Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 109
AZ ÁTALAKULÓ NAGYKOVÁCSI
(The Changing Nagykovácsi)
CSAPÁK ALEX
Kulcsszavak:
szuburbanizáció Nagykovácsi zártkertek mentális településkép
A tanulmányban egy, Nagykovácsiban végzett lakossági kérd őíves felmérés legfontosabb eredményei
jelennek meg. Nagykovácsi lélekszáma a szuburbanizációnak köszönhet ően az elmúlt húsz évben majd-
nem megkétszerez ődött. A falu átalakult. A beköltöz ők és az ó'slalcosok között ma jól dokumentálható
szakadék tátong, mely legplasztilcusabban a faluról alkotott mentális kép tekintetében rajzolódik ki.
Bevezetés
Nagykovácsi a Budapestet övez ő, fokozatosan szuburbanizálódó településgyűrű
tagja. A község számos — a nagyvárosból kiköltöz ők számára többnyire vonzó —
jellemzővel bír: a Budai-hegyvidék legmagasabban fekv ő települése, az erdőségek
szinte teljesen körülölelik, zsákfalu jellegének köszönhet ően nincs átmenő forga-
lom. A nagyváros zsúfolt, zajos környezetét ől megcsömörlött családok számára
ezért vált — már az 1970-es évekt ől kezdve — „menekülési" célponttá az akkor még
kicsiny falu. Kezdetben a zártkert-parcellázások, kés őbb a szuburbanizáció kereté-
ben zajló bevándorlás formálta át a község arculatát, társadalmát.
A lakossági kérdőíves felmérés elsődleges célja a Nagykovácsiban „őslakosként"
élő, illetve oda „szuburbán lakosként" betelepül ő népesség jellemzőinek vizsgálata
volt, ugyanakkor igyekeztünk feltárni a község átalakulásának egyéb vonatkozásait
(pl. épületállomány változása) és a szuburbanizáció okait is.
A kérdőíves felmérés módszertani háttere
Magyarországon — Nyugat-Európához viszonyítva — viszonylag kés őn jelent meg a
lakossági szuburbanizáció folyamata, a nagyvárosokból való tömeges kiköltözés csu-
pán az 1980-as évek dereka óta dokumentálható. Az elmúlt húsz évben számos kutató
vizsgálta a szuburbanizácíó hátterében meghúzódó okokat a főváros, illetve a vidélci
nagyvárosok környezetében (pl. Dövényi—Kovács 1999; Bajnióczy 2000; Hardi 2002).
A Nagykovácsira vonatkozó kérdőíves felmérés közvetlen el őzménye a Dövényi—
Kovács szerzőpáros által 1997-ben végzett — 19 fóváros környélci településre kiterjed ő
— kutatás volt. Munkánk során az ő általuic szerkesztett kérd őív módosított változatát
használtuk. A megkérdezend ők körét azonban — szemben Dövényivel és Kováccsal —
kiterjesztettük az őslakosnak telcinthet ő háztartásokra is (Dövényi—Kovács 1999).
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
110 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A felmérés során házról-házra járva igyekeztünk — nyolc terepgyakorlatozó má-
sodéves geográfus hallgatói közrem űködésével — információkat gyűjteni a község
háztartásairól. A válaszadás természetesen önkéntes, a válaszadók kiválasztása
véletlenszerű volt, arra azonban törekedtünk, hogy a község teljes területét — min-
den utcáját — reprezentálja a kutatás. Válaszadóink 360 kérd őívet töltöttek ki; a
kérdőívek közül 159 reprezentálja az ő slakosnak tekintett háztartásokat, 201 pedig a
szuburbán beköltöz őket.
Mivel Nagykovácsi lakosságát a második világháborút követ ően kitelepítették,
nem volt egyértelm ű, hogy kiket tekinthetünk a faluban őslakosoknak. A kérd őívek
feldolgozásakor végül úgy soroltuk két csoportba válaszadóinkat, hogy őslakosnak
tekintettük a Nagykovácsiba 1985 el őtt beköltöz őket, illetve az 1985 után a falun
belül költöző ket, a szuburbán betelepül ő lakosok körébe pedig azokat a válaszadó-
kat soroltuk, akik 1985 után érkeztek a faluba (több mint 90%-uk a f ővárosból köl-
tözött Nagykovácsiba).
Nagykovácsi a statisztikák tükrében
A második világháború elő tt Nagykovácsi németajkú község2 volt, az 1945 után
kiürített faluba felvidéki menekültek és alföldi gazdálkodók telepedtek le. A község
— a folyamatos beköltözések ellenére is — csak 1976-ban érte el a háború el őtt re-
gisztrált lélekszámot (2883 fő).
