Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 111
A KISVÁROSI FŐISKOLÁK HALLGATÓINAK
TÁRSADALMI HELYZETE ÉS ÉLETMÓDJA
(Social Status and Lifestyle of Small Town College Students)
PETRÁS EDE
Kulcsszavak:
kisvárosi főiskolák főiskolai hallgatók agrár-felsőoktatás pedagógusképzés
A tanulmány négy kisvárosi f őiskolai kar hallgatóinak társadalmi összetételét, motivációit, lakóhelyét,
mindennapi életét és jöv őterveit mutatja be egy kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Megállapítja,
hogy minden intézmény egy sajátos, a többit ől lényegében eltérő helyzet ű és életvitelű hallgatói körrel
rendelkezik. Az azonos városban m űködő két kar hallgatóinak összehasonlításából arra lehet következ-
tetni, hogy a kisvárosok csak a hallgatók mindennapi életére képesek komolyabb hatást gyakorolni, míg
a jövőre vonatkozó terveik és lehet őségeik elsősorban az oktatási intézményekt ől figgenek.
Bevezetés
Felsőoktatási intézményeink sajátos csoportját alkotják a kisvárosi f őiskolák.
Hallgatóik élete számos ponton eltér a nagy egyetemek diákságának mindennapjai-
tól. Tanulmányaikat és majdani karrierjüket meghatározza az a tény, hogy a kisvá-
rosi főiskolák általában gyakorlat-orientált alkalmazott szakembereket, középszint ű
vezetőket nevelnek. Szabad idejük és kulturális életük helyszíne pedig kisvárosi
település, az ebben rejl ő minden lehetőséggel és korláttal együtt.
2006 novemberében három városban négy kar diákjainak véleményét kérdeztük
meg mindennapi életükr ől, főiskolájukról és annak városáról. Az adatgy űjtés során
karonként átlagosan 57 hallgató töltött ki kérd őívet. A kérdőívek adatait karonként
hat-hat rövid, tematikus interjúval egészítettük ki, melyeket a hallgatókkal minden-
napi kapcsolatban álló oktatókkal készítettünk el.
A tanulmányban elemzett hallgatók Hódmez ővásárhelyen a Szegedi Tudomány-
egyetem Mezőgazdasági Kara (SZTE-MGK), Nagykőrösön a Károli Gáspár Re-
formátus Egyetem Tanítóképz ő Főiskolai Kara (KRE-TFK), Szarvason pedig a
Tessedik Sámuel F őiskola Pedagógiai Főiskolai Kara (TSF-PFK), ill. Mezőgazdasági
Víz- és Környezetgazdálkodási F őiskolai Kara (TSF-MVK) diákjai.
A karok képzési kínálata
Az intézmények képzési profilja viszonylag tiszta, mindegyik fóiskola rendelke-
zik egy-két jellemz ő, országosan ismert és elismert szakkal (1. táblázat).
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
112 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
6 ›, ,A . zá 5 : z
.t..r . ;14 ,2 4 1
:,. !
,2 :› : !
: ' í
' - g á)V,. -'J):g5 . Z
.g ..,,,,, - 'd
13 ..-
1 ,g ,o 1 ,„ , 0...,,,,,,,, ,., ' -0
t,
.K:;„ h> '>4 C
i 1 ''.d1,1 1 ‘,..1S ›-9 ,?,..:'-lA 75
,
:,,;. g ...lin -7N''' '5 u E.. 1 ...1.:J'.›
., 4 12
.
K.'2":b '' ',"2
-
7 ,' ,:'', '6' ..' s . ''' A 4 2'
,2, .5
..F4',""L' g ''' 'ó
..w .9A> .:;4> -5 .d
. ,,;: 4., -,4 7
r, , , ... , g : -; r,..,. -. — ::', 4?, 2.. . . . 2
J ,..51ib 1 -A ,. :íg
,.,. -p....''' ,,4'g ,5,' ..g 1 ,p : &%.
F, ,', .. ao . :..-e«.8L› ,°21.!.., '.9_', .,'L'":1 I ' .'
o.
'' ''',”
,,,›
alapj án saját szerke
g
g '4 z;
"S ',6' ,„L :g
.5 ,,,.. ?£, É ?D fi 0
!,
fi ,, , r, ',:,' ,' -.,' ,,, . ''' ,.s 4
61) .. .0 F.
,. 0
't'
e9D
z
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 113
Ilyenek Vásárhelyen az agrármérnök és a napjainkra szakká fejl ődött vadgazda
szakirány, Nagykőrösön a református tanító-hitoktató és a diakónus-szociális munkás
szakpár, a szarvasi karokon pedig az óvodapedagógus, illetve a környezetgazdálko-
dási képzés.
Jellemző az útkeresés, a meglév őkhöz valamilyen mértékben kapcsolódó új sza-
kokkal való kísérletezés. A kilencvenes évek végét ő l dominánssá vált regionális
együttműködések rovására a legutóbbi években újra növekedni kezdett a távoli
intézményekkel kiépített kapcsolatok jelent ősége. A karok képzési kínálatában a
főiskolai szintű nappali és levelez ő alapképzésen túl mára megtalálhatóak a távokta-
tásos képzések, a főiskolai szakirányú továbbképzések, illetve a fels őfokú szakkép-
zés és a szaktanfolyamok is.
A hallgatók száma
Bár mindegyik vizsgált intézmény a kisvárosi f őiskolák közé tartozik, méretüket
tekintve mégis jelentősen eltérnek egymástól. Míg 2005-ben a két szarvasi karra
összesen több mint ezer nappali tagozatos hallgató járt, és a levelez ő, újabb diplo-
más, szakirányú továbbképzéses és egyéb nem nappali tagozatos hallgatók létszáma
egyenként is meghaladta az ezer f őt, addig a vásárhelyi főiskolának összesen 728, a
nagykőrösi karnak pedig mintegy 550 hallgatója volt (nem számítva a marosvásárhe-
lyi kihelyezett tagozat kb. 200 hallgatóját). A két pedagógiai karon létszámában a
levelező tagozatos (és egyéb nem nappali) képzés dominál, különösen a nagyk őrösi
főiskolán, ahol a nappali tagozatosok aránya alig haladja meg a 20%-ot. A mez őgaz-
dasági karokon ez az arány jóval magasabb, Vásárhelyen közelíti az 50%-ot, a szarvasi
agráros hallgatóknak pedig csaknem kétharmada nappali tagozatos (1. ábra).
