Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 127-132
KITEKINT Ő
A TÜNDÉRMESE, MINT AZ ALTERNATÍV
TURIZMUSFEJLESZTÉS EGY ESZKÖZE:
GÖRÖGORSZÁG PÉLDÁJA
(Fairytale as a Tool of Development of Alternative Tourism:
the Example of Greece)
ANESTIS FOTIADIS
Kulcsszavak:
turizmus mese Görögország
A rurális turizmusfejlesztés és a tündérmesék között összefiggés van. A mesék ugyanis közelebb hozzák a
gyerekeket a vidéki területekhez, ezáltal pozitívan befolyásolva őket a kés őbbi alternatív turizmusban
való részvételük terén. Sokunk szerette meg a spenótot, miután megnézte a „Popey a tengerész" cím ű
mesét Ebben a cikkben arra próbálunk rávilágítani, miért és hogyan járul hozzá a mese az alternatív
turizmus fejl ődéséhez; másrészről pedig arra, miért és hogyan segíti az alternatív turizmus az embereket
a képzeletbeli mesevilágok megjelenítésében.
Bevezetés
Folyamatosan változó pénzügyi, kulturális és szociális környezetben élünlc. Az
alsó- és középrétegek pénzügyi lehet őségeinek folyamatos változása, valamint a
megerő sítési célzattal létrehozott változások — sok országban új prioritásokat ered-
ményeztek néhány alacsonyabb gazdasági réteg tekintetében. „A makroökonómiai
csoportok sima ösvénye alatt létezik egy nagyon aktív mikroökonómiai világ. A
termelési tényez ők egy állandó és erőteljes újraelosztása zajlilc." (Ács 1999)
Görögország (a maga 11 millió lakosával) régóta világosan látja, hogy a turizmus
a legfontosabb bevételi forrása. A modern társadalmakban a turizmus mindig is
meghatározó szerepet játszott, mostanára a szabadid ő eltöltésének, az emberi, a
gazdasági és kulturális kapcsolatok építésének legnépszer űbb formájává vált.
(Michalkó 2000). Hosszú évek fejleszt ő munlcája járult hozzá a turisztikai kapacitás
erő sítéséhez. Így Görögország a tömegturizmus igényeinek kielégítése irányába
fejlődött, mely tevékenység el őbb virágzott, majd évek múlva visszaesett.
A szervezett turizmus modellje a hetvenes évek végét ől egyre inlcább hanyatlott,
mivel komoly problémákat (szociális, környezeti, kulturális) eredményezett több
turisztikai célpont esetében, főleg a fejlődő területeken.
Anestis Fotiadis : A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze:
Görögország példája. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
128 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A turizmusnak egy másik ága fejl ődött ki, amely jobban reflektál a különböz ő fej-
lődési megközelítésekre, szabadabb és sokkal egyénibb. A mennyiség helyett sok-
kal inlcább a minőségre helyezi a hangsúlyt, és a turisták speciális érdekl ődési köreire
támaszkodik (vallás, sport, képzés).
A turizmus speciális fajtái azok, melyeket az a különleges érdekl ődési kör határoz
meg, amely adott területre vonzza a turistákat.
Az új turizmus modell a turizmus fejlesztés új kulcspontjaiból tev ődik össze. Ezt
maga a turisztikai ipar és az államok turisztikai irányelvei is támogatják; azon kom-
paratív előnyök miatt, amelyek az egyenletes és összetett turisztikai fejlesztésnek
köszönhetőek, és ami miatt az Európai Unió támogatja az olyan fejlesztési progra-
mokat, mint a Leader 1-2. A természetes és az emberi környezet meg őrzése terén fő
céljuk a turisztikai kínálat megváltoztatása és új turisztikai célpontok kijelölése.
Görögország egyik legszebb természetes környezete az Olympus hegy erd ős tertile-
tei, a Kerkini tó, Kis- és Nagy Prespa, a Pindos hegy erd ős területei, Fractos és
Dadias erdei, a Nestos folyó delta területe.
