÁN
Kulcsszavak:
kapcsolati tőke erős és gyenge kötések integráció
A társadalmi tőke szakirodalma alapján nem kétséges, hogy alapvet ő szerepet játszik egy határtérség
interakcióinak alakításában és társadalmi integrációjában. A tanulmány a magyar és a szlovák oldali
határszakaszon végzett lakossági kérdőíves felmérés kapcsolathálózati változóinak elemzésén keresztül
azt mutatja be, hogy mennyire élőek a határon átívelő kapcsolatok, milyen eltérések figyelhetők meg a
szlovák és a magyar nemzetiség ű lakosok kapcsolathálózataiban, milyen eltérések jellemz őek az erős és
a gyenge kötésekre, és milyen a kapcsolati tőke „térbelisége". Várakozásainknak megfelel ően a kapcso-
latrendszerek aszimmetrikusak a határ két oldalán a szlovákiai magyarság jelenléte miatt, valamint a
korábbi kutatásokat megerősítve az iskolai végzettség és a munkajelleg alapján meghatározott státuszpa-
raméterek mentén differenciálódik a lakosság kapcsolati t őkekészletének ez a szegmense, míg területi
alapon (nyugat—kelet tengely) nem figyelhet ő meg szignifikáns eltérés.
Bevezetés
A társadalmi kapcsolatok léte vagy hiánya, száma, összetétele, használhatósága és
értéke alapvet ő hatást gyakorol az egyén és a közösség mindennapi életére. A kap-
csolati tőke (vagy társadalmi t őke) intenzíven növekvő szakirodalma lényegében
életünk szinte összes területével összefüggésbe hozta a jelenséget, és empirikus
elemzéseken keresztül kimutatta a kapcsolati t őke áldásos vagy éppen káros hatását
(Tóth 2005; Szántó 2006; Csizmadia 2008). Például a munkavállalás során
(Granovetter 1988), a gazdasági, üzleti életben (Vedres 2000; Letenyei 2002), a
korrupció (Sik 2002), az egészségünk megőrzése (Skrabski 2003), az információs
társadalom lehetőségei (Molnár 2003), a bizalom és a mikrotársadalmi integráció
(Putnam 2000; Utasi 2002) kapcsán.
A témával foglalkozók rögtön beleütköznek két alapvet ő problémába. Már maga a
fogalom sem teljesen tisztázott, rengeteg egymást finomító, vagy éppen egymásnak
ellentmondó definícióval találkozhatunk (Portes 1998). Másrészt az is zavart okoz-
hat, hogy a társadalmi tőke ernyőfogalma alatt egyszerre kaphatnak helyet az egyé-
nek interperszonális kapcsolatai, az ezekb ől formálódó hálózatok, az egy csoport-
hoz való tartozás tudata és funkciója, de a bizalom szintje és az altruista magatartás,
vagy éppen a reciprocitás is (Csizmadia 2004).
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
28 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
A szlovák—magyar határtérség társadalmi-gazdasági folyamatainak vizsgálata so-
rán a kapcsolati t őkét a térségben élő lakosoknak a határ túloldalán más személyek-
kel vagy intézményekkel kialakított és fenntartott kontaktusai jelentik, ami nem
pusztán a kapcsolataik összege, hanem a kapcsolataik rendszere. Természetesen a
teljes személyes kapcsolatrendszerüknek ez csak egy része — ha egyáltalán beszél-
hetünk határon átnyúló kapcsolatokról az esetükben —, de a jelen kutatásban meg-
vizsgált sajátos térkategória integrációs és interakciós folyamatainak megértéséhez
nagyon fontos támpontokat szolgáltathatnak az ilyen jelleg ű ismeretek.
Problémafelvetésünk arra vonatkozik, hogy megismerjük a két ország határ menti
térségében él ő lakosság társadalmi kötelékeken keresztüli interakciój ának a lehet ő
legtöbb aspektusát. Úgy véljük, a határon átnyúló (ösztönzend ő) intézményesült,
formális gazdasági-társadalmi relációkat befolyásolhatják (el ősegíthetik, meg-
olajozhatják, meger ősíthetik, kiegészíthetik) a rokoni, baráti, ismer ősi és munkaerő-
piaci vagy egyéb üzleti jellegű privát — múltbeli vagy jelenleg is él ő — kapcsolatok,
amelyeket az er ős és gyenge kötések fogalmával szoktak leírni.
A térség sajátos történelme, a Dél-Szlovákiában él ő magyar nemzetiségű lakosság
magas aránya különösen fontossá teszi ezeknek a társadalmi kötelékeknek a feltárá-
sát. Várakozásunk szerint teljesen eltér ő kapcsolatrendszerekkel találkozhatunk a
magyar és a szlovák oldalon használt kérd őívekben, és vélhet ően több Magyaror-
szág felé átnyúló interperszonális relációval számolhatunk majd.
Az elemzés alapvető célja a helyzetfeltárás. Konkrét kutatási kérdéseink néhány
alapvető kapcsolati tényez őre fókuszálnak. A lakosság mekkora hányadának vannak
egyáltalán személyes kapcsolatai a határ túloldalán? Milyen típusúak ezek a kötelé-
kek? Hány kapcsolatról beszélhetünk? Mennyire összetett a lakosok kapcsolatháló-
zatának ez a szegmense? Inkább az er ős (rokoni, baráti) vagy a gyengébb (ismer ősi)
kapcsolatok a dominánsak? A személyközi relációk mellett milyen valószín űséggel
kerülnek kapcsolatba a térség lakosai a határ másik oldalán m űködő hivatalos szer-
vekkel, és melyek ezek a szervezetek? Vannak-e akadályozó tényez ői a kapcsolat-
tartásnak?
A kiinduló kérdéseink megválaszolása után a másik feladatunk annak bemutatása,
hogy milyen egyéni szociokulturális háttértényez ők befolyásolják pozitívan a kap-
csolatok létét, számát és a kapcsolatrendszerek összetettségét. Itt kiemelten kezeljük
a szlovák oldal esetében az ottani szlovák és magyar nemzetiség ű lakosság felénk
irányuló kapcsolatainak összehasonlítását, illetve a humán/kulturális és gazdasá-
gi/anyagi erőforrásoknak a kapcsolati t őkére gyakorolt hatását (Bourdieu 1997).
Természetesen a mélyebb összefüggések feltárását befolyásolja, hogy hány válasz-
adó rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal. Amennyiben az elemszám túl ala-
csony, az nem teszi alkalmassá mintánkat a komolyabb összehasonlító, magyarázó
elemző modellek használatára.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 29
A szlovák—magyar lakossági kérd őíves felmérés módszertani
kritériumai és mintavételi sajátosságai
Általános módszertani kérdések
A szlovák—magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatával foglalkozó
alapkutatásunk empirikus felméréseinek egyik legfontosabb részét képezte a határ-
szakaszon végzett lakossági kérd őíves felmérés. Az adatfelvételre 2007 decembere
és 2008 januárja között került sor kérdez őbiztosok segítségével, személyes megkér-
dezés formájában. A magyar oldalon ezer, a szlovák oldalon 996 értékelhet ő kérdő-
ívből áll a kérdőíves felmérés adatbázisa.
A rétegzett mintavétel három kritériumot vett figyelembe: nem, életkor és területi
elhelyezkedés. A kutatás alapvet ő célja az volt, hogy egy szakért ői lehatároláson
alapuló határszakaszra legyen reprezentatív az adatfelvétel. A határ mindkét oldalán
20 kilométeres zónában elhelyezked ő települések lakossága alkotta a sokaságot. Ezt
a zónahatárt ott tágítottuk ki, ahol a közelben — de a 20 kilométeres távolságon
kívül — nagyvárosi centrumok is voltak (pl. Miskolc), amelyek a térségre gyakorolt
gazdaság és társadalomformáló hatásuk miatt fontos szerepet játszhatnak.