1. ÁBRA
A hallgatók létszáma (a KRE-TFK marosvásárhelyi kihelyezett tagozata nélkül), 2005
(Number of Students, 2005)
2000
1500
1000
500
KRE-TFK SZTE-MGK TSF-PFK TSF-MVK
E nappali tagozatosok nem nappali tagozatosok
Forrás: Főiskolai kiadványok és oktatói interjúk alapján saját szerkesztés.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
114 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
A vásárhelyi intézményben 1990 óta nagyjából állandó a hallgatók létszáma, évente
mintegy 200 nappali és levelez ő tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A nappa-
lisok létszáma Nagykő rösön is nagyjából változatlan ebben az id őszakban, évente
mintegy 30 fő. A levelezősöké viszont a fokozatosan b ővülő képzési kínálat követ-
keztében évr ő l évre emelkedett. A nappali tagozat alacsony létszáma annak is kö-
szönhető, hogy a kar mindeddig igen er ős minőségi szűrést alkalmazott a felvételi
eljárás során.
A szarvasi pedagógiai kar hallgatói létszáma a kilencvenes évek közepének felfutá-
sa után (mely fő leg a kihelyezett tagozatoknak volt köszönhet ő) mára stabilizálódott,
évente mintegy 150 hallgató kezdi meg tanulmányait, akiknek többsége óvópedagó-
gus szakos. Ezzel szemben a mez őgazdasági kar — a kilencvenes évek mélyrepülése
után — az utóbbi néhány évben élte meg hallgatói létszámának gyors emelkedését.
A hallgatók lakóhelye
Beiskolázási területe alapján a nagyk őrösi fóiskola erő sen különbözik a másik há-
rom kartól. Hallgatói Magyarország és Kárpátalja szinte minden, reformátusok lakta
vidékéről érkeznek, Nagykőrösrő l ugyanakkor évenként csupán 1-2 hallgató kezdi
meg tanulmányait. A kérdő íves vizsgálat során megkérdezett diákok mintegy harmad-
része Pest megyében vagy Budapesten, egy másik harmaduk a Dunántúlon lakik, a
többiek közül pedig majdnem minden második Kárpátaljáról érkezett (2. ábra).
2. ÁBRA
A KRE-TFK nappali tagozatos hallgatóinak lakóhelye, 2006
(Residence of Full-Time Students at KRE-TFK, 2006)
Forrás: Hallgatói kérdő ívek alapján saját szerkesztés.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 115
A helybéli hallgatók alacsony arányának legfőbb oka a főiskola és a képzés fele-
kezeti jellege. Az egyházuk tanítása szerint vallásos emberek az országos helyzet-
hez hasonlóan Nagyk őrösön is csak egy kisebbségét alkotják a teljes lakosságnak,
és természetesen a hív ők közül is sokan választanak világi foglalkozást, így a leg-
több helyi fiatal számára a fóiskola mint továbbtanulási lehet őség szóba sem kerül.
Jól érzékelteti ezt az alábbi interjúrészlet:
„Mivel egyházi képz ő lett ez, a református egyház a fenntartója ennek a képz őnek, bizo-
nyos kritériumokat is meghatároznak számunkra a nappali tagozatos képzésben. [...]
Szakpárban működnek a szakok, [...] egy civil vagy egy világi szak mellé egy egyházi szak
kerül, és itt már bels ő elhivatottság alapján jönnek. Vannak nagyk őrösiek, vannak érdeklődők,
de nem esik ez egybe. Aki most tanítói pályát választana vagy szociális pályát választana, azok
nem ide jönnek elsősorban, hanem ha világi irányban van az elhivatottságuk, akkor elmennek
vidéki főiskolákra. [...] A nappali tagozaton inkább a vidéki a jellemz ő, 95%-ban, országos, s őt
határon túli, tehát kárpát-medencei a beiskolázásunk." (oktatói interjú, KRE-TFK)
A levelező oktatás a főiskola méretéhez képest magas létszámú, s a nappali tago-
zatos képzésnél jóval szorosabb kapcsolatban áll a várossal és térségével. A világi
szakokon számos nagykőrösi és környékbeli hallgató szerez alap- vagy másoddip-
lomát, a Szociális Szakvizsga Központ alaptanfolyamai és továbbképzései pedig
regionális beiskolázással m űködnek. Ezen a területen sokat jelent a fóiskola közel-
sége és városszerte magas szakmai presztízse, melynek f ő forrása a végzett hallga-
tók pozitív tapasztalata.
„Aki levelezőn szerzett diplomát, úgy fogalmaznék nagyon sarkosan, az azért Nagyk őrö-
sön szerzi meg, nem megy el Jászberénybe." (oktatói interjú, KRE-TFK)
„Az ő alma materi viszonylatuk, az er ős. Lépten-nyomon találkozom, például tegnap egy
lakógyűlésen fordultam meg, ahol valamikor idejáró, tizenéve itt végzett hallgató nagyon
pozitívan nyilatkozott a főiskoláról, plénum el őtt is említette, hogy mi mindent tanult itt.