A terület stratégiai fejl ődése felvetődik olyan viszonylatban is, amely specializálja
az általános célokat, elkülönül a helyi karakterekt ől és a mezőgazdasági környezet-
től, egy agrárturisztikai körzet létrehozásának a szándékával párosulva. Ennek az
agrárturisztikai körzetnek a létrehozását az alternatív turizmus fajtáinak növekedé-
sével, a tradicionális mez őgazdasági területek és funkcióik fejlesztésével kívánják
elérni, kombinálva ezeket a lehet őségeket a helyi termel ői aktivitás és szociális
események nyújtotta lehet őséggel.
De hogyan tudjulc növelni az alternatív turizmus iránti keresletet? Egyik jó módszer
erre a tündérmesék alkalmazása. Éveken keresztül a mesék, a zene és a mitológia
motiválta az embereket az alternatív turizmusra, mivel a történetek többsége erd őben,
folyópartokon, hegyekben játszódott, és a f őszereplők gyakran állatok voltak. Ha
megvizsgáljuk az alternatív turizmust, láthatjuk, hogy mindlcett ő — mesék és alternatív
turizmus — ugyanazt a célt szolgálják, ugyanazt szeretnék: happy end-et.
Alternatív turizmus
Az alternatív turizmus fejl ődése gyorsnak mondható világszerte, különösen a fej-
lett országokban.
Az alternatív turizmus fejlesztésének alapvet ő feltétele a környezet és a turisztikai
célok védelme a helyi gazdaság fejlesztésével együtt. Az alternatív turizmus külön-
bözik a tradicionális tömegturizmustól; célja a területek különleges természeti jel-
lemvonásainak megnevezése és karbantartása.
Az egyik fontos ok, amiért a kormányok támogatják az alternatív turizmust, hogy
a turisztikai idényt 12 hónapra növeli, és olyan potenciális területeket fedez fel,
amelyek nem kapcsolódnak a tradicionális turizmushoz. Az alternatív turizmus
legismertebb fajtái a kulturális és történelmi turizmus, az egészségturizmus, a kon-
Anestis Fotiadis : A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze:
Görögország példája. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Kitekintó' 129
ferenciaturizmus, sportturizmus, természettel kapcsolatos turizmus (ökoturizmus,
agrárturizmus, falusi turizmus és rurális turizmus) és a szórakoztató turizmus.
A turizmus egy sokoldalú folyamat (Csikszentmihályi 1998; Maslow 2003), amely
gyorsan fejlődik (Hoffman Fainstein Judd 2000). William és Shaw (1998) szerint
— —
a turizmus fontos szerepet játszhat mint semlegesít ő eszköz azoklcal a társadalmi és
gazdasági problámákkal szemben, amelyekkel a vidéki területeknek küzdeniük kell.
Ez az oka annak, hogy a vidéki turizmus solcrét ű állami támogatást élvez (Hall—
Jenkins 1998; Gartner 2004), hiszen köztudott, hogy a gazdasági növekedés és
fejlesztés egyik motorja lehet (Rátz Puszkó 1998). A vidéki turizmus azonban nem
—
csodaszer (Singouridis Fotiadis 2005), hiszen nem csak pozitív, hanem negatív
—
következményei is vannak (Johnson Snepenger Akis 1994; Mason Cheyne 2000).
— — —
Az alternatív turizmus fejl ődése a tömegturizmus b őségének és a turisztikai szük-
ségletek megváltozásának egy természetes következménye az új gazdaság növeke-
dése miatt. Úgy tűnik, hogy a turisták már megunták az úszómedencés és egyszer ű
étrendes nyaralásokat, ahol be vannak zárva a négy fal közé. Valami újat keresnek.
Így vált szükségessége, hogy kicsit felélesszük a környékben rejl ő tiszta lehetősé-
geket, hogy az odalátogatóknak eredeti vendégszeretetet, történelmi, kulturális és
helyi gasztronómiai értékeket nyújtsunlc.