A kérdőíven keresztül a határtérség lakosságának szokásait, attit űdjeit és prefe-
renciáit mértük fel. Ebb ől következően egy viszonylag heterogén kérdéssorozattal
kellett dolgozni a lekérdezés során, amely az alapkutatás legtöbb témaköréhez rele-
váns információkat biztosít a közvélekedés színtjén. A kérd őívben az alábbi kutatási
területekhez kapcsolódó kérdésfelvetéseinket próbáltuk meg konceptualizálni és
operacionalizálni:
— lokális kötődés
— szolgáltatások igénybevételének területi sajátosságai
— térbeli mozgás, utazási szokások, úthasználat
— társadalmi nyilvánosság (különösen a médiahasználat)
— költözési hajlandóság és annak irányai
— a magyarokról és szlovákokról alkotott társadalmi kép, el őítéletek, attitűdök
— nyelvhasználat
— a határhoz való közelség el őnyei és hátrányai
— munkavállalás a határ túloldalán
— határán átnyúló társadalmi kapcsolatok (er ős és gyenge kötések)
A felmérés módszertani sajátosságaiból fakadóan több elemzési szög is alkalma-
zásra kerülhet az adatok feldolgozása során (1. táblázat). A legkézenfekv őbb a két
ország határzónájának lakosai körében megfigyelhet ő eltérések feltárása a fent em-
lített kérdések kapcsán. A másik olyan fontos kutatástervezési kritérium, amire vá-
laszolnia kell a lakossági felmérésnek az, hogy ez a hosszú határszakasz nem egy
homogén tömb, ezért érdemes elkülönítetten kezelni és összehasonlítani az egyes
zónáit. Ebben az esetben két alternatívával számolhatunk. 1) Az egyes kutatási té-
máknál változó logikát követ a határ szakaszolása az elemz ő szándékai vagy a
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
30 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
témakörb ől fakadó törvényszerűségek következtében. 2) El őzetesen definiált határ-
szakaszokra történik utalás, amely során egy, egyszer űbb keleti—nyugati felosztás
vagy egy tájegység szerinti lehatárolás történt meg.
1. TÁBLÁZAT
A határszakasz lakossági kérdőívének lehetséges összehasonlítási perspektívái
(The Different Perspectives of the Comparison)
Két alminta Négy alminta Speciális
1) magyar és szlovák 3) a magyar és szlovák 4) a szlovák mintában
oldal összehasonlítása oldali nyugati és keleti a magyar és szlovák
határszakaszok összeha- nemzetiségű lakosok
2) a nyugati és keleti sonlítása összehasonlítása
határszakaszok összeha-
sonlítása a határtól füg- 5) tájegységenként
getlenül történő összehasonlítás
(5 alminta)
Ha figyelembe vesszük az adatelemzési eljárások elemszám-szükségletének krité-
riumrendszerét és a két országban végzett felmérés optimális, de mélyebb csoport-
közi differenciálódás kutatására nem minden esetben alkalmas elemszámát, akkor
az egyszerűbb térfelosztás használata indokolt, különösen akkor, ha a két ország
válaszait is külön akarjuk kezelni. Abban az esetben, ha egy integrált egészként
kezeljük a vizsgálati területet a nemzeti hovatartozástól függetlenítve a válaszokat,
akkor indokoltnak tűnik egy tájegység szerinti felosztás is.
A minta jellemz ői
A felmérés adatbázisának alapvet ő jellemzőit a kérdőívben szereplő demográfiai,
területi és társadalmi helyzetjelz ő mutatók alapján mutatjuk be, külön kezelve a
határ két oldalán lekérdezett személyek válaszaiból felépül ő mintákat. A puszta
leíráson túl arra is válaszokat keresünk, hogy a mintavételi kritériumokon túlmen ő-
en nem figyelhető k-e meg olyan aránytalanságok, amelyek veszélyeztetik a felmé-
rés reprezentativitását. Itt különösen fontos az iskolai végzettség, amely alapvet ően
befolyásolja a kutatási kérdések legtöbbjénél mérhet ő egyéni szokásokat, preferen-
ciákat, véleményeket és konkrét aktivitásokat is. Ugyan nem volt beépítve a minta-
vétel során, mint rétegképz ő kritérium, de a véletlenszer űség és az elegend ően ma-
gas elemszám biztosíthatja a torzítás hiányát vagy csak mérsékelt, még kezelhet ő
léptékű jelenlétét.
A leíró táblák (2.—S. táblázat) az elemszámokat és a relatív megoszlásokat tartal-
mazzák. Az eredmények közül csak azokat emeljük ki, amelyeknél jelent ős eltéré-
sek figyelhet ők meg a két ország adataiban, vagy ahol a várakozásoktól eltér ően
alakult a válaszok megoszlása.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 31
2. TÁBLÁZAT
Térségi és településszerkezeti jellemz ők
(Spatial and Settlement Characteristics)
Magyarország Szlovákia
N % N
Elemszám (fó) 1000 996
Megye
- Győr-Moson-Sopron 176 17,6
- Komárom-Esztergom 177 17,7
- Pest 80 8,0
- Nógrád 155 15,5
- Heves 17 1,7
- Borsod-Abaúj-Zemplén 395 39,5
- Pozsony 52 5,2
- Nagyszombat 250 25,1
- Nyitra 377 37,9
- Besztercebánya 139 14,0
- Kassa 178 17,9
Határszakasz
- Nyugati 404 40,4 656 65,9
- Keleti 596 59,6 304 34,1
Tájegységek
- Pozsony és agglomerációja 50 5,0 76 7,6
- Dunai városok vonzástere 354 35,4 580 58,2
- Hegyvidéki városok övezete 246 24,6 142 14,3
- Kassa-Miskolc vonzáskörzete 301 30,1 111 11,1
- Keleti hármashatár vidék 49 4,9 87 8,7
Település típusa
- megyeszékhely, megyei jogú 356 35,6 50 5,0
város, kerületi központ
- kistérségi, járási központ 178 17,8 253 25,4
- egyéb város 136 13,6 209 21,0
- község 330 33,0 484 48,6
Lakosságszám csoportok
- 0-5000 fő 360 36,0 443 44,5
- 5001-20 000fó 127 12,7 325 32,6
- 20 001-50 000 fó 225 22,5 180 18,1
- 50 001-100 000 fő 61 6,1 0 0,0
- 100 000 fó feletti 227 22,7 48 4,8
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
A magyar oldalon a legtöbb válasz Borsod-Abaúj-Zemplén megyéb ől érkezett
Miskolc bevonása miatt. A szlovák oldalon Nyitra és Nagyszombat járásoknál fi-
gyelhető meg a legnagyobb elemszám, az összes válaszadó kétharmada itt él.
A nyugati-keleti szakaszolás megoszlási viszonyai pont ellentétesek a két oldalon.