Tehát vannak ilyen kapcsolatok, akik itt vannak, elég jó képet mondanak rólunk." (oktatói
interjú, KRE-TFK)
A nagykőrösi fóiskolával ellentétben a többi intézmény els ősorban a szűkebb tér-
ségéből vonzza a fiatalokat. Különösen így van ez a vásárhelyi kar esetében, ahol
igen magas a helyb ől, illetve a Csongrád megyéb ől érkezett hallgatók aránya
(3. ábra). Ha pedig a 2006-os állapotot tükröz ő kérdőíves mintát összevetjük a 2001
és 2005 között, végzett hallgatók adataival, azt látjuk, hogy a Csongrád megyeiek
aránya még az utóbbi néhány évben is folyamatosan n őtt, a korábban számos hall-
gatót kibocsátó tiszántúli megyékb ől pedig senki sem érkezett (4. ábra).
Jelenleg a főiskola hallgatóinak közel 90%-a helyi vagy bejáró, a kollégisták szá-
ma pedig a korábbi évtizedekhez képest a töredékére csökkent. Különösen magas a
helybéliek aránya, a kérd őíves vizsgálatunkban megkérdezett hallgatóknak több
mint harmada lakik Vásárhelyen — ahonnan a korábbi évtizedekben nem sokan
jelentkeztek a főiskolára. A levelez ő képzés beiskolázási területe viszont ennél jóval
kiterjedtebb — ami els ősorban a vásárhelyi vadgazda képzés kurrens voltának és
országos elismertségének köszönhet ő.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
116 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
3. ÁBRA
Az SZTE-MGK nappali tagozatos hallgatóinak lakóhelye, 2006
(Residence of Full-Time Students at SZTE-MGK, 2006)
•
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
4. ÁBRA
Az SZTE-MGK nappali tagozatos hallgatóinak lakóhelye megyék szerint, 2001-2005,
2006 (%)
(Residence of Full-Time Students at SZTE-MGK by County, 2001 to 2005, and 2006)
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Csongrád Bács-Kiskun Békés Egyéb
III 2001-2005 K3 2006
Forrás: Kis (2006), illetve hallgatói kérd őívek alapján saját szerkesztés.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 117
5. ÁBRA
A TSF-PFK nappali tagozatos hallgatóinak lakóhelye, 2006
(Residence of Full-Time Students at TSF-PFK, 2006)
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
6. ÁBRA
A TSF-MVK nappali tagozatos hallgatóinak lakóhelye, 2006
(Residence of Full-Time Students at TSF-MVK, 2006)
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
A szarvasi karok legfontosabb beiskolázási területe Békés megye egésze, Jász-Nagy-
kun-Szolnok megye déli része, illetve kisebb mértékben Csongrád megye — ami lénye-
gében megegyezik a város köré vonható, délkelet felé kissé kitáguló, 50-60 km sugarú
körrel. A szarvasi fő iskolákon valamivel alacsonyabb a helyben lakó diákok aránya,
mint Vásárhelyen, ám ez az utóbbi évek során folyamatosan emelkedik (5-6. ábra).
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
118 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
A pedagógiai kar beiskolázási térképén még ma is észrevehet őek a kar egykor ha-
talmas, az Alföld egész területére kiterjed ő vonzáskörének maradványai. A távolabbi
beiskolázások radikális csökkenése az elmúlt évtized terméke. Egy 1995-ös vizsgá-
lat tanúsága szerint a kilencvenes években Békésb ő l és a szomszédos megyékb ől
érkezett hallgatók aránya még csupán 60% körüli volt. Egy évtizeddel kés őbb ez az
arány a fő iskolára jelentkez ő k esetében meghaladta a 76%-ot (7. ábra). A diagra-
mon jól látható a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei hallgatók arányának
gyors növekedése, és a korábban fontos beiskolázási területnek számító Hajdú-
Bihar megye, Pest megye és Budapest jelent ő ségének csökkenése.
A levelező képzések beiskolázása a szarvasi karok esetében is valamivel széle-
sebb merítés ű a nappalinál. Korántsem olyan széles azonban, mint a vásárhelyi
levelező képzésé, mivel a pedagógiai karra csak Pest megyéb ől, a mező gazdasági
karra pedig csak Budapestr ő l érkeztek a nappali képzésnél számottev ően nagyobb
arányban levelez ő hallgatók.
7. ÁBRA
A TSF-PFK-ra 1995-ben felvett, illetve 2005-ben jelentkez ő nappali tagozatos hall-
gatók lakóhelye megyék szerint (%)
(Residence of Full-Time Students at TSF-PFK by County, Those Enrolled 1995, and
Candidates 2006)
45
40 -
35
30
25 -
20 -
15 -
10 -
5-
Békés Jász- Csongrád Hajdú-Bihar egyéb
Nagykun-
Szolnok
E 1995 13 2005
Forrás: Daróczy et al (1997), illetve Tessedik Sámuel... (2006) alapján saját szerkesztés.
A négy kar hallgatóinak lakóhelyében, illetve ennek változásában világosan
megmutatkoznak a hazai fels őoktatás fejl ő désének aktuális tendenciái: a diploma
iránti igénynek, illetve ezzel párhuzamosan a tanulás költségeinek a növekedése
következtében a fiatalok iskolaválasztási stratégiáiban felértékel ődött a lakóhely és
a felső oktatási intézmény közelségének a szempontja. Ilyen körülmények között, a
mobilitási esélyek egyenl ő sége szempontjából kiemelked ő fontosságú volna, hogy a
nagy, regionális kisugárzású egyetemi központok mellett minél több kistájnak,
városkörnyéknek legyen valamilyen fels őoktatási intézménye.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 119
Az iskolaválasztás okai
A karok hallgatói körében végzett kérd őíves vizsgálatunk alapján az iskolaválasz-
tás legfontosabb motivációja a Tóiskolán elsajátítható szakma iránti érdekl ődés.
Ez természetesen nem meglep ő , hiszen mind a négy Tóiskola valamely, többé-kevésbé
lehatárolt tudományterületen képez els ősorban gyakorlati szakembereket. A második
legerő sebb motiváció az iskola közelsége a hallgató lakóhelyéhez, mely minden má-
sodik megkérdezett hallgató számára volt fontos. Kivétel ez alól a nagyk őrösi kar,
ahol a távolság alig befolyásolja a jelentkez ők döntését.