1. ÁBRA
Nagykovácsi vándorlási egyenlege 1985 és 2005 között. (fó)
(Balance of Migration in Nagykovácsi between 1985 and 2005)
350
311
300 291
255
250
216
204
8 195 194
200 176
2 151 s 6
II II
150 12 123
9, 0 0
100
49
50
0
1°5
a) LO r•-•
co co CO C3)
C7) 0') 0) 0') 0
*A 2002 utáni adatok Nagykovácsira és Remetesz őlősre vonaticoznak.
Forrás: A KSH adatai alapján, saját szerkesztés.
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 111
Nagykovácsi külterületén az 1970-es években közel 2000 zártkertet3 parcellázott
ki a községi tanács, a telkeket jórészt fóvárosiak vásárolták meg. A hegyoldalak
néhány év alatt beépültek nyaralóházakkal, és nyáron, illetve a hétvégeken már
ekkor budapestiek tömege népesítette be a községet. Az 1980-as évek közepét ől —
már a szuburbanizáció jegyében — a falu állandó lakossága is rohamosan gyarapodni
kezdett; 1990 után nem volt olyan év, amikor a település vándorlási egyenlege ne
mutatott volna legalább 100 fős pozitívumot (1. ábra). Nagykovácsi lélekszáma
Remeteszőlős és Nagykovácsi szétválása el őtt — 2002-ben — elérte az 5036 f őfi.
A község demográfiai mutatói is visszatükrözik a szuburbanizáció hatásait. A kor-
szerkezet viszonylag fiatalos. A község öregedési indexe — a 2001-es népszámlálás
idején — mindössze 50% volt, miközben a fővárosban messze 100% felett járt. A
lakosság nem csak fiatalos, hanem jól is képzett: a nagykovácsiak fele legalább kö-
zépfokú végzettséggel rendelkezik, negyede pedig fels őfokú képzettséggel bír.
A szuburbanizáció nem hagyta érintetlenül a falu küls ő megjelenését sem. Az utolsó
két népszámlálás — 1990 és 2001 — között 538 lakóházzal gyarapodott a község. A
négyszobás lakások aránya 12%-ról 40%-ra, az összkomfortos lakások aránya 46%-
ról 76%-ra nőtt! A település peremén új házsorok, településrészek n őttek ki a földb ől,
az egykori zártkertek állandó lakosokkal népesültek be. Felmérésünk idején — 2005-
ben — a Nagy-Szénás-hegy lábánál és a Kálváriadomb oldalában négyszáz frissen
lcimért előközművesített telken éppen kezdett kibontakozni egy újabb beépíté-
si/betelepülési hullám.
A szuburbanizáció helyi mozgatórugói
A kérdőíves felmérés során használt kérdések egy része a Nagykovácsiba költözés
okait igyekezett feltárni. Arra kerestünk választ, hogy miért hagyták el f ővárosi
lakóhelyüket, és miért ebben a faluban kerestek új otthont a település szuburbán
beköltözői. A válaszok alapján egyértelm űen a környezet terheltsége (zaj, leveg ő-
szennyezés stb.), illetve a helyigény volt a legfontosabb taszító és vonzó tényez ő.
Az 1985 óta Nagykovácsiba költöz ők 35%-a említette az el őző lakóhelyről való
elköltözés indokaként a környezeti problémákat, 27%-uk az igényeiknek nem meg-
felelő, túl kicsi lakást. A Nagykovácsiba költözés indokai között messzemen ően
uralkodott a kellemes lakókörnyezet (a válaszadók 57%-a említette), illetve a csalá-
di ok — gyermeknevelés, házasságkötés — (33%).
Érdekes, a szuburbán beköltöz ők összetételének, preferenciáinak változására utaló
eredményeket kaptunk azáltal, hogy a községbe érkez őket két csoportra (hullámra)
tagoltuk. A szuburbanizáció els ő időszakában (1985-1994) Nagykovácsiba költ ő-
zők körében még meglehet ősen nagy súllyal estek latba az el őző lakóhelyről való
elköltözés indokai között az olyan „hagyományos" okok, mint az önálló háztartás
létrehozására való törekvés (21%), önálló tulajdonszerzés (22%), munkahely-
változtatás (7%); a terhelt lakókörnyezet taszító mivoltát viszont aránylag kevesen
említették (25%). A községbe 1995 után betelepül ők esetében viszont ezek az indo-
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
112 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
kok — az önálló háztartás létrehozására való törekvés (14%), az önálló tulajdonszer-
zés (13%), a munkahely-változtatás (1%) — jelent ősége drasztikusan csökkent, a
környezet terheltségének taszító hatása viszont karakterisztikusan megn őtt (41%). A
beköltözők két idő csoportja a Nagykovácsiba költözés indokai tekintetében is hatá-
rozott különbségeket mutatott. A beköltözök második hulláma számára határozot-
tabban vonzó tényez ő nek számított a kellemes lakókörnyezet (az els ő hullámnál
43%, a másodiknál 64% említette), vagy a javuló lakáskörülmény. A munlcahelyi
ok teljesen jelent őségét veszítette a második hullám esetében (els ő csoportnál 12%,
másodiknál 3%), illetve érdekes módon csökkent a kedvez ő vételi lehetőség jelen-
tősége (14%-ról 11%-ra).