Az öt előre definiált tájegység esetében a magyar oldalon egyenletesebb a minta
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
32 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
eloszlása, a szlovák oldalon a válaszolók majdnem hatvan százaléka a „dunai vá-
rosok vonzásterületeként" definiált délnyugati szakaszon él. Látható, hogy lényege-
sen különbözik a két ország határszakaszának településszerkezete is, a nagyvárosi
és középvárosi lakosság aránya jelent ő sen kisebb a szlovák oldalon. A szlovák ol-
dali válaszadók 77%-a 20 ezer fő nél kisebb településen él, alapvet ően rurális vagy
kisvárosias társadalmi-gazdasági mili őben (2. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Demográfiai jellemz ők
(Demographic Characteristics)
Magyarország Szlovákia
N % N %
Férfi 464 46,9 490 49,4
Nő 526 53,1 502 50,6
Hiányzó válaszok aránya 1,0% 0,4%
Eletkor
Átlagos (év) 46,7 46,8
- 18-25 121 12,1 114 11,6
- 26-40 275 27,6 265 26,9
-41-60 373 37,4 376 38,1
- 61-x 229 22,9 231 23,4
Hiányzó válaszok aránya 0,2% 1,0%
Családi állapot
- házas 504 50,5 594 60,1
- nőtlen, hajadon 202 20,2 199 20,1
- özvegy 119 11,9 94 9,5
- elvált 96 9,6 56 5,7
- élettársi viszonyban él 78 7,8 45 4,6
Hiányzó válaszok aránya 0,1% 0,8%
Háztartás nagysága
Átlag (fő) 2,9 3,1
- egy fős 154 15,7 97 10,2
- kétfős 279 28,4 256 26,9
- háromfős 235 23,9 199 20,9
- négyfős 206 20,9 281 29,6
- legalább ötfős 110 11,2 117 12,3
Hiányzó válaszok aránya 1,6% 4,6%
Gyermekszám
van gyermeke (Igen) 684 68,4 715 71,8
átlagos gyermekszám (fő) 1,9 2,0
Települési köt ődés
Születéstől azonos településen él ők 679 67,9 690 69,3
száma/aránya
Nemzetiség
- magyar 984 99,1 661 67,2
- szlovák 4 0,4 319 32,5
- más 5 0,5 3 0,3
Hiányzó válaszok aránya 0,7% 1,3%
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 33
A demográfiai és a háztartási, családi jellemz ők esetében megfigyelhető, hogy a
házasok aránya magasabb a szlovák oldalon, míg az elváltak és élettársi viszonyban
élők aránya lényegesen alacsonyabb a magyar oldali adatoknál. A két zóna lakosai
családi állapotának struktúrája eltér ő mintát mutat, a szlovák oldal a hagyományo-
sabb családkeretekre utaló arányokkal jellemezhet ő, és a négy vagy öt fős háztartá-
sok száma is magasabb (3. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
Iskolai végzettség és foglalkozás
(Qualification and Profession)
Magyarország Szlovákia
N % N
Legmagasabb iskolai végzettsége
- alapfokú 178 17,9 90 9,2
- szakmunkásképző 273 27,4 180 18,5
- szakközépiskola 238 23,9 310 31,8
- gimnázium 130 13,1 158 16,2
- főiskola/egyetem 177 17,8 236 24,2
Hiányzó válaszok aránya 0,4% 2,2%
Iskolai végzettség apáéhoz képest
- magasabb 554 56,2 664 68,7
- azonos 322 32,7 223 23,1
- alacsonyabb 110 11,1 80 8,2
Hiányzó válaszok aránya 1,6% 2,9%
Foglalkoztatottság
- önálló 57 6,8 130 16,3
- alkalmazott 786 93,2 666 83,7
- alkalmazott fizikai 481 61,2 322 48,3
- alkalmazott szellemi 305 38,8 344 51,7
- van/volt beosztottja vagy önálló 147 17,4 240 30,1
(igen)
- dolgozik jelenleg (Igen) 563 56,4 630 63,8
Szektor
- mezőgazdaság 40 4,6 76 9,3
- ipar 307 35,3 167 20,5
- szolgáltatás 522 60,1 572 70,2
Munkajelleg csoportok
- felső vagy középvezető 47 5,6 73 9,2
- önálló tulajdonos 57 6,8 130 16,3
- alsó vezető, vagy term. irányító 43 5,1 37 4,6
- beosztott szellemi - diplomás 89 10,6 98 12,3
- beosztott szellemi - legf érettségi 145 17,2 155 19,5
- szakmunkás 269 31,9 170 21,4
- betanított- vagy segédmunkás 173 20,5 99 12,4
- mezőgazdasági fizikai 20 2,4 34 4,3
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
34 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
5. TÁBLÁZAT
Jövedelem, anyagi helyzet és a társadalmi rétegek
(Income and Social Stratification)
Magyarország Szlovákia
Megkérdezett átlagos havi nettó jöve- Forint Korona Korona Forint
delme
- átlag 83 823 10 478 15 009 120 125
- medián 75 000 9 375 12 000 96 000
Háztartás teljes havi nettó jövedelme
- átlag 167 975 20 997 27 642 221 128
- medián 152 000 19 000 25 000 200 000
A háztartás egy főre jutó havi nettó
jövedelme
- átlag 66 048 8 256 10 232 81 854
- medián 62 500 7 812 8 750 70 000
Egy háztartás ideális havi nettó jöve-
delme mekkora kellene, hogy legyen
(megfelel ő megélhetéshez)
- átlag 291 465 36 433 43 589 348 700
- medián 300 000 37 500 40 000 320 000
Eltérés a valós medián jövedelemtől (%) 197% 160%
Vagyoni helyzet
22 vagyontárgy közül mennyivel ren-
delkezik
- jóval az átlag alatti: <= 5 275 27,5% 187 18,8%
- átlag alatti: 6 - 8 217 21,7% 189 19,0%
- átlagos: 9 - 10 157 15,7% 177 17,8%
- átlag feletti: 11 - 13 218 21,8% 233 23,4%
- jóval az átlag feletti: 14+ 133 13,3% 210 21,1%
Átlag feletti csoport aránya 351 35,1% 443 44,5%
Anyagi helyzet szubjektív megítélése
- azonos vagy jobb, mint a többségé 571 57,1% 594 59,6%
- a többséghez képest rosszabb minden 159 15,9% 189 19,0%
szempontból
Település lakosaihoz képest
- sokkal rosszabb 21 2,1% 18 1,8%
- rosszabb 165 16,5% 154 15,5%
- olyan, mint a többségé 713 71,4% 630 63,4%
- jobb 96 9,6% 175 17,6%
- sokkal jobb 3 ,3% 17 1,7%
Életforma alapján megadott társadalmiréteg
- alsó osztály 52 5,3% 28 2,8%
- munkásosztály 285 29,3% 190 19,3%
- alsó középosztály 276 28,3% 231 23,4%
- középosztály 348 35,7% 411 41,6%
- felső középosztály vagy felsőosztály 13 1,3% 127 12,9%
Közép és fels ő osztály aránya 37% 44,5%
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 35
A vizsgálat el őzeteses célkitűzései alapján különösen fontos kérdés volt a szlovák
oldalon az önmagát magyar vagy szlovák nemzetiség űnek vallók arányának viszony-
lag pontos leképezése. A magyar oldalon nagyon magas a nemzetiségi homogenitás a
mintában, összesen 4 önmagát szlovák nemzetiség űnek valló személy került be a le-
kérdezésbe. A szlovák oldalon követve a népszámlálási arányokat és a helyi szakért ői
tapasztalatokat a magyarok aránya 67,2%-os. Ez összesen 661 válaszadót jelent, míg
a szlovák nemzetiségű személyek aránya 32,5%-os (319 fó) (3. táblázat).
A legmagasabb iskolai végzettség megoszlása a mintában a magyar oldalon nagy-
jából követi a legutolsó népszámlálás alapján ismert struktúrát. A szlovák oldali
válaszokban viszont komoly mértékű torzulás figyelhető meg: a diplomások jelen-
tősen felülreprezentáltak. Lényegében minden negyedik válaszadó vagy f őiskolai,
vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik (4. táblázat). Ez a torzulás természetesen és
szükségszerűen „végigáramlik" a foglalkoztatási és anyagi helyzet mutatókon is, ezért
a mintán belüli megoszlások ezeknél a helyzetjelz ő változóknál szintén komoly elté-
réseket mutatnak a két ország adataiban, és veszélyeztetik az eredmények összehason-
líthatóságát (5. táblázat). Például feltűnően magas az önállók (16%), a szellemi jelle-
gű alkalmazásban állók (52%) és a vezet ő beosztásúak (9%) aránya. Az összehasonlí-
tások így csak korlátozottan tehet ők meg, azon változók esetében, amelyek korrelál-
nak a végzettséggel, érdemes kontroll alatt tartani az iskolázottságot.
A végzettségi és az ebb ől következő foglalkozási struktúrában megfigyelhet ő
aránytalanságok lecsapódnak az anyagi helyzet státusmutatóiban is. A jövedelmek,
a vagyoni helyzet és annak szubjektív megítélése esetén alkalmazott változók
mindegyikében magasabbak/jobbak a szlovák oldali válaszok (5. táblázat). A prob-
léma az, hogy emiatt nehezebb kimutatni ebben a torzulásban a felülreprezentált
magasabb végzettség ű lakosok szerepét és a két határszakasz lakosainak valóságos
anyagi differenciáltságát.
A kérdőíves felmérés reprezentativitásának kérdése
A minta általános háttérmutatóinak megoszlási táblái rávilágítottak arra, hogy a
nem, életkor és területi elhelyezkedés figyelembe vétele ellenére egy alapvet ő prob-
léma nehezíti meg az eredmények általánosítását. A legutolsó népszámlálási adatok
lehetnek referenciák annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen mértékben fe-
lülreprezentáltak a diplomások a határszakasz két oldalán lekérdezett mintában
(6. táblázat). Figyelembe véve az elmúlt hét évben bekövetkezett oktatási expanzió
lehetséges hatásait, a népszámlálási megoszlási arányoktól való eltérés mértéke né-
hány százalékos eltéréseken túl már segít abban, hogy a torzítás mértékét becsülni
tudjuk.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
36 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
6. TÁBLÁZAT
A magyar és szlovák határzóna népszámlálási adatai alapján megállapítható isko-
lai végzettségi ráták, 2001
(The Qualification Structure of the Two Region According to the Latest Census)
Szakközépiskola vagy Diploma (főiskola vagy
gimnázium egyetem)
Magyar oldal
Országos átlag (népszámlálás) 24,8% 14,6%
Határszakasz (népszámlálás) 26,1% 15,8%
Mintába került települések (nép-
32,6% 22,7%
számlálás)
Magyar oldali minta 37,0% 17,8%
Eltérés (határszakasz/minta) +11,9% +2%
Szlovák oldal
Országos átlag (népszámlálás) 29,9% 13,1%
16 magyarlakta járás (népszám-
28,5% 8,4%
lálás)
Szlovák oldali minta 48,0% 24,2%
Eltérés (határszakasz/minta) +19,5% +15,8%
Forrás: 2001. évi népszámlálás; Lakossági felmérés (2008).