A különböző motivációk közötti összefüggéseket megvizsgálva kiderül, hogy akik
szakmai érdeklődésbő l választottak iskolát, azok számára kevésbé volt fontos a
biztos felvétel reménye, illetve a más intézménybe való sikertelen jelentkezés. Egy
másik jellegzetes csoportot képeznek azok, akik számára az iskola közelsége és a
biztos bejutás egyaránt fontos érv volt az intézmény kiválasztásakor.
8. ÁBRA
A nappali tagozatos hallgatók intézményválasztásának motivációi
regionális összehasonlításban, 2005-2006 (%)
(Motivations of Full-Time Students in Their Choice of Institution, in a Regional
Comparison, 2005-2006)
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
SZTE- KRE-TFK TSF-PFK TSF-MVK DE-MFK DE-HPFK DE-EFK NYF KFRTKF
MGK BMFK
s Szakmai érdeklődés • Intézmény közelsége s Biztos fölvétel Család, ismerősök révén 10 Egyéb ok
Forrás: Hallgatói kérdő ívek, illetve a DE Regionális Egyetem Kutatási Program magyaror-
szági főiskolai kérdőívei alapján saját szerkesztés.
A Debreceni Egyetem Regionális Egyetem Kutatási Programjának keretében
2005-ben elkészített kérd őívek felhasználásával lehet őségünk van arra, hogy a
négy vizsgált kar hallgatóinak iskolaválasztási motivációit összehasonlítsuk a
mintában szerepl ő öt észak-alföldi főiskola hasonló adataival (8. ábra). A regio-
nális összehasonlításból kiderül, hogy a különböz ő intézmények hallgatóinak
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
120 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
motivációi között nincsenek lényeges különbségek — azzal az apró eltéréssel,
hogy az észak-alföldi főiskolákon valamivel még fontosabb a szakmai érdekl ődés
szerepe az iskolaválasztásban, a nyíregyházi karokon (DE-EFK és NYF-BMFK)
pedig a főiskola közelsége még a dél-alföldi agrárkaroknál is hangsúlyosabb sze-
repet játszott a jelentkez ők döntésében.
Nem csupán az összes világi főiskolától, hanem még ikerintézményét ől, a debre-
ceni református tanítóképz őtől is eltérő képletet mutat a nagyk őrösi f őiskola, ahol
az intézmény közelsége és a biztos felvétel szempontja jóval kisebb jelent őségű,
mint a többi kar esetében, kiemelked ően fontos viszont az egyéb indokok szerepe.
Ezek közül a legtöbbször a személyes elhivatást, az érzelmi alapú döntést és elhatá-
rozásuk szilárdságát említettek a hallgatók. A nagyk őrösi diák számára a főiskola
sajátos küldetése és keresztény értékrendje jelenti a legnagyobb vonzer őt, amelyet
sok esetben családjuk vagy baráti körük is meger ősít.
A szakmai érdekl ődés után a szarvasi karok és a vásárhelyi f őiskola hallgatóinak
legfontosabb indítéka az iskola közelsége, de fontos szerepet játszik döntésükben a
bejutás könnyűsége is. Ez különösen a szarvasi agráros diákokra igaz, akik számára
mind az általunk vizsgált többi kar, mind az észak-alföldi f őiskolák hallgatóinál
sokkal fontosabb ez a szempont.
A szarvasi pedagógusok jellegzetessége a családi indíttatás valamivel fontosabb sze-
repe. Ennek oka talán a város pozitív imázsában, valamint a szarvasi óvóképzés nagy
múltjában és országos jó hírében keresend ő, ami alapján az itt végzett szül ők, rokonok
szívesen küldik gyermekeiket erre a Tóiskolára. Alátámasztja ezt a feltevést, hogy a
minden hatodik pedagógus hallgató által említett egyéb okok között az óvón ői hivatás
és a város, illetve környezetének szépsége jelenik meg a leghangsúlyosabban.
A hallgatók társadalmi helyzete
A hallgatókkal kapcsolatos adatok talán legérdekesebb tapasztalata az, hogy mind a
négy fóiskola jellegzetes, a többitől lényegesen különböző hallgatói körrel rendelkezik.
A megkérdezett diákok szüleinek iskolai végzettségét megvizsgálva kiderül, hogy
a legtöbb hallgató középvégzettség ű szülők gyermeke. Ezen az egy közös ponton
túl azonban már lényeges különbségek vannak az egyes karok között. A legtöbb
osztályt a szarvasi agrárosok szülei végezték. A vásárhelyi szül ők jellemzően kö-
zépvégzettségűek, a középiskolát végzettek aránya itt jelent ősen meghaladja a többi
főiskoláét. Mindkét pedagógiai kar hallgatóinak szülei között átlagon fölüli az álta-
lános iskolai végzettségűek aránya. A nagykőrösiek szülei között viszont a diplo-
mások aránya is magasabb az átlagosnál, így itt jellegzetesen kétpólusú mintát ka-
punk (9. ábra).
E két társadalmi réteg találkozásának oka az lehet, hogy a f őiskola vallásos jellege
egyaránt vonzó a református értelmiségiek, valamint a tradicionális vallásossághoz
közelebb álló, alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek számára. E feltevés még
inkább kidomborítja a nagykőrösi kar sajátos, a másik három főiskolától eltérő
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 121
hallgatói összetételét, ami már az iskolaválasztási motivációk elemzése során is
megmutatkozott. Jellemző adat, hogy az 1998-ban felvételt nyert nappalis hallgatók
több mint 70%-a valamelyik református gimnáziumban szerzett érettségit (Jubileumi
évkönyv ... 2005).
