Tér és Társadalom 22. évf. 2008/1. 1. p.

Tér és Társadalom                                               XXII. évf. 2008 • 1



                        VÁROSI KORMÁNYZÁS

  Néhány éve tudományos, szakmai, szakpolitikai tanácskozásokon, s a szalciroda-
lomban gyakran elhangzó kijelentés, hogy a város fontos (the city matters).
  Miért kell ezt bizonygatni? A város természetesen fontos, hiszen a föld népessé-
gének mára már nagyobb része a városokban él.
  A városok szerepének felértékel ődése, a városnövekedés els ősorban a nagyváro-
sok bázisán történik, melyek rendkívül er ős hatást gyakorolnak a gazdaságra, az
életmódra és a regionális fejl ődésre. A városok térbeli szerepét illet ően mindig is
megkülönböztető vonás volt a kifelé sugárzás, a környék vonzása és ellátása, a
térbeli kapcsolatok, mégis csak a legutóbbi évtizedekben ismerhet ő fel a városi
hálózatok markáns térstrulcturáló funkciója.
  Míg a kilencvenes években a regionalizmus jelentette a kihívást mind a gazdaságfej-
lesztés, mind az uniós kohéziós politika számára, addig az ezredfordulót követ ően
gyakrabban hangzik el szakpolitikai fórumokon a városi hálózatokra, pólusokra
épülő regionális fejlődés igénye, szükségessége. Az Európai Unió kohéziós politi-
kájában bekövetkezett fordulat is er őteljesen épít a városok versenyképességi
potenciálj ára.
  A területi kormányzati/igazgatási rendszerek meglehet ősen késve reagálnak a tér-
ben, illetve a városok szerepében bekövetkez ő változásolcra. Az Európai Unió tag-
országaiban jellemzően a regionalizmus jegyében zajlottak, zajlanak területi refor-
mok, miközben napjainkra már a városi reneszánsz kihívásaira lenne fontos igazga-
tási megoldásokat találni.
  A Tér és Társadalom tematikus száma, felismerve a téma aktualitását, a városi
kormányzás kérdéskörével foglalkozik. A szerz ők ismert igazgatási szakért ők,
urbanisták, akik igyekeztek a városi irányítás nemzetközi modelljeit bemutatni,
értékelni a hazai fejleményeket, szükségleteket.
  A városi kormányzás nem tekinthet ő slágertémának hazánlcban, nem véletlen,
hogy viszonylag kevés empirikus kutatás zajlott a városi önkormányzatok körében.
Ennek vélhetően az is oka, hogy a közpolitika figyelmét is elkerülte a városok kor-
mányzási teljesítménye. Érdekes módon az önkormányzati rendszer átalakítási
elképzelései között sem szerepel súlyponti helyen a városi igazgatás modernizálása.
  A fentiek alapján a TÉT vállalkozása aktuálisnak és úttör őnek is tekinthet ő, s re-
mélhetően megindít egy, a korábbihoz képest intenzívebb és koncentráltabb vitát a
városok jövőbeni kormányzását

                                                                 Pálné Kovács Ilona
                                                                   vendégszerkeszt ő