A magyar oldalon a mintában a közép és fels őfokú végzettségűek aránya nagyjá-
ból közelít a népszámlálási adatokhoz, illetve a becsült expanziós határon belül mo-
zog: igazából csak az érettségivel rendelkez ők enyhén felülreprezentáltak. Ha a
ténylegesen is a mintába került (nagyvárosokkal kiegészített) településekre számolt
népszámlálási iskolázottsági adatsort vesszük alapul, akkor a különbség minimális-
ra csökken. Ebb ő l arra következtethetünk, hogy a magyar oldalon érvényesült a
véletlenszerűség a mintavételi kritériumok alkalmazása mellett.
A 2001. évi szlovákiai népszámlálás vonatkozó adatsorából látható, hogy a ma-
gyar lakosok iskolázottsága alacsonyabb a szlovákiai átlagnál. A vizsgált határsza-
kaszban ebből az értékbő l kiindulva jól látható, hogy jelent ősen eltér a minta a so-
kasági átlagértékekt ől. Az érettségivel rendelkez ők aránya majdnem 20 százalék-
ponttal magasabb, a diplomásoké pedig 16 százalékponttal, ami relatíve még na-
gyobb arányú torzítás.
Összegezve, a szlovák minta közel 75%-a legalább érettségizett személy. Ilyen
mértékű mintavételi és lekérdezési hibából fakadó torzítást már nem lehet megfele-
lő en kezelni (pl. súlyozás), így a helyzetelemzések során figyelembe kell venni ezt
a torzító tényez ő t, és az eredmények ennek tükrében nem általásíthatók a szlovák
oldali határszakaszon.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 37
Kapcsolati tőke a szlovák — magyar határtérségben
A határon átnyúló társadalmi kapcsolatok alapvető jellemz ői
Az 1000 fős magyar és a 996 fős szlovák lakossági kérd őíves mintában lényeges
eltérés figyelhető meg a határon átível ő személyes kapcsolatok létében. A magyar
oldalon a megkérdezettek egynegyedének, míg a szlovák oldalon több mint a felé-
nek van valamilyen jelleg ű kontaktusa a szomszéd országban (1. ábra). Az eltérő
nemzetiségi struktúrából fakadó várakozásunk beigazolódott: a szlovák határszaka-
szon 27%-kal magasabb az aránya az ilyen jelleg ű kötésekkel rendelkez ő lakosok-
nak. Ez a kapcsolati mutató bármilyen kötés el őfordulása esetesén méri az összeköt-
tetés létét, függetlenül annak számától vagy jellegét ől. Elemszámát tekintve a ma-
gyar mintában így 250, a szlovák mintában pedig több mint 500 válaszadón lehet
részletesebb elemzéseket végezni.
A módszertani háttérrel foglalkozó részben megismert reprezentativitási probléma
természetesen az itt következ ő országonkénti összehasonlítás eredményeinek értel-
mezését megnehezíti, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az iskolai végzettség
(humán/kulturális tőke) kapcsolati tőkére gyakorolt hatásának elméletét és empiri-
kus igazolásait (Angelusz Tardos 1998; 2006). A közép és fels őfokú végzettségű
-
társadalmi rétegek felülreprezentáltsága miatt a valóságos arányoknál vélhet ően
magasabb kapcsolathálózati aktivitással szembesülünk a kapcsolati t őke és a kultu-
rális, illetve azzal szorosan összefügg ő gazdasági tőke Bourdieu által leírt konver-
zációs mechanizmusa miatt (Bourdieu 1997).
A kapcsolatokat öt formán keresztül mértük: rokoni, baráti, ismer ősi, munkatársi
és üzleti alapon. A kapcsolat típusok el őfordulási valószínűsége míndkét országban
hasonló logikát követ, de az arányok ebben az esetben is a szlovák oldalon jóval
magasabbak. A lakosság legnagyobb részének rokoni kapcsolatai vannak a határ
másik oldalán, ami a határszakasz történelme alapján természetszer űnek tekinthető .
A második leggyakoribb kapcsolat az ismerősi, majd ezt követi a baráti. A munka-
társi, üzleti jellegű személyközi interakciók mindkét országban csak a lakosság mi-
nimális hányadát (2-4%-át) érintik. Az arányok és különbségeik önmagukért be-
szélnek: a szlovák oldalon él ők több mint egyharmadának vannak rokoni, 28%-ának
ismerősi, és 25%-ának baráti jelleg ű kapcsolatai Magyarországon. Ugyanezek a
kötésformák a magyar oldalon él ő válaszadóknál csak 13%, 11% és 9%-os arány-
ban vannak jelen (1. ábra).
Mark Granovetter alapján (1988) megkülönböztethetjük az er ős és gyenge kötése-
ket, amelyek eltér ő értékkel és funkcióval rendelkeznek a cselekv ő és az egész társa-
dalmi struktúra szintjén. A két kapcsolatfajta más társas viszonyt ír le, és emiatt kü-
lönböző hatása is lehet a határtérség bels ő és határon átnyúló társadalmi viszonyainak
alakulására. Ebben a megközelítésben is az er ős kapcsolatok előfordulása a nagyobb
(7. táblázat). A magyar mintában csak a válaszadók 18%-ának volt er ős és 13%-ának
volt valamilyen gyenge kapcsolata. A szlovák oldalon ez az arány 45%-os és 30%-os.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
38 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
1. ÁBRA
A kapcsolat és az egyes kapcsolattípusok el őfordulási valószínűsége
(The Proportion of Cross-Border Relationships)
Relatív gyakoriság — Igen válasz Különbség
Van bármilyen / ,
kapcsolata a 7AW/ , 2 7,4%
szomszédos
országban? 25,7
Van rokona a '//
.,,,,,/,~ .,,,,
szomszédos 22,7%
országban? 12,7
- ..,,,,,y7
Van ismerő se a ;577;/ .8 2 7,
szomszédos
országban? 10,8 17,4%
Van barátja a /Y ,~ffi
1
„
szomszédos ' 16,2%
országban? 87
Van munkatársa a 4,2
szomszédos
országban? 2,2
Ország
Van üzleti partnere 2,8 u Magyarország
a szomszédos
országban? 1,2 EiSzloyákia
I 1 T 1 I I
0 10 20 30 40 50 60
96
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A többrétegű, multiplex kapcsolathálók aránya ennél jóval alacsonyabb. Mindkét
erős kötéssel a magyar mintában csak 32 válaszadó rendelkezett (3,2%), a szlovák
oldalon ezzel szemben 158 ilyen személyt találhatunk (16%). A három gyengébb-
nek minősülő, kevesebb emocionális elemet és intenzitást tartalmazó ismer ősi, üzleti
jellegű kontaktusok esetében már csak 10, illetve 47 fővel számolhatunk, amely 1
és 5%-os részarányával igen alacsony. Természetesen a határ, a történelmi hányat-
tatások sok viszonyt szétziláltak, vagy sok létrejöttét megakadályozták. A megkér-
dezettek között, ha a teljes kapcsolatrendszerüket vizsgáltuk volna, sokkal maga-
sabb lenne az összetett, többréteg ű hálózattal rendelkez ők aránya.