9. ÁBRA
A nappali tagozatos hallgatók szüleinek iskolai végzettsége, 2006 (%)
(Qualification of Parents of Full-Time Stundents, 2006)
160
140
120
100
80
60
40
20
SZIE-MGK KRE-TFK TSF-PFK TSF-MVK
s kevesebb mint 8 osztály E 8 általános középiskola Ef
őiskola, egyetem
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
Ha a hallgatók lakóhelyének jellegét vesszük górcs ő alá, akkor megállapíthatjuk,
hogy a községekb ől érkezők aránya a két pedagógiai karon a másik két iskolánál
jóval magasabb. Vásárhelyen ezzel szemben a kisvárosi lakóhely dominál, ami az
esetek többségében magát Vásárhelyt jelenti. A megyeszékhelyekr ől és a főváros-
ból érkezett hallgatók aránya pedig a szarvasi mez őgazdasági karon a legmagasabb
(10. ábra).
A vásárhelyi fóiskola fontos jellemz ője, hogy — az oktatók véleménye szerint — igen
magas, 50% körüli a földdel rendelkez ő, gazdálkodó családok gyermekeinek aránya.
Ennek legfontosabb oka az lehet, hogy sokan úgy látják, a térségben a mez őgazdaság
még ma is húzóágazat (Kormos 2006). Figyelembe véve a helyi hallgatók magas
arányát, egy másik lehetséges magyarázat a kis- és közepes méret ű helyi gazdaságok
nagy száma, mely a vásárhelyi hagyományokban és — ezzel összefüggésben — a ki-
lencvenes évek során újjászületett tradicionális birtokszerkezetben gyökerezik.
A fentieket összegezve megállapítható, hogy a vásárhelyi fóiskola els ősorban a
kisvárosi, mezővárosi középrétegek iskolája, a szarvasi mez őgazdasági karra ezzel
szemben inkább magasabb társadalmi helyzet ű hallgatók járnak. A kistelepüléseken
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
122 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
lakó, alacsonyabb végzettség ű rétegek gyermekei számára pedig els ősorban a peda-
gógiai karok jelentenek mobilitási csatornát — bár a nagyk őrösi fóiskola rétegjellegé-
nél fontosabb a felekezeti jellege.
10. ÁBRA
A nappali tagozatos hallgatók lakóhelyének megoszlása településtípus szerint, 2006 (%)
(Residence of Full-Time Students, by Type of Settlement, 2006)
60
50
40
30
20
10
0
SZTE-MGK KRE-TFK TSF-PFK TSF-MVK
E21 község E kis- és középváros 0 megyeszékhely és fóváros
Forrás: Hallgatói kérdő ívek alapján saját szerkesztés.
A végzett hallgatók elhelyezkedési lehet őségei
A két pedagógiai kar végzett hallgatóinak elhelyezkedési esélyeit els ősorban kép-
zésük szakmai profilja befolyásolja. Mindkét csoport esetében elmondható, hogy
azok sikeresek a munkaer őpiacon, akik az alapszakmájuk mellé még valamilyen
speciális képzettséget is elsajátítottak.
Ebből a szempontból a nagyk őrösi hallgatók vannak a legjobb helyzetben, mert
ő k világi szakjuk mellett egy olyan egyházi szakot is elvégeznek, amellyel bejut-
hatnak a református egyház intézményei által alkotott munkaer őpiacra — melynek
nagysága ugyan korlátozott, ám a fóiskola, illetve az egész hazai református tanító-
képzés méretéhez képest komoly keresletet jelent. E csatorna m űködése miatt, bár
minden helyi iskolában és szociális intézményben megtalálhatók a fóiskola egykori
hallgatói, mégis többségük a főiskolával együtt Nagyk őröst is odahagyja.
A Szarvason végzett óvón ők és tanítók els ősorban a lakóhelyükön és annak kör-
nyékén keresnek munkát. A zömében községekb ől, kistelepülésekről érkező hallga-
tók elhelyezkedési esélyeit jelent ősen növeli a fóiskola által nyújtott sokféle
specializációs lehet őség, hiszen az e területeken egyre inkább jellemz ővé váló egy-
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 123
csoportos óvodáknak és egytagozatos iskoláknak els ősorban olyan pedagógusokra
van szüksége, akik az alapdiplomájuk mellett valamilyen szakirányú végzettséggel
is rendelkeznek (Tessedik Sámuel... 2006).
A karon belül az óvodapedagógusoknak valamivel el őnyösebb a munkaer ő-piaci
pozíciójuk a tanítóknál, mert míg a szarvasi tanítóképzés — országos megítélése
szerint — csupán „egy a sok közül", addig az óvóképzés országosan is magas presz-
tízsnek, elismertségnek örvend.
Szarvason belül meglehetősen nehéz pedagógus végzettséggel munkahelyet talál-
ni, ám mégis évről évre sikerül néhány hallgatónak. Ők általában a végzettségüknek
nem megfelelő munkakörben, vagy esetleg valamelyik szakirányuk segítségével
tudnak elhelyezkedni — ezek közül a legkeresettebb a gyógytestnevelés, a mentálhi-
giéné és a fejleszt ő pedagógia.
A mezőgazdasági karok hallgatói közül a vásárhelyi diákoknak valamivel jobbak
az elhelyezkedési esélyeik, ami talán a két f őiskola — fentebb már taglalt — eltér ő
képzési stratégiájából következik. Míg a Vásárhelyen képzett mez őgazdasági vál-
lalkozók, általános agrárszakemberek és vadgazdák számára a régió — s kisebb
mértékben a város — mez őgazdasága még ma is viszonylag sok lehet őséget nyújt,
addig a szarvasi karra jellemz ő agrár-környezetgazdálkodási képzettségek — az
Európa többi részében megfigyelhet ő tendenciák ellenére — hazánkban mindeddig
még nem jelentenek számottev ő karrierlehetőséget a végzett hallgatók számára. Így
feltételezhetően csupán egy töredékük talál a végzettségének megfelel ő munkahe-
lyet, jelentős részük pedig munkanélkülivé válik. Egybehangzanak e feltevéssel az
oktatói interjúkban elhangzott becslések is:
„Sokan csak azért mennek el a városból, mert nem találnak itt munkahelyet. A végz ősöknek
kb. a 15%-a a szakmában helyezkedik el, 15% más szakterületen, 20% továbbtanul, a többi
pedig nem talál stabil munkahelyet, vagy eleve külföldre megy." (oktatói interjú, TSF-MVK)
„Leginkább a különböző adminisztrációkban helyezkednek el vagy továbbtanulnak egye-
temen, esetleg valamilyen magáncéghez mennek, de sokan lesznek az els ő évben munkanél-
küliek." (oktatói interjú, TSF-MVK)
A vásárhelyi oktatók véleménye ennél sokkalta der űlátóbb:
„Nekem meggyőződésem, hogy a végzettek zöme az agrárpályán, ha akar, el tud helyezkedni.