A szuburbán lakosság összetételének változására (a változás irányára) utalhat,
hogy az előző lakóhely jellegére adott válaszokban is jelent ős eltéréseket mutatott a
vizsgált két időcsoport. A szuburbanizáció els ő szakaszában még 23% volt a panel
lakótelepekrő l és 47% a sor- és tömbházakból a nagykovácsi családi házakba költ ő-
ző k aránya, és csupán 22% válaszolta azt, hogy el őző lakása is kertes családi ház
volt. Az 1995 után Nagykovácsiba érkez ők között már csak 17% volt a lakótelepek-
ről, és 42% a sor- és tömbházakból kiköltöz ők aránya, a családi házukat otthagyók
aránya viszont 30%-ra n őtt.
1. TÁBLÁZAT
Az el őző lakóhely és a jelenlegi lakóhely jellemz ői a szuburbán beköltöz ők válaszai
alapján (az adott jellemzőt megjelölő szuburbán válaszadók százalékos aránya)
(The Characteristic Features of the Former and the Present Domicile Based on the
Answers of Suburban Settlers)
Előző lakóhely Nagykovácsi
Lakóhely jellemz ői
lakóhely (%)
Munkahely/iskola jó elérhetősége 75 35
Nagyvárosi központ jó elérhet ősége 86 39
Napi bevásárlásra alkalmas üzletek jó
elérhetősége 86 68
Jó tömegközlekedés 83 22
Sétálási lehet őség 38 91
Játszási lehetőség 34 55
Szomszédsági jó kapcsolatok 59 78
Tiszta, környezetileg nem terhelt lakóhely 35 87
Nyugodt lakókörnyezet 23 93
Kényelmes, városias lakókörnyezet 47 45
Magas komfortfokozatú lakás 58 80
Nagy alapterületű lakás 23 72
Forrás: Saját számítás.
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
TÉT XXI. évf 2007 • 2 Gyors ténykép 113
A lakóhelyváltást magyarázó tényez ők egyike az, hogy mit nyújt az el őző és a
jelenlegi lalcás, lakókömyezet a migrációban résztvev ő számára. Az előző lakóhelyét
a Nagykovácsiba költöző szuburbán telepesek 65%-a érezte kömyezetileg terhelt-
nek, 77%-ulc találta a lakást lcicsinek, és kétharmaduk érezte úgy, hogy nem volt
megfelelő sétálási, játszási lehetőség a gyerekek számára. Az új, nagykovácsi lakás
vonatkozásában a beköltöz ők nagy többsége javuló lalcókömyezetr ől és emelkedő
kényelemről tett említést. Válaszadóink szerint Nagykovácsi csak a közlekedés
terén marad alul a korábbi, városi lakóhellyel való összevetés során (/. táblázat).
Őslakosok és betelepül ők
A nagykovácsi őslakosok és a betelepülők sok tekintetben eltér ően ítélik meg je-
lenlegi lakásukat, lakókömyezetüket. Az eltér ő vélemény hátterében az rejt őzik,
hogy a község lakosságának e két csoportja eltér ő lakáskörülményekkel, iskolai
végzettséggel, közlekedési szokásoklcal jellemezhet ő.
A megkérdezett őslakosok 24%-a nem rendelkezik szaldcépzettséggel, vagy csak
betanított munkás, ezzel szemben a szuburbán beköltöz ők csupán 4%-a tartozik
ugyanebbe a végzettségi kategóriába. Az eredeti falusiak 23%-a szalcmunkás, az
újonnan érkezetteknek mindössze 6%-a. Az őslakosok 21%-a bír fels őfokú végzett-
séggel, a beköltöz ők esetében ez az arány 66%!
A két társadalmi csoport közötti státusbeli/jövedelmi különbséget az iskolai vég-
zettség mellett a lakásviszonyok is jelzilc. Míg az újonnan betelepül ő lalcosok 62%-a
kétszintes, 15%-a háromszintes lakásban él, az őslakosok esetében csak 38% büszkél-
kedhet kétszintes, és mindössze 8% háromszintes családi házzal. A régi nagy-
kovácsialc szerényebb méret ű házai általában idősebb épületek, ezzel szemben a rend-
szerváltás után beköltöz ők zöme — közel kétharmada — 1990 után épített házban él.