A lakosság kapcsolatrendszerének összetettségét azzal mérjük, hogy az öt kapcso-
lattípusból mennyivel rendelkeznek párhuzamosan (2. ábra). Természetesen ez nem
jelenti azt, hogy akinek csak egyféle kapcsolata — mondjuk csak rokona vagy barátja,
vagy néhány ismerőse — létezik a másik országban, az ne lenne fontos, de azt felté-
telezhetjük, hogy az összetettebb hálózat a határ túloldalának társadalmi szövetébe
történő több szálon keresztüli beágyazódásra utal.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 39
7. TÁBLÁZAT
Az er ős és gyenge kötések el őfordulási valószín űsége
(The Proportion of Strong and Weak Ties)
Ország
Magyarország Szlovákia
N % N
Van erős kap- Nincsen 818 81,8 553 55,5
csolata a szom-
szédos ország- Csak az egyik 150 15,0 285 28,6
ban? (rokon
Mindkettő 32 3,2 158 15,9
vagy barát)
Van gyenge Nincsen 868 86,8 698 70,1
kapcsolata a
szomszédos 251 25,2
Van, egy féle 122 12,2
országban? (is-
merős, munka-
társ, üzleti part- Van, több féle 10 1,0 47 4,7
ner)
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
2. ÁBRA
Hány féle kapcsolata van összesen a szomszéd országban
(The Number ofDigerent Kind of Relations in the Other Side of the Border-ego-
network Multiplicity)
Ország
u Magyarország
El Szlovákia
0 1 2 3 4 s
Hány féle kapcsolata van a szomszédos országban
(max 5)?
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
A szlovák oldalon él őknek összetettebbek a Magyarország felé irányuló kapcso-
latrendszereik (3. ábra). A többségnek természetesen csak egy fajta kapcsolata van,
és korábban láttuk, hogy ezek főként rokonságon alapulnak vagy lazább ismeretsé-
geken. A magyar oldalon él ő bármilyen kötésről beszámoló lakosok 70%-ának csak
egy fajta kapcsolata van. A szlovák mintában az ilyen lakosok aránya jóval alacso-
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
40 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf 2008 s3
nyabb (48%), közel felüknek (47%) viszont igazából 2-3 kapcsolatfajtából épül fel
egymással párhuzamosan a személyes hálózata (a magyar oldalon ez az arány csak 28%).
3. ÁBRA
A határon átnyúló kapcsolatrendszer összetettsége
(The Complexity of the Personal Cross-Border Relationships)
Magyar minta Szlovák minta
Hány típusú kapcsolata
van a szomszédos
országban (max 5)?
Hány típusú kapcsolata u 1,00
van a szomszédos
országban (max 5)?
k,9,6961 ra 2,00
X3,00
,00 a 4.00
02,00 s,00
03,00
Ul 4 ,00
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A kérdést kapcsolatonként is megvizsgálhatjuk. A válaszok alapján megadhatók
azok a megoszlási adatok, amelyek azt mutatják, hogy akik rendelkeznek egy adott
típusú kapcsolattal a határ másik oldalán, azok körében mekkora az aránya azoknak,
akik kizárólag csak ilyen jelleg ű kontaktusformával rendelkeznek, tehát a hálózatuk
egy komponensű , homogén (8. táblázat). A célunk kettő s: 1) annak bemutatása,
hogy melyik kapcsolatforma hajlamos a leginkább a „homogenizálódásra", 2) és
milyen az eltérés a határ két oldalán ezekben a homogenizálódási tendenciákban.
Egyértelműen látható, hogy a magyar válaszokban mindegyik kapcsolatformánál
magasabbak a megoszlási értékek. Leginkább a munkával összefügg ő határ menti
relációk hajlamosak az egyoldalúságra. Azon magyar oldali válaszadók körében,
akiknek van Szlovákiában munkatársi kapcsolata, 68%-uknál emellett más kötés-
forma nem is fordul el ő . Ezzel ellentétesen az üzleti kapcsolatok és a baráti viszo-
nyok sok esetben más összeköttetések mellett, azok okaként vagy eredményeként
formálódnak csak ki (itt csak megközelít ő leg egyharmados azok aránya, akik más
jellegű kontaktusokkal nem rendelkeznek).
A szlovák válaszokban ilyen mérték ű homogenizálódási hajlam nem figyelhet ő
meg, bár az látható, hogy leginkább a rokoni és ismer ősi kapcsolatok nem „vonza-
nak", nem kötnek magukhoz más interakciós csatornákat. Például a szlovák mintá-
ban 350 olyan lakos szerepelt, aki beszámolt rokoni kapcsolatról a határ túloldalán.
Ennek a csoportnak a 42%-a azonban más fajta kapcsolattal nem rendelkezik, kizá-
rólag rokonival.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 41
8. TÁBLÁZAT
A homogén kapcsolatrendszerrel rendelkez ők aránya kötéstípusonként
(The Probability of Homogeneous Networks with Only One-component)
Akinek van ... kapcsolata, az... Magyarország Szlovákia
kizárólag rokoni kapcsolattal rendelkezik
(N=126; és 350 fő) 59,5% 42%
kizárólag baráti kapcsolattal rendelkezik
37,2% 11,9%
(N=86; és 244 fő)
kizárólag ismerősi kapcsolattal rendelkezik
49,5% 25,8%
(N=107; és 275 fó)
kizárólag munkatársi kapcsolattal rendelkezik
68,2% 12,2%
(N=22;és 41 fő)
kizárólag üzleti kapcsolattal rendelkezik
(N=11; és 25 fó) 36,4% 8%
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A kapcsolatrendszerek alapvet ő jellemzőinek áttekintése során a személyes kap-
csolathálózat nagysága is elemezhet ő. A kérdőívben külön megbecsültettük azok-
nak a személyeknek a számát a határ másik oldalán, akikkel valamilyen típusú kap-
csolata volt a válaszadónak. Ezekb ől az értékekb ől lehet felépíteni a teljes kapcso-
latrendszer nagyságát (9. táblázat).
A határzónában él ők átlagosan 18 személlyel állnak kapcsolatban a másik olda-
lon. A kiugró értékek miatt a medián jóval alacsonyabb: átlagosan nyolc személy
jöhet szóba. Természetesen a két oldal adatai jelent ősen különböznek egymástól.
A szlovák mintában 75%-kal nagyobb a lakosság kapcsolatrendszere (a mediánnal
számolva is 66%-os az eltérés). Ez azt jelenti, hogy egy átlagos dél-szlovákiai ha-
tárzónában él ő lakos, ha nem izolált, akkor legalább 10 emberrel áll kapcsolatban
Magyarországon. Ugyanez a magyar oldalra is érvényes, csak a kapcsolatrendszer
nagysága 6 fős. A maximum értékek rávilágítanak az átlag és a medián jelent ős
különbségének hátterére. A felmérésbe bekerültek olyan lakosok is akik összesen
akár 200-300 személlyel is tartják a kapcsolatot a határ másik oldalán.
A kontaktszemélyek átlagos száma nem mindegyik kapcsolattípusnál tér el a két
ország mintájában. A rokoni relációk átlagos száma szinte azonos, és a másik olda-
lon élő barátok középértékében sem jelent ős a különbség (1 fó). A gyenge kötések
száma viszont mindegyik esetben kétszeres a szlovák oldalon él őknél. Az erős köté-
sek természetesen kevésbé függenek a gazdasági, politikai, kereskedelmi folyama-
toktól, fogyasztási szokásoktól, és a rokoni kapcsolatokban demográfiai korlátok is
szerepet kapnak, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a két értéket. Ezzel szemben
a gyenge kötések meger ősítik a határtérség egyes szakaszainak munkaer őpiacán
megfigyelhető élénkülő gazdasági (főként munkavállalási) mechanizmusok hatását.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
42 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
9. TÁBLÁZAT
A határ túloldalára kiterjed személyes kapcsolatrendszer nagysága
ő
(The Size of the Interpersonal Network Structure)
Kapcsolatrendszer nagysága Magyaror- Szlovákia Eltérés
szán
Hány kapcsolata van a szom- Atlag 13 23 75%
szédos országban? Medián 6 10 66%
Összesen 3318 11 871
Legnagyobb 200 297
Ezen belül Átlag 10,2 10,3 —
Hány rokona van a szomszé- Medián 6 7 16%
dos országban? Összesen 1290 3645
(N=126; ill. 350 fó) Legnagyobb 50 99
Hány barátja van a szomszé- Átlag 7,6 10,1 33%
dos országban? Medián 4 5 25%
(N=86; ill. 244 fő) Összesen 659 2495
Legnagyobb 80 99
Hány ismerőse van a szom- Átlag 12 17,3 44%
szédos országban? Medián 5 10 100%
(N=107; ill. 275 fó) Összesen 1296 4870
Legnagyobb 99 99
Hány munkatársa van a Átlag 8,9 20 130%
szomszédos országban? Medián 5 11 120%
(N=22; ill. 41 fő) Összesen 196 865
Legnagyobb 31 99
Hány üzleti partnere van a Átlag 3,7 10 200%
szomszédos országban? Medián 2 4,5 125%
(N=11; ill. 25 fő) Összesen 44 301
Legnagyobb 10 99
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A határon átnyúló intézményesült (hivatali, hatósági) interakciók alapvető
jellemz ői
A másik ország hivatalos szerveivel a lakosságnak csak igen kis hányada került
kapcsolatba az elmúlt öt év során (10. táblázat). A magyar mintában összesen 27 fó,
a szlovák oldalon ugyan nagyobb, de ott sem magasabb 10%-nál a részarányuk.