Én nap mint nap kapok olyan telefonokat ismer ősöktől, kollégáktól, hogy ajánljál már majd
gyereket. [...] Ez inkább régión, mint városon belül m űködik." (oktatói interjú, SZTE-MGK)
„Ha valakinek van egy diplomája, szerintem sokkal küzd őképesebb. Lehet, hogy nem lesz
éppen állattenyésztő, de itt — látva a hallgatókat öt meg tíz év múlva, meg találkozókon, ahogy
jönnek — azért eléggé mögtalálják ők hálistennek a maguk számítását." (oktatói interjú, SZTE-
MGK)
A hallgatók sikeres elhelyezkedésében fontos szerepe van a kar küldetésében és
légkörében is jelenlévő, farmer típusú vállalkozói szemléletnek, amit az egyik oktató
eképpen fogalmazott meg:
„Itt azért célirányosan tudnak tanulmányokat folytatni, és utána újítani tudnak. Itt valahol szima-
tot kapnak, hogy milyen területet kell esetleg meglovagolniuk." (oktatói interjú, SZTE-MGK)
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
124 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
Az oktatók véleménye szerint a hallgatók egy jelent ős része a városban marad,
amennyiben helyben el tud helyezkedni:
„Most már az a tendencia, hogy Vásárhelyen maradnak. [...] Sokan el tudnak helyezkedni a
Hód-Mezőgazdához, meg bárhová jók középvezet őnek, mert a gyakorlatot maximálisan
ismerik." (oktatói interjú, SZTE-MGK)
„Szerintem, ha lenne munka, vagy van munka, akkor marad vagy maradna a diákság Vá-
sárhelyen." (oktatói interjú, SZTE-MGK)
Az oktatói véleményekkel egybehangzik Kis Krisztián 2005-ös felmérése, mely a
megelőző öt esztendőben diplomát szerzett, Vásárhelyen és a vásárhelyi kistérség-
ben maradt hallgatók életpályáját követte nyomon. Eredményei szerint a végzettek
döntő többsége (81%) ma a vásárhelyi kistérség határain belül lakik, és csaknem
kétharmaduk rendelkezik valamilyen munkaviszonnyal. Az aktív végzettek több
mint fele, az összes helyben letelepedett hallgatónak 36%-a talált munkát az agrár-
szférában (Kis 2006).
A hallgatók képe főiskolájukról
Az intézményi légkör megismeréséhez az oktatók véleményén túl annak az
imázsnak a feltérképezése is szükséges, amely a hallgatók fejében él az egyes f őis-
kolákról. A hallgatók körében végzett kérd őíves vizsgálatunk legáltalánosabb ta-
pasztalata az, hogy mindegyik kar megítélése meglehet ősen kedvez ő (11. ábra).
A hallgatók többsége jól érzi magát intézményében, jó hangulatúnak és családias-
nak érzékeli iskoláját. Ez nem meglep ő, hiszen viszonylag kis méret ű, mérsékelt
létszámú Tóiskolákról van szó. A szarvasi agrárosok kivételével a diákok általában
magasnak ítélik intézményük színvonalát. Megegyezik továbbá a hallgatók vélemé-
nye arról is, hogy a végzett hallgatók általában nem maradnak f őiskolájuk váro-
sában — ami egybehangzik a kisvárosi fels őoktatási intézmények összegyűjtő és
kibocsátó jellegéről alkotott tézisünkkel.
Bár a négy kar hallgatói megítélésének számos közös pontja van, természetesen
minden intézmény rendelkezik néhány sajátos, csak rá jellemz ő imázselemmel. Az
előző két pontban tárgyalt interjús tapasztalataink ismeretében nem meglep ő, hogy
a nagykőrösi diákok ítélik meg legkedvez őbben az intézményüket. Az ő esetükben
jelenik meg a legmarkánsabban a Tóiskola családiassága, egyértelm űen érzékelik az
intézmény fejlődését, és az elhelyezkedési lehet őségeik tekintetében is sokkal biza-
kodóbbak a többi hallgatói csoportnál.
Nem sokkal marad el a nagykőrösi főiskola népszerűségétől a szarvasi pedagógiai
kar megítélése sem. A két kar között lényeges eltérés csak a f őiskola nehézségének
és elhelyezkedési esélyeiknek a megítélésében mutatkozik. A szarvasi hallgatók
ugyanis kevesebb nehézséget tapasztalnak tanulmányaik során, viszont úgy érzik,
hogy a végzés után nehéz lesz állást találniuk.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 125
11. ÁBRA
A főiskolák hallgatói megítélése szemantikus differenciálskálán, 2006
(The image of the Institutions Among Students, 2006)
TSF-MVK 12 TSF-PFK • KRE-TFK SZTE-MOK
rossz hargletú jó hangulatú
290 3.00 3.10 320 3.30 3.40 330
embertebn csalídes
- 1
0 DO 030 1D0 150 390 330 4 A0
solvad5 „
feil5d5
0.00 030 1D0 1.50 2D0 a.50 3D0 3.50 4D0
s ssssss=1
MINIININM s1111111111111
• • •• • •• • •. • •. • •. • •. • •. • • •. • • •. • .• • . • •. • •. • •
alac sony s zínvonalú magas
.. N.WCZCCI~SZCZCZCZ,SZNZ..~NrCCI•X~CZCZ~S~V..~1
._.*
színvonalú
0.03 0.50 1.00 1.50 2.00 230 3D0 330 4D0
a végzetiek
munkanékülieket képez el tudnak
helyezkedni
ODO 030 1.00 1.50 2.00 230 3D0 330
re héz
ODO Iso 2.00 2.50 3D0
a végzettek a
a i.e. gzettek e kne nre k iffloommomm~wa l várodsan
városból
maradnak
Duu 0.50 .1.Ju 130 2D0 230
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
Aggodalmuk teljesen érthet ő, ha figyelembe vesszük a hazai közoktatási intéz-
ményhálózat napjainkban zajló leépülését és a pedagógus pálya presztízsének fo-
lyamatos csökkenését. Amiért a nagyk őrösi hallgatók ezt nem érzékelik, az intéz-
ményük egyházi profilja, mely a munkaer őpiacnak egy sajátos, zárt szegmensét
nyitja meg számukra. Ez nem túl tág ugyan, de lényegében konkurencia nélkül
vesznek benne részt a fő iskola végzettjei, ellentétben a világi pedagógiai karok által
évről évre kibocsátott több száz pályakezd ő tanítóval.
