Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 1-2. p.

  Tér és Társadalom                                          XXII. évf. 2008   s 3: 1-2


         EGY ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ HATÁRTÉRSÉG

                                      BEVEZETŐ
                            (An Adjoíning Borderregion
                                  Introduction)

   A Tér és Társadalom jelen száma egy szlovák—magyar határtérség kutatás eredmé-
 nyeit mutatja be, mely munka a Magyarország—Szlovákia—Ukrajna Szomszédsági
 Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult
 meg. A kutatásban két intézmény, az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-
 magyarországi Tudományos Intézet (Gy őr) és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató
 Intézet (Somorja) vett részt.
   Határtérségünk helyzetének értékelésekor ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a két
 állam egyidej űleg vált az Európai Unió majd a schengeni övezet tagjává. Ezen in-
 tegrációk által nyújtott lehet őségeket megsokszorozza a határtérségben az a tény,
 hogy az államhatár olyan területeket választ szét, amelyek együttes fejl ődését előse-
 gíti a közös nyelv, a magyar, amelyet a szlovák oldal magyar lakosai, s szlovák lako-
 sainak nagy része is különböz ő szinten beszéli, vagy legalább érti. A határ menti
 városok elméleti (s egyre inkább gyakorlati) vonzáskörzetei átnyúlnak a határ másik
 oldalára, így integrálnak egy-egy kisebb térséget. A folyamatok érdekessége, hogy a
 mindennapi élet szintjén zajlanak, egyre temrészetesebbé válik a lakosság és a vállal-
 kozók számára a határ másik oldalának „használata".
   Mintegy 30 ezren dolgoznak Szlovákiából a magyar oldalon, s ma már megjelent
 a Magyarországról Szlovákiába ingázás is, egyre több vállalkozás keres a szomszéd
 országban telephelyet, mások iskolát, s őt új lakhelyet választanak ott. Ezek a jelen-
 ségek felerősödtek az uniós integrációval, a makroszint ű folyamatok újabb lehet ő-
 ségeket nyújtottak. A szabad mozgás, munkavállalás, költözés, vállalkozás-alapítás
 lehetősége itt különösen termékeny talajra talált, s a régi jelenségek új dimenziók-
 ban élhettek tovább, tömegessé váltak, s újak is keletkeztek. Ki gondolta volna ko-
 rábban, hogy Pozsony agglomerációja kiterjeszkedik Magyarországra, s többszáz
 szlovák család vásárol lakást Rajkán és környékén, s ma már a pozsonyi
 helyijáratok rajkai meghosszabbításáról gondolkodunk? Hogy a schengeni határon
 keresztül járhatunk iskolába (esetleg a közelebbi kórházba)?
   Mindez ma már valóság, de a változás olyan gyors, hogy szinte ismeretlenek a
 hajtóerők, motivációk. Természetesen sok minden akadályozza még a teljes össze-
 kapcsolódást. A nemzeti rendszerek (oktatás, egészségügy, közigazgatás, hivatali
 ügyintézés stb.) ma még elég nehézkesen tudja kezelni a határtérség természetes
 folyamatait. A határon átjárók lényegében külföldi állampolgárok, de mégis „helyi
 polgárok". Nehéz őket besorolni a hagyományos „hazai" és „idegen" állampolgár
              Hardi Tamás: Egy összekapcsolódó határtérség. Bevezető.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 1–2. p.
2      Bevezet ő                                            TÉT XXII. évf. 2008   s3
kategóriákba, s ennek rendezetlensége akadályt jelenthet pl. az egészségügy közös,
s így racionálisabb használatában. Mindezek miatt gyakran káros jelenségek is meg-
jelennek, amelyek kihasználják a meglev ő különbségeket, s így játszák ki pl. az
adózás kérdését. Úgy tapasztaljuk, hogy ezek a jelenségek fontosak, de viszonylag
kicsi a jelentőségük azokhoz a természetes folyamatokhoz képest, amelyek a határ-
térségét összefűzik, s integrációját er ősítik.
  Kutatásunk ezeknek a jelenségeknek a mélyebb megismerését t űzte ki célul. Két-
ezer lakost kérdeztünk meg kérd őívben a határ két oldalán, s vizsgáltuk meg a határ
másik oldalához való viszonyukat, hivatali és intézményi vezet őkkel, önkormány-
zatokkal, civil szervezetekkel, gazdasági szerepl őkkel, munkavállalókkal készítet-
tünk mélyinterjúkat, s dolgoztunk fel más forrásokat is.
  Eredményeink els ő összefoglalását jelentetjük meg ebben a kötetben. Így megis-
merhetjük a határtérség térszerkezetét, földrajzi adottságait, a munkavállalás, a gaz-
dasági szféra, az önkormányatok, a területfejlesztés, a lakosság és az oktatás hatá-
ron átnyúló viszonyrendszerét.
  A mindennapi élet gyors összekapcsolódásának vagyunk szemtanúi a határ teljes
hosszában. A gazdaságilag legfejlettebb területeken (különösen a nyugati, a két
főváros vonzáskörzetébe tartozó, s a Duna tengelyére támaszkodó szakaszon) a
közös fejlődés rendkívül dinamikus. Szlovákia gyors gazdasági fejl ődése is nagyot
lendített az integráción, így ma már egyenrangú térségek építenek egy közös, hatá-
ron átnyúló régiót, városhálózatot.
  „Alapkutatásunk" valóban els ő, s az élet sok szférájára kiterjed ő ismeretszerzés
kívánt lenni. Munkánk ezzel nem zárult le, a további publikációk mellett tovább
kívánjuk követni eddigi vizsgálati témáinkat, s egy-egy részterület alaposabb kidol-
gozásával egyre jobban a gyakorlat felé fordulunk, hogy ismereteinkkel ösztönöz-
zük ennek az integrációnak a megvalósítását. Őszintén reméljük, hogy kutatásunk
mindkét ország megelégedésére, a rossz beidegz ődéseket félretéve el ősegíti a határ-
térség fejlődését, a folyamatok alapos feltárásán keresztül az integráció mélyülését,
a közös lehetőségek előnyeinek kihasználását.




                                                                 Hardi Tamás
                                                                  témavezet ő