Ráadásul csak eseti jelleggel fordultak el ő ilyen kapcsolatok, a legtöbben (83% és
93%) csak néhány alkalommal léptek kapcsolatba valamilyen intézménnyel. A fo-
lyamatos kapcsolattartás elenyész ő: valamilyen ügyintézés miatt a lakosság 3-4%-a
sorolható abba a körbe, amelynek a tagjai napi vagy heti rendszerességgel érintkez-
tek a hivatalokkal, hatóságokkal ebben az id őszakban.
A magyar oldali válaszok során a leggyakrabban megemlített szlovákiai szervek a
rendőrség, a határőrség, az önkormányzatok és a földhivatalok voltak. A szlovák
oldali válaszoknál a lista összetettebb, és els ődlegesen a munkaügyi, adózási kérdé-
sekkel függ össze a dolog, illetve itt is a rend őrség, határőrség és valamilyen ön-
kormányzat lett megnevezve a legtöbbször.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 43
10. TÁBLÁZAT
A hivatalos kapcsolatok gyakorisága és intézményi háttere
(The Frequency and Institutional Background of Official Relationships)
Magyar minta Szlovák minta
Volt kapcsolata hivatallal, ható- 2,7% 10,1%
sággal az elmúlt öt évben (N=27) (N=99)
Gyakoriság (els ő említés)
— naponta 3,7% 2,1%
— hetente többször 0% 1,1%
— havonta többször 3,7% 13,8%
— ritkábban 92,6% 83%
Milyen intézménnyel? (els ő emlí- 1) Rendőrség (8) 1)Munkaügyi Hivatal (22)
tés leggyakoribb intézményei és 2) Határőrség (6) 2)APEH (19)
az említések száma) 3) Önkormányzat (2) 3)Rendőrség (14)
4) Földhivatal (2) 4)Önkormányzat (7)
5)Anyakönyvi Hivatal (5)
6)Határőrség (4)
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
A határon átnyúló kapcsolatok előfordulásának lehetséges
magyarázó tényez ői
Az erős és gyenge interperszonális relációk, illetve a hivatalos szervekkel történ ő
kapcsolatok legfontosabb jegyeit összegezve egyértelm űvé vált, hogy a szlovák
oldalon élő magyar kisebbség révén sokkal intenzívebbek a Szlovákiából Magyar-
ország felé irányuló interakciók, mint a t őlünk Szlovákiába irányulók. A különbsé-
gek mértékét a szlovák oldali minta iskolázottság szerinti torzítása miatt nehezen
lehet becsülni. A kérdést könnyebben el lehet dönteni, ha megvizsgáljuk azoknak a
társadalmi háttértényez őknek a sorát, amelyek növelhetik a határon átnyúló lakos-
sági kapcsolatoknak a valószínűségét, számát és összetételét. Mindegyik esetben a
kapcsolatrendszerek ezen három tulajdonságában keressük a differenciálódás mö-
götti lehetséges magyarázó tényez őket és részletesen csak azokkal foglalkozunk,
amelyeknél szignifikáns különbségek figyelhet ők meg.
A variancia analízis és kereszttábla elemzés próbái alapjári megállapítható, hogy a
legtöbb területi és társadalmi tényez ő esetében nem figyelhet ő meg szignifikáns
különbség a kapcsolatokban. A határszakasz keleti és nyugati részén él ő emberek
ilyen jellegű társas interakciói nagyjából azonos valószín űséggel épültek ki eddig a
határ másik oldalán. A település mérete sem jelent különbséget, sem a nagyvárosok
sem a vidéki terek lakosainak nem nagyobb vagy összetettebb a kapcsolathálózata.
A minta egyes korcsoportjaiban is azonos valószín űséggel fordulnak el ő kapcsola-
tok. A társadalmi aktivitás és a családi állapot sem játszik szerepet.
Két dolog azonban világosan kirajzolódott. 1) A szlovák oldalon, ahogy várható
volt, a nemzetiségi hovatartozás volt a leginkább dönt ő szempont a kontaktusok diffe-
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
44 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
renciálódásában. 2) Mindkét mintában szignifikáns különbségekre szinte csak az isko-
lázottság és az ezzel szorosan összefügg ő foglalkozási pozíció alapján bukkantunk.
A határszakasz szlovák oldalán a magyar nemzetiség űek 62%-a számolt be vala-
milyen határon átnyúló kapcsolatáról. A szlovák nemzetiség űek között az ilyen
lakosok aránya ennek a fele volt (35%), ami meglep ően magas arány figyelembe
véve a jóval alacsonyabb magyarországi rátát (11. táblázat).
11. TÁBLÁZAT
A kapcsolatrendszer nemzetiségi hovatartozás szerinti differenciáltsága a
szlovák oldalon
(The Differentiation of Network Properties According the Nationality
of the Respondents)
Magyar Szlovák
nemzetiség ű nemzetiség ű
Van bármilyen kapcsolata a határ túloldalán
62,3% 34,5%
(Magyarországon)?
Hány személlyel áll kapcsolatban? (átlag) 25 14
Hány rokona van? (átlag) 10 11
Hány barátja van? (átlag) 11 7
Hány ismerőse van? (átlag) 20 8
Csak egy féle kapcsolata van 45,6% 58,2%
Két fajta kapcsolata van 30,6% 23,6%
Legalább három különböző típusú kapcsolata van 23,8% 18,2%
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
Az is jól látszik, hogy a magyaroknak nagyobb és összetettebb a kapcsolatrend-
szere, mint a szlovákoknak. A táblázatban szerepl ő rokoni, baráti, ismer ősi és mun-
katársi relációk átlagos száma alapján pedig az látszik, hogy a magyar nemzetiség ű
lakosság többlete a gyengébb kapcsolatformáknál jelentkezik (pl. átlagosan kétszer
annyi ismerősük van és négy fővel nagyobb a baráti kapcsolatrendszerük is).
Korábban említettük, hogy Pierre Bourdieu révén már a nyolcvanas évek közepe
óta van konkrét elképzelésünk és empirikusan is meger ősített hazai és nemzetközi
tapasztalatunk arról, hogy a kapcsolathálózati er őforrások (társadalmi t őke) nem
függetlenek az egyéb más er őforrásainktól. Különösen er ős az összefüggés a kultu-
rális és anyagi tőke és a kapcsolati t őke mérete között. Ebb ől kiindulva a jelenlegi
felmérés során is arra számítottunk, hogy a lakosság iskolai végzettsége és jövedelme
szerint komoly eltérések jelennek meg a kapcsolatok valószín űségében és számában.
Méghozzá egy olyan struktúrát követve, ahol természetesen a különböz ő erőforrások
együttes koncentrációja figyelhet ő meg; a magasabb iskolai végzettséggel és/vagy
jobb anyagi lehetőségekkel rendelkez ő egyének mindkét országban kedvez őbb kap-
csolati tőke készlettel rendelkeznek. A kérdés csak az, hogy ez érvényes-e a határ
menti kapcsolatokra is, vagy csak a lokális hálózataikra (12. táblázat).