A két társadahni csoport közlekedési szokásai is eltér őek. A helyinek számító csa-
ládok 36%-a használ személygépkocsit a munkába járáshoz, 44%-uk viszont lcizá-
rólag a tömeglcözlekedést veszi igénybe. Az új nagykovácsi lakosok 43%-a vála-
szolt úgy, hogy kizárólag személygépkocsival jár munlcába, és mindössze 14%
közlekedik csak autóbusszal. A szuburbán beköltöz ők számára a személygépkocsi a
legfontosabb közlekedési eszköz, és úgy t űnik a gépkocsira utaltság az új telepesek
egymást követő csoportjainál egyre fokozódik. (Az 1985 és 1994 között érkezett
családok 36%-a használ kizárólag gépkocsit a munlcába járás során, az 1995 után
beköltözőknél ez az arány már 47%!)
A lakóhely eltéró' megítélése
A felmérés talán legizgalmasabb eredménye: sikerült lcimutatni a helyi és a beköl-
töző népesség eltérő lakóhely-, lakókömyezet-értékelését.
A jelenlegi lakás, lakóhely értékelésekor a különbség az őslakosok és a beköltö-
zők között több okra vezethet ő vissza. Egyrészt a beköltöz ők anyagi körülményei
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
114 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
vélhető en jobbak, ezért az új lakosok nagyobb aránya jellemezte jelenlegi lakóhelyét
úgy, hogy nagy alapterület ű és magas komfortfokozatú. A település közlekedési
helyzete a másik olyan kérdéskör, amelyben szintén jelent ős véleménykülönbséget
fedezhetünk fel a helyiek és beköltöz ők között. Nagykovácsi régi lakosai ugyanis
nem értékelték rossznak a falu elérhet őségét, közel kétharmaduk szerint a munka-
hely és a belváros (Moszkva tér) jól elérhet ő, szemben a beköltöz ők 35-39%-os
arányával. A napi bevásárlásra alkalmas üzletek elérhet ősége tekintetében is pozití-
vabb kép élt az ő slakosok fejében, 77%-uk szerint ez optimális jelenlegi lakó-
helyén; a beköltöz ő knél ez az arány csak 68%. A helyi tömegközlekedésre szinte
mindenki panaszkodott, de még e tekintetben is kevésbé volt negatív az őslakosok
véleménye, csupán 57%-uk vélte úgy, hogy rossz a tömegközlekedés, szemben a
szuburbán népesség 78%-os arányával. Érdekes eredmény az, hogy a helyi lakosok
környezetileg kissé terheltebbnek érezték a lakóhelyüket (2. ábra).
A faluról alkotott mentális kép tehát némileg eltér az őslakosok és a betelepül ők
esetében. A régi nagykovácsiak zöme vidékr ől költözött az agglomerációba, nekik
Budapest központjának egy óra alatt való elérése nem számít soknak. Ugyanez
elmondható a Nagykovácsiban felnő tt fiatalok esetében is, számukra ez az utazás
megszokott, természetes lakóhelyi adottság. Az, hogy az őslakosok némileg kevésbé
emelték ki lakóhelyük kedvező környezeti viszonyait szintén érthet ő, hiszen ők nem a
kellemes lakókörnyezetért költöztek Nagykovácsiba, számukra ez kevésbé fontos.
Persze az eredmények térbeli vonatkozásait sem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Az ő slakosok által lakott településrészek ugyanis tényleg terheltebbek környezetileg
(fóutca), az új beköltöz ő k által benépesített hegyoldalak némelyike pedig — távol
esvén a falu központjától — valóban rosszabb közlekedési viszonyokkal jellemezhet ő .
2. ÁBRA
Az őslakos és a beköltöz ő lakosság véleménye a jelenlegi lakóhelyér ől (az adott
jellemz őt megjelölők százalékos aránya)
(The Opinion on the Present Domicile of the Original and the Suburban
Inhabitants)
Munkahely, iskola
elérhetősége
Nagyvárosi központ
Nagy alapteffilet ű lakás elérhetősége
Napi bevásárlásra alk.
Magas komfortfokozatú lakás /20 rrrl A tüzletek elérhet ősége
:~t
Kényelmes lakókörnyezet Jó tömegközlekedés
Nyugodt lakókörnyezet
5,19:1 Sétálási lehetőség
Kömyezetileg terhelt lakóhe IyAIIIIIIII"átszási lehet őség
— ős lakos
Be költ5z ő
Szomszédsági jó kapcsolat
Forrás: Saját szerkesztés.
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 115
Menni vagy maradni?!
A betelepülők és az őslalcosok egyaránt úgy véltélc, hogy Nagykovácsi olyan telepü-
lés, ahol kellemes élni. Csupán 11 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy egyértelm űen
rossz a lakásviszonya, illetve a lakókömyezete. Az elégedettségnek köszönhet ően
kevés olyan válaszadóval találkoztunk, aki el lcívánt költözni jelenlegi lakóhelyér ől
(42 fő). Sőt, az elköltözni vágyók fele is