Az új alternatív turizmusfejl ődés változatos megoldást kínál a turisztikai termék fej-
lesztésére. Létrehoz egy modellt, amely biztosítja a természeti szépségek, a kulturális
örökségek és a hagyományok meg őrzését. Ezen előnyökkel párhuzamosan az alterna-
tív turizmus magas szintű szolgáltatást is nyújt a vendégeknek.
Az alternatív turizmus fogalmába tartozó tevékenységek változatosak, de külön-
böző kategóriákba sorolhatók. Ilyen kategória például a falusi turizmus is. „A vidé-
Ici területeken megvalósuló magánkezdeményezések szükségessége és lehet ősége
sok érdekes családi és közösségi kezdeményezést eredményezett, melyek segítségé-
vel a turizmus különböz ő fajtái fejlődhetnek ki a vidéki területeken." (Kovács 2001)
Az alternatív turizmus egyik kategóriáját képezik a tematilcus parkok. Ezen parkok
változatossága tükrözi a kereslet sokszín űségét, például gyermekek számára létreho-
zott tematilcus parkok, technológiai vonatkozású tematilcus parkok, történelmi ese-
ményt életre kelt ő tematikus parkok stb. Bár drágálc, a tematikus parkok óriási növe-
kedést mutatnak, valójában ez a legérdekesebb fajtája a mai turizmusnak. Görögor-
szágban nincsenek ugyan ilyen nagy tematikus parkok, de azok, amelyek üzemelnek,
általában szórakoztatással és tengeri sportokkal foglalkoznak. Szép kezdeményezés
lenne, ha gyermekek számára is létesülnének ilyen tematikus parkok, ahol a világ
jelenségeiről és tényeiről mítoszokon és meséken keresztül kapnának képet.
A meséket olyankor hallgatták és hallgatják ma is, amikor a hosszú nap után az em-
berek hazaérnek, megpihennek, vagy a nyári tábort űz körül, esetleg hideg téli estéken
a lcandalló mellett ülve. Továbbá olyankor, amikor az id ősebb generációk adjálc át
bölcsességülcet, gondolatailcat, költészetüket és irodalmulcat a fiatalabbalmak. A me-
sék szövege mögött mindig más idők, emberelc, életek, vágyak voltak, melyeket az
emberi képzelet táplált, és képesek voltak generációkat átível ően fennmaradni a mai
napig anélkül, hogy bármit veszítettek volna szépségükb ől és varázsukból.
Anestis Fotiadis : A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze:
Görögország példája. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
130 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A mítoszok és mesék ott keletkeztek, ahol kis csoportok összejöttek. Ilyen helyek
lehettek a kunyhók, illetve a kunyhók körüli területek, települések, térségek, ahol az
emberek a következ ő napi dolgaikat rendezgették, és ezalatt hallgatták az öregek
kalandjait, meséit. Ez sokszor éjszaka történt, sötétben, petróleumlámpa világánál,
ezeket nevezték virrasztásnak. Mivel a munka nehéz volt és az emberek fáradtak
voltak és álmosak, a „mesemondó" feladata volt ébren tartani őket kellemes és
érdekes történeteivel és meséivel.
A mese másik forrása a kávéház volt. Abban az id őben, amikor még nem létezett
a lemezjátszó vagy a hifi, illetve televízió sem volt, a törzsvendégek énekléssel és
valós vagy képzeletbeli történetekkel szórakoztatták egymást és magukat. Az ókor-
ban a legkedveltebb történetek nem feltétlenül a h ősökről szóltak, mint például
Herkules, hanem sokkal inkább olyanokról, akik valamilyen h ősies tulajdonsággal
bírtak, vagy hő stettet vittek véghez. Plutarchos úgy ír róluk, mint: „páratlan és le-
gendás dolgolcról szóló mesék, mondák". Hérodotosz Múzsák-ban szerepl ő történe-
tei szájról szájra jártak, és néha találkoztak a társadalmi hagyományokkal, néha
elvesztek a legendákban.