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 45
12. TÁBLÁZAT
A kapcsolatrendszer iskolai végzettség szerinti differenciáltsága
(The Differentiation of Network Properties According to the Qualification)
Szakközép-
Általános Szakmun- Főiskola/
Minta iskola/
iskola kárképző Egyetem
Gimnázium
Van bármilyen kap- magyar 23,6% 22,0% 27,2% 32,8%
csolata a határ túlol-
dalán? (Igen) szlovák 43,3% 43,9% 52,3% 65,3%
Hány személlyel áll magyar 11 15 11 15
kapcsolatban? (átlag) szlovák 25 16 22 28
Hány rokona van? magyar 8 11 10 10
(átlag) szlovák 15 8 10 11
Hány barátja van? magyar 7 10 7 7
(átlag) szlovák 13 12 10 10
Hány ismerőse van? magyar 11 11 11 15
(átlag) szlovák 17 13 18 17
Csak egy féle kapcso- magyar 81,0% 71,7% 68,6% 62,1%
lata van szlovák 53,8% 57,0% 52,4% 33,8%
Két fajta kapcsolata magyar 14,3% 21,7% 27,1% 24,1%
van szlovák 25,6% 30,4% 28,9% 29,9%
Legalább három kü- magyar 4,8% 6,7% 8,6% 13,8%
lönböző típusú kap-
csolata van szlovák 12,7% 23,5% 30,0%
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
A szignifikancia próbák mindhárom kapcsolati változó esetében 0,05-ös szint alatt
voltak mindkét mintában. A határ másik oldalára irányuló relációkban is komoly sze-
repe van az iskolai végzettségnek és a részben ebb ől levezethető magasabb státusz-
helyzetnek. Még a magyar oldalon is 10%-kal magasabb a diplomások között a kap-
csolattal rendelkezők aránya. Hasonló hierarchiába rendez ődnek a szlovák oldali vála-
szok is. Például ott az egyetemet végzettek körében az igen válaszok aránya 65%-os.
A kontaktusok számát is pozitívan befolyásolja a kedvez őbb társadalmi státusz, de
ez főként a gyenge kötéseknél érvényesül, és inkább a magyar oldali válaszoknál.
Szlovákiában ennél a paraméternél nem rajzolódnak ki olyan éles különbségek.
A kapcsolatrendszerek összetettségében viszont ismét mind a két oldalon dominál
az iskolázottság és az ebb ől fakadó eltérő társadalmi mili ő A diplomások között a
legkisebb az egykomponens ű és a legmagasabb a komplex, legalább három kötés-
formára épül ő kapcsolatrendszerrel rendelkez ők aránya (12. táblázat).
Érdekes módon a háztartási jövedelmek nagyságán keresztül mért anyagi helyzet
kapcsolata a társadalmi kötelékek el őfordulásával és számával nem szignifikáns, a
magasabb jövedelmű rétegekre nem jellemző az aktívabb határon átnyúló kapcsolati
tőkekészlet. Hasonlóan alakult az elégedettségen keresztül mért attit űdmutató
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
46 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
szerepvállalása is, itt sem figyelhet ő meg szignifikáns összefüggés. Akik jobban
boldogulnak, és elégedettebbek az életükkel nem feltétlenül, vagy nem szükségsze-
rűen jellemezhetők nagyobb határon átível ő kapcsolati tőkével.
A foglalkozási pozíció szoros összefüggésben áll az iskolai végzettséggel a mo-
dern társadalmakban. Így a korábban megismert különbségek „újratermel ődtek"
ennél a státushelyzet-változónál is (13. táblázat).
13. TÁBLÁZAT
A kapcsolatrendszer munka jellege szerinti differenciáltsága a szlovák és a magyar
mintában
(The Digerentiation of Network Properties According to the Occupation Status)
Hány kapcsolata
Van kapcsolata a határ
van a határ
túloldalán
túloldalán
Igen % Igen % Medián Medián
Munkajelleg csoportok
SK HU SK HU
felső vagy középvezető 67,1% 38,3% 15 20
önálló tulajdonos 56,9% 29,8% 15 8
alsó vezető, vagy term. irányító 64,9% 34,9% 20 15
beosztott szellemi — diplomás 59,2% 28,1% 14 6
beosztott szellemi — legf érettségi 61,3% 23,4% 10 6
szakmunkás 38,8% 26,4% 8 6
betanított- vagy segédmunkás 45,5% 21,4% 16 6
mezőgazdasági fizikai 32,4% 15,0% 7 3
Összesített átlag 53,0% 26,1% 12 6
SK=szlovák minta; HU=magyar minta
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A szlovák és a magyar oldalon is a fizikai—szellemi tengely jelent differenciáló
tényezőt, amely mellett a magasabb képesítés és pozíció már nem jelent akkora
erőt. A magyar oldalon a kapcsolatok számának medián értéke az is jól szemlélteti,
hogy a vezető beosztásúak és az önállók rendelkeznek kiugróbb méret ű kapcsolat-
hálózattal. Ez az összefüggés a szlovák oldalon úgy módosul, hogy a vélhet ően ak-
tívabb munkavállalási gyakorlat révén a fizikai munkát végz ők körében is maga-
sabb a magyar oldalon realizálódó kötésvalószín űség és kötésszám is.
A határon átnyúló erős kötések lehetséges akadályozó tényez ői
A rokoni és baráti kontaktusok esetében rákérdeztünk azokra a küls ő akadályozó
tényezőkre, amelyek megnehezíthetik, hátráltathatják a kapcsolattartást a határ má-
sik oldalán élő személyekkel. A lista nem teljes, de összefogja a legfontosabb ele-
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 47
meket, amelyek között els ő helyen szerepelhet az id ő, a térbeli távolság és az inf-
rastruktúra hatása (14. táblázat).
14. TÁBLÁZAT
Az er ős kapcsolatok akadályozó tényez ői
(The Obstacles of Strong Ties)
Magyar Szlovák
minta minta
Akadályozó tényez ők
Kevés az ideje 38,1 45,6
Anyagi okok 25,7 41,5
Betegség 24,8 26,4
Gépkocsi hiánya 23,6 25,5
Nagy földrajzi távolság 16,8 25,0
Kedvezőtlen tömegközlekedés 15,2 18,6
Országhatár 8,8 2,1
Nehéz megközelíthetőség 7,2 6,7
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
A szlovák oldalon élő és magyarországi kapcsolattal rendelkez ő lakosok között
nagyobb arányban voltak olyanok, akik valamilyen akadályozó tényez őbe ütköztek.
A rangsorban az els ő helyen az időhiány szerepel, amely jelen korunk globalizált
társadalmában nem csak a személyközi interakciókat befolyásolja, hanem életveze-
tésünk számos más aspektusát is. Nagyrészt a munkaterhelésb ől fakadó időhiányról
van szó. A második helyen a társas kapcsolatok ápolásának költségessége szerepel,
amelyben ugyan a tömegkommunikációs eszközök csökkentettek valamit a ráfordí-
tásokon, de mindenképpen komoly akadályozó tényez őt jelenthet (főleg a szemé-
lyes kapcsolattartásban). A következ ő három tényező (egészségi állapot, a mobili-
tást csökkentő gépkocsi hiány és a földrajzi távolság) nagyjából hasonló arányban a
lakosság 16-25%-át érintette. A legkisebb szerepet a megközelíthet őség és a határ
léte jelentette a lakosok szerint. Úgy t űnik, a határ két oldalán él ők szorosabb kom-
munikációját és interakcióját alapvet ően eddig is főként a saját élethelyzetükb ől
fakadó kedvez őtlen tényezők nehezítették meg, amelyben a két kulcselem a szabad-
idő hiánya és az anyagi lehet őségek különbözősége.
A kapcsolati t őke térbelisége
Az erős és gyenge kötések mindegyikénél rákérdeztünk az adott kontaktszemé-
lyek térbeli elhelyezkedésére a határ másik oldalán. Ez alapján körvonalazható a
határon átnyúló kapcsolati tőke térbeli kiterjedése és a kötések koncentráltsága. A
kérdésünk arra vonatkozik, hogy megfigyelhet ők-e sűrűsödések, és ha igen, akkor
mely településeken koncentrálódnak a kapcsolatok. Várakozásunk szerint a demog-
ráfiai súlyból fakadó természetes tendenciák fognak megjelenni, a nagyvárosokban
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
48 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s3
méretükb ől fakadóan nagyobb valószínűséggel fognak rokonok, barátok, ismer ősök
vagy munkatársak előfordulni.
A magyar oldali válaszok alacsony száma miatt az eredmények óvatosabban keze-
lendők. A kevés kontaktus miatt nem olvasható ki egyértelm ű tendencia az interper-
szonális kontaktusok térbeli csatornáinak iránya és súlya kapcsán. A legnagyobb
számban (átlagosan csak 3-5 válaszadóról van szó) Kassán, Révkomáromban,
Dunaszerdahelyen, Rimaszombaton, Párkányban és Pozsonyban él ő személyek
jelentek meg a határon átnyúló kapcsolatrendszerekben. Összességében nagyság-
rendileg 30 településen élnek rokonok, ismer ősök vagy barátok. A munkatársi, üz-
leti relációk jóval kisebb valószínűsége miatt ebben a vonatkozásban már csak 8-10
települést említettek meg a válaszolók.