A két mező gazdasági kar diákjainak közérzetében komoly különbségek mutatkoz-
nak. Míg a vásárhelyi fóiskola megítélése nem sokkal kedvez őtlenebb a pedagógiai
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
126 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
karokénál, addig a szarvasi intézmény imázsában egy könnyen elvégezhet ő és alacsony
színvonalú iskola jelenik meg, melynek diplomája keveset ér a munkaer őpiacon.
A fentiekb ő l kiviláglik, hogy a szarvasi hallgatók jóval bizonytalanabbnak érzéke-
lik jövő beni elhelyezkedési esélyeiket. Ennek egyik oka az lehet, hogy mindkét
szarvasi kar els ő sorban alkalmazottakat képez cégek ill. intézmények számára —
ellentétben a vásárhelyi fő iskolával, ahol a hallgatók jövőképében a munkahelyi
elhelyezkedés mellett az önfoglalkoztatás alternatívája is megjelenik. Egy további
lehetséges oka a szarvasi diákok aggodalmainak városuk periférikus fekvése. Szar-
vas a másik két fő iskolai városnál jóval távolabb fekszik a nagy országos centru-
moktól, ami a — véglegesen még le nem telepedett — hallgatók közvetlen lehet ősége-
it talán nem befolyásolja, ám a városban uralkodó közhangulat révén talán jóval
kedvező tlenebb képet közvetít feléjük a munkaer őpiac országos helyzetér ől.
A hallgatók mindennapi élete
A hallgatói kérdő ívek legtöbb válaszadója 6-8 olyan helyet is megnevezett, amelyet
gyakran látogat vagy fontosnak tart f őiskolájának városában. Az így keletkezett, igen
nagy elemszámú listából kilenc kategóriát hoztunk létre, amelyek megoszlása árnyalt
képet ad a vizsgált intézmények hallgatóinak mindennapjairól (12. ábra).
12. ÁBRA
A hallgatók által gyakran látogatott vagy fontosnak tartott helyek kategória szerint, 2006 (%)
(Places in Town Frequently Used by Students, by Categories, 2006)
40
35
30
25
20
15
10
5
ibveT7
oisVP‘3' t ec,`?"°‘''
áiis
.sco-ó°
Szi E-MGK D KRE-TFK s TSF-PFK 122 TSF-MVK
Forrás: Hallgatói kérdőívek alapján saját szerkesztés.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Gyors ténykép 127
Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók a városok kínálta számos — vásár-
lási, művelődési, közéleti stb. — lehet őség közül elsősorban a vásárlási, étkezési és
szórakozási lehetőségeket használják ki. Ezen túl csupán egyes közterületekkel —
parkokkal, terekkel, néhány utcával, illetve a városok közelében fekv ő kirándulóhe-
lyekkel — állnak szorosabb kapcsolatban.
A sportolási lehetőségek kihasználása egyedül Vásárhelyen jelent meg komolyabb
arányban, és itt a hallgatók kissé er ősebb szálakkal köt ődnek a helyi kultúrához és
társadalomhoz is. Ebben nagy szerepet játszhat az, hogy ezen a karon a legmaga-
sabb a helyi illetőségű hallgatók aránya, akik a más településekr ől érkező diákoknál
már eleve sokkal több szállal köt ődnek városukhoz.
A szarvasi diákok a várost szinte turistaként használják — els ősorban a boltokat,
vendéglátó- és szórakozóhelyeket, köztereket, parkokat, kirándulóhelyeket látogat-
ják. Ugyanakkor ez a város-központúság egyáltalán nem jelent mélyebb kapcsolatot
a helyi társadalommal és kultúrával — a kérd őíves vizsgálat eredményei szerint az
erre jellemző terek itt a legkevésbé népszer űek.
Az agráros hallgatók körében az átlagosnál jóval alacsonyabb a fóiskolával és ta-
nulással kapcsolatos helyek, s valamivel magasabb a szórakozóhelyek említése —
ami arra utal, hogy tanulmányaik sokkal kisebb szerepet játszanak az életükben,
mint a másik három kar hallgatóinál.
A két kar hallgatói között él ő kapcsolat van. Számos olyan — főiskolai és városi —
tér van, amelyet nap mint nap közösen használnak. Emellett a Hallgatói Önkor-
mányzat számos közös programot, rendezvényt, kirándulást szervez számukra.
A nagykőrösiek számára ezzel szemben különösen fontos az iskola és a kollégium,
valamint a templomok és az egyház szerepe, az ezen kívül es ő dolgokkal pedig ők
törődnek a legkevésbé. A többi intézmény hallgatóinál jóval kisebb arányban járnak
vendéglátó és szórakozóhelyekre. A köztereket és parkokat jóval kisebb arányban
használják, fogyasztásuk pedig szinte kizárólag a város üzleteire korlátozódik. A többi
kar hallgatóihoz képest jóval nagyobb számukra a hazautazás jelent ősége, amiről a
távolsági közlekedés állomásainak kiemelked ő népszerűsége tanúskodik.
E zárt életmódnak az egyik oka kétségtelenül az, hogy a többségükben messzi táj-
ról érkező, s nem csupán Nagykőrösön, hanem az alföldi tájon és a mez ővárosias
településen is idegenül mozgó hallgatók nehezen veszik észre a városban rejl ő értéke-
ket, sőt annak egyáltalán a városiasságát. Egy másik ok a f őiskola családiassága — az
oktatók és hallgatók közötti bens őséges kapcsolat, a kollégisták erős közössége, a
reggeli áhítatok és egyéb közös alkalmak kollektív élménye —, amely sokkal mélyeb-
ben meghatározza a hallgatók mindennapi életét mint a napjainkra jellemz ő töredezett
helyi társadalom által nyújtható — ennél sokkal kevésbé intenzív közösségi életet él ő,
sekélyesebb élményeket kínáló — kisvárosi környezet.
„Mivel ők egyrészt egy gyülekezet típusú közösségben élnek, mert ez az internátus az ősi re-
formátus kollégiumoknak a hagyományait is őrzi, meg szellemiségét is átmenti, ha szabad azt
mondani, szinte rehabilitálja, nagyon jól érzik magukat az internátusi közegben. Tehát mindent
kialakítanak, mint egy kistelepülésen maguknak, tehát mini kis campus, és zömében a program-
jaikat házon belül szervezik. A küls ő kapcsolódási pontok véleményem szerint nem épültek
még ki. [...] Ezt a bels ő, intimebb, 20-30 fős rendszeres csoportosulásokat bent élik meg a saját
körükben." (oktatói interjú, KRE-TFK)
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
128 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 s4
Összegzés
A tanulmány fő tanulsága, hogy bár az empirikus mintában két-két hasonló profi-
lú kar szerepel, mégis mindegyik intézmény egymástól — lakóhelye, társadalmi
helyzete és mindennapi élete alapján is — jól elkülönül ő hallgatói körrel rendelkezik.
A nagykőrösi tanítóképz ő kar a négy vizsgált intézmény közül a legkisebb. F ő pro-
filja a tanító-hittanár ill. a diakónus-szociális munkás képzés, dönt ően a református
egyház intézményei számára. Hallgatóinak összetétele és életmódja er ősen eltér a
másik három karétól, ami egyfel ől a beiskolázás országos jellegében, másfel ől pedig a
hallgatók átlagon felüli elhivatottságában nyilvánul meg. E különbség oka a fóiskola
egyházias jellege, valamint az a kimondott intézményi stratégia, mely a napjainkban
uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a min őségi szempontot helyezi el őtérbe. A
főiskola különleges abból a szempontból is, hogy országosan egyedülálló, speciális
képzést folytat — speciális beiskolázási területtel és kimeneti csatornákkal.
A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar szintén viszonylag kis létszámú intéz-
mény. Hagyományos agrárképzést folytat, els ősorban a környék kistermel ői, mező-
gazdasági vállalkozói, illetve gyermekeik számára. A hallgatók többsége Vásár-
helyről és környékéről érkezik. Általában er ősen kötődnek az intézményhez, egy
jelentős részük pedig az agrárpályához is.
A Tessedik Sámuel Főiskola két szarvasi karának hallgatói létszáma jelent ősen
meghaladja a másik két intézményét. A pedagógiai kar legfontosabb, nagy hagyo-
mányú profilja az óvónőképzés, a mezőgazdasági kar jellegadó képzési iránya pedig
az agrár-környezetgazdálkodási ismeretek oktatása. A két kar diákjainak társadalmi
összetétele és jövőtervei eltérnek egymástól, ám közös vonásuk a várossal való
kapcsolataik kiterjedt, ugyanakkor felszínes volta — egy turista jelleg ű attitűd érvé-
nyesülése szarvasi tartózkodásuk ideje alatt. A szarvasi karok hallgatói érzik magu-
kat legjobban intézményükben, ezzel szemben itt a legbizonytalanabbak jöv őjükkel,
végzésük utáni elhelyezkedésükkel kapcsolatban.
A két szarvasi kar hallgatóinak összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a
főiskolai városok kínálta lehet őségek leginkább a hallgatók mindennapi életét, fo-
gyasztását és művelődését tudják befolyásolni, míg szakmai és letelepedési terveik-
re nincsenek jelent ősebb hatással. A nagy egyetemi városok széles karrierkínálatá-
val szemben a kisvárosi hallgatói stratégiákra az oktatási intézményeknek van meg-
határozó befolyásuk.
Irodalom
Daróczy E. et al. (szerk.) (1997) Szarvasi Óvóképz ő Intézet — Brunszvik Teréz Óvóképz ő Főiskola év-
könyve 1985-1997. Brunszvik Teréz Óvóképz ő Főiskola, Szarvas.
Debreceni Egyetem „Regionális Egyetem" Kutatási Program magyarországi f őiskolai kérdőívei. (2005)
DE Neveléstudományi Tanszék, Debrecen.
Jubileumi évkönyv 1990-2005. (2005) Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképz ő Főiskolai Kar,
Nagykőrös.
Petrás Ede : A kisvárosi főiskolák hallgatóinak társadalmi helyzete és életmódja .
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 111-129. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s 4 Gyors ténykép 129
Kis K. (2006) Az SZTE MFK hatása a Hódmez ővásárhelyi kistérség humán er őforrásaira az ezredforduló
után. — Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle. 1. 81-87. o.
Kormos T. (2006) Kétszer annyi els ős a vásárhelyi karon. — Dél-Magyarország. szeptember 1.
http://www.delmagyarhuicildc.Php ?id=71&cid=131631
Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar. Oktatás-, Kutatás- és beruházásfejlesztési Koncepció.
(2006) TSF-PFK, Szarvas.