Tehát már tudjuk, hogy az ókori görögök nagyon szerették a meséket, erre
Arisztofanész Pluto-jában is bizonyítékot találunk, amikor egy ravasz mesemondó,
Pszilepsziosz pénzért kezd el meséket mondani. A Bizánci Birodalomban a mesék
tovább hódítottak csöndesen. Rengeteg kedvelt mesét találhatunk abból a korból.
Gyerekek és tündérmesék
A tündérmese egy ősi irodalmi műfaj, amelyet először felnőtteknek írtak, de a gye-
rekeket sokkal inkább megérintette. A menekülés egy szükséges útja ez számukra.
Egy másfajta világ tárul fel, egy varázslatos világ, ami fontos a gyerekek számára.
A mai gyerekek, akik egy technikai és fogyasztói társadalom által uralt világban
élnek, amely állandóan harcban áll, verseng, állandó félelem jellemzi, szennyezett
és a napi életritmus rendkívül gyors, már nem is nagyon találkoznak a tündérme-
sékkel, így a mese érzelmi ereje egyre fogy. Ezt csak er őteljesen el ősegíti a napi
sajtó, a televízió, rádió, disco, a zajos élettér és a színpadiasság. Ez a tendencia
erősíti a tudományok fejlődését, az űr meghódítását, egyre nagyobb városok kelet-
keznek és a gépek jelenléte egyre er őteljesebb mindennapi életünlcben.
A tündérmese, mint az alternatív turizmus fejlesztésének eszköze
Ha a gyerekeket rávezetjük arra, hogy régi meséket és történeteket olvassanak,
érzékenyebbé tesszük őket a természeti szépségek iránt, és ezáltal a kés őbbiekben az
alternatív turizmus számottev ő fejlődésére számíthatunk.
Ebben segítségünkre lehetnek az alábbiakban felsoroltak:
— Állatok és madarak: a mesék nagy része kisgyerekekhez szól, ezekben házi és
vadállatok szerepelnek. Ezek az emberi tulajdonságokkal felruházott állatok
Anestis Fotiadis : A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze:
Görögország példája. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Kitekintő 131
allegorikusan tanítják a gyermekeket a társadalmi szabályok betartására és
megértésére, mint amilyen például a munka, az igazság és az együttm űködés.
Ilyen mesék segítségével fejl ődhet az ökoturizmus és az agrárturizmus.
— Az erdő: ez a figyelemfelkeltés egyik kifejez őeszköze szinte minden író szá-
mára. Az erdő az a hely, ahol sajátságos csodák történnek, tündérmesébe öl-
töztetve. Itt együtt léteznek az állatok, a madarak, a fák, a víz az árnyékkal és
a szellemekkel. A kedvelt meséinlcben, az erd őben együtt élnek a tündérek, a
sárkányok, a boszorkányok, vadászkastélyok és beszél ő fák. Az ilyen történe-
tek erősítik a hegyi turizmust, az ökoturizmust és az agrárturizmust is.
— Környezetvédelem: sok mese íródott óvodáskorú gyerekeknek vagy kicsit na-
gyobbalcnak arról, hogy az emberi lelkiismeret, általában az iparilag fejlett or-
szágokban egyre hangosabban szólongatja a társadalmat, mivel a környezet
kizsálcmányolása és rombolása az emberi faj fennmaradásának legf őbb gátja
lehet. A mi kötelességünk megvédeni a természetet a szennyezést ől és a tüzek-
től. Ez a gondolkodásmód átöröklődött a gyerekirodalomba is, er ősítve a gye-
rekek szeretetét a természet iránt, és ébren tartva a lelkiismeretüket és harcos
lelküket, hogy visszaköveteljék, ami az övék: a friss leveg őt, a tiszta játszóte-
ret, a tiszta tengert stb.
— Űr: az ember mindig is arról álmodott, hogy az égen száll, meghódítja és ér-
telmezi a földet és a világegyetemet. Ikarosz egy távoli őse a mai pilótáknak és
asztronautáknak. Ezek a vakmer ő vágyakozások és az űrutazással kapcsolatos
fejlesztések is feltüzelik a gyerek fantáziáját és tágítják a látókörét.
— Utazás: a gyerekek mindig szívesen mennek utazni. Új helyeket látnak, a termé-
szet szépségét, a hegyeket, a tengert, így is gazdagítva tudásukat. Meseszer ű
utazásokról szóló történetek szájról szájra terjedtek a gyerekek között.
Összegzés
Segítenünk kell a gyermekeknek megszüntetni azt a félelmet, amit a valóság meg-
ismerése vált ki bel őlük. Ezt a szellemi szükségletet elégíti ki a tündérmese. Ezért a
tündérmese nem csupán menekülés a valóságtól, hanem egy másik világ megalko-
tása is, amely Ici tudja elégíteni egy gyerek szellemi igényeit.
A mesén keresztül a gyerekben vágy ébred arra, hogy kiránduljon a szüleivel,
akár egy kedves vidéki faluba vagy egy kempingbe. Ezáltal megadatik neki a lehe-
tőség, hogy lássa, érezze, hallgassa és emlékezzen, illetve kifejezze mindazokat a
dolgokat, amelyeket a mesében elképzelt.
Így a mese és kés őbb az alternatív turizmus által a gyerekben kialakul egyfajta
kömyezetszemlélet és lelkiismeret, az érdeld ődési köre kitágul, tanulási vágya er ő-
södik, és ezáltal a társadalom a magas szint ű alternatív turizmus felé fordul.
Anestis Fotiadis : A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze:
Görögország példája. - Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p.
132 Kitekintő TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Irodalom
Ács, J.Z. (1999) Are Small Firms Important? Their Role and Impact. Dordrecht/London, Kluwer
Academie Publishers, Boston.
Csikszentmihályi M. (1998) És addig éltek, amíg meg nem haltak: a mindennapok min ősége.
Kulturtrade, Budapest.
Kovács, D. (2001) Rural Tourist Development ftom the Perspective of a Country in Transition. (The
case of Hungary) Department of Rural Sociology, Faculty of Economics and Social Sciences.
Gartner, W. (2004) Rural tourism in the USA. — International Journal of Tourism Research. 2. 267-282. o.
Hall, C.M.—Jenlcins, J. (1998) The policy dimension of rural tourism and recreation. — Tourism and
recreation in rural areas. Wiley, Chichester. 19-42. o.
Hoffman, L.M.—Fainstein, S.S.—Judd D.R. (2000) Cities and Visitors: Regulating People, Markets and
City Space. Blackwell Publishers, Oxford.
Johnson, D.J.—Snepenger, J.D.—Akis, S. (1994) Residents Perceptions of Tourism Development. —
Annals of Tourism Research. 3. 629-642. o.
Maslow, A. (2003)A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest.
Mason, P.—Cheyne, J. (2000) Residents' Attitudes to Proposed Tourism Development. — Annals of
Tourism Research. 2. 391-411. o.
Miehalkó, G. (2000) Changing Spatial Pattem of Tourism — Hungazy. — Studies in Geography in Hungary. 31.
Geographical Research Inst. HAS, Budapest. 241-256. o.
Rátz, T.—Puczkó, L. (1998) Rural Tourism and Sustainable Development in Hungary. —Hall, D.—
O'Hanlon, L. (eds.) Rural Tourism Management: Sustainable Options. International Conference,
Conference Proceedings. Scottish Agricultural College, Auchincruive, Ayr, Scotland, UK. 450-464.o.
Singourindis, E.—Fotiadis, A. (2005) Social-psychological influence of Agro tourism at local
communities. — Bectnnuxa EallMUÜCK01-4 Heda2ozuwecKoit Axademuu. 63. OTBeTCTBCHHEIrl 3a smnycx,
npoc1). H.F. Cramicnascicasi.
Williams, A.—Shaw, G. (1998) Tourism and economic development: European Experiences. Wiley,
Chichester.