A szlovák oldalon kitöltött kérd őívek alapján pontosabb képet rajzolhatunk a fe-
lénk irányuló interperszonális relációk térbeli szervez ődési struktúrájáról. Termé-
szetesen itt is a nagyvárosok és határ menti térségi centrum településeken s űrűsöd-
nek a kontaktusok (15. és 16. táblázat).
15. TÁBLÁZAT
A szlovák oldalon él ők magyarországi rokoni és baráti kapcsolatainak térbeli kon-
centrálódása
(The Spatial Concentration of Strong Ties — Slovakian Sample)
Rokoni kapcsolat N % Baráti kapcsolat
Nincs rokona 655 65,8 Nincs barátja 749 75,2
Budapest 113 11,3 Budapest 88 8,8
Győr 17 1,7 Győr 16 1,6
Komárom 13 1,3 Komárom 13 1,3
Tatabánya 8 ,8 Miskolc 13 1,3
Békéscsaba 7 ,7 Bátaszék 5 ,5
Miskolc 6 ,6 Sárospatak 5 ,5
Szeged 6 ,6 Siófok 5
Vác 5 Eger 4 ,4
Debrecen 4 ,4 Mosonmagyaróvár 4 ,4
Eger 4 ,4 Nagyatád 4 ,4
Harta 4 ,4 Pécs 4 ,4
Nyíregyháza 4 ,4 Sátoraljaújhely 4 ,4
Pécs 4 ,4
Sopron 4 ,4
Székesfehérvár 4 ,4
Magyarázat: csak a kiugró elemszámok szerepelnek nagyság szerinti sorrendben.
Forrás: Lakossági kérdőív (2008).
Az erős kötések esetében a legtöbb szlovák oldali válaszadónak a fővárosban van
rokona vagy barátja. Majd a nagyvárosok és a határ menti lokális centrumok követ-
keznek a sorban. Hasonló logika érvényesül a gyenge kötéseknél is, ahol szintén a
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 Társadalmi kapcsolatok ... 49
főváros emelkedik ki elemszám tekintetében. Komárom helyzete külön kiemelend ő,
mert mind a négy kapcsolat-típus esetében a harmadik legnagyobb arányszámmal
rendelkező célpont Budapest és Gy őr után, jóval kisebb népességszáma ellenére.
Természetesen a lista komolyabb következtetésekre nem ad alkalmat, de azt jól
szemlélteti, hogy milyen nagyobb gócpontjai figyelhet ők meg az interperszonális
kötéseken keresztül megteremt ődő integrációs mechanizmusoknak a határszakaszon.
16. TÁBLÁZAT
A szlovák oldalon él ők magyarországi ismerősi és munka kapcsolatainak térbeli
koncentrálódása
(The Spatial Concentration of Weak Ties — Slovakian Sample)
Ismerősi kapcsolat N % Munkatársi kapcsolat
Nincs ismerőse 721 72,4 Nincs munkatársa 955 95,9
Budapest 71 7,1 Budapest 13 1,3
Győr 18 1,8 Komárom 10 1,0
Komárom 18 1,8 Győr 4 ,4
Sátoraljaújhely 10 1,0 Tatabánya 2 ,2
Bátaszék 9 ,9
Hajdúszoboszló 8 ,8 Üzleti kapcsolat
Miskolc 7 ,7 Nincs üzleti partnere 972 97,6
Balassagyarmat 6 ,6 Budapest 10 1,0
Eger 6 ,6 Debrecen 2 ,2
Siófok 6 ,6 Győr 2 ,2
Balaton 4 ,4
Debrecen 4 ,4
Salgótarján 4 ,4
Sopron 4 ,4
Forrás: Lakossági kérd őív (2008).
A szlovák—magyar határszakasz lakosságának társadalmi interakcióit áttekintve
három dolgot emelnénk ki. Egyrészt alapvet ő különbség figyelhető meg szinte az
összes kapcsolathálózati mutatóban a két határszakaszon, amely mögött egyértel-
műen a Szlovákiában élő nagyszámú magyar nemzetiség ű lakos a „felel ős". Más-
részt sikerült kimutatni a szlovák oldalon él ő szlovák és magyar nemzetiség ű lako-
sok határon átívelő kontaktusainak, kapcsolati tőkéjének különbségeit. Harmadszor
a kapcsolathálózati er őforrások háttértényez őit tisztázva az is világossá vált, hogy
nem figyelhető meg eltérés a nyugati és a keleti határszakaszon él ők interakcióiban,
elsődlegesen az iskola és foglalkozási háttérb ől fakadó státusindikátorok differenci-
álták a kapcsolati t őke „portfóliójának" kiterjedtségét és összetételét.
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok a szlovák–magyar határtérségben.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 27–50. p.
50 Csizmadia Zoltán TÉT XXII. évf. 2008 s 3
Irodalom
Angelusz R.—Tardos R. (1998) A kapcsolathálózati er őfonások átrendeződésének tendenciái a kilencve-
nes években. — Társadalmi Riport. 237-257. o.
Angelusz R.—Tardos R. (2006) Hálózatok a magyar társadalomban. — Kovách I. (szerk.) Társadalmi
metszetek. Napvilág Kiadó, Budapest. 227-253. o.
Bourdieu, P. (1997) Gazdasági t őke, kulturális tőke, társadalmi t őke. — Angelusz R. (szerk.) A társadalmi
rétegződés komponensei. Válogatott tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 156 177. o. -
Csizmadia Z. (2004) Társadalmi kapcsolatok — struktúra — rétegz ődés: a szerkezet és az egyenl őtlenség
kérdése a társadalmi t őkeelméletekben. — Némedi D.—Szabari V. (szerk.) Kötő Jelek 2003. ELTE Szo-
-
ciológiai Doktori Iskola, Budapest. 119-145. o.
Csizmadia Z. (2008) Kapcsolathálózatok és társadalmi 't őkék'. A társadalmi viszonyok felértékel ődése a
szociológia legújabb szakaszában. — Némedi D. (szerk.) Modern szociológiai paradigmák Napvilág
Kiadó, Budapest. (Megjelenés alatt.)
Granovetter, M. (1988) „A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata". — Szociológiai Figyelő. 3.
39-60. o.
Letenyei L. (2002) Helyhez kötött kapcsolatok. — Közgazdasági Szemle. 10.875-888. o.
Molnár Sz. (2003) Társadalmi tőke és információs társadalom. Egyedül kuglizni, egyedül szörfözni?
3.112 121. o.
- —SzocilógiaSzeml.
Portes, A. (1998) „Social capital: Its origins and applications in modern sociology". — Annual Review of
Sociology. 24.1 24. o.
-
Putnam, R.D. (2000) Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon &
Schuster, New York.
Sik E. (2002) Mindennapi korrupcióink. — Szociológiai Figyelő. 1-2.135-141. o.
Skrabski Á. (2003) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló magyar társadalomban. Corvinus
Kiadó, Budapest.
Szántó Z. (2006) Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Helikon Kiadó, Budapest.
Tóth I.Gy. (2005) Bizalomszint, kötelezettségi hálók és társadalmi t őke: előtanulmány. Kockázat, —
bizalom és részvétel a magyar gazdaságban és társadalomban. TÁRKI Alapítvány, Budapest.
(www.socialnetwork.hu)
Utasi Á. (2002) A bizalom hálója. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Vedres B. (2000) A tulajdonosi hálózatok felbomlása. — Közgazdasági Szemle. 9.680-699. o.
SOCIAL NETWORKS IN THE SLOVAKIAN-HUNGARIAN
CROSS-BORDER REGION
ZOLTÁN CSIZMADIA
The role of social capital in the social integration of the Slovakian—Hungarian border region is
fundamental. The main focus of the study is to measure and describe the interpersonal social
relationships of the population on both sides of the border region through a representative sur-
vey (N=1996). The specific questions are the following: 1) there is a difference in the frequen-
cies and numbers of cross-border relations in the Hungarian an Slovakian sample; 2) can we
measure different network parameters in the western and eastern part of the border; 3) and what
sort of differences of strong and weak ties are conspicuous? The interpersonal relationships and
the stock of cross-border social capital are asymmetric because of the density of Hungarian
population in South-Slovakia. The basic factors of differentiation M the probability, number,
composition and spatial directions are status-based and not territorial (west—east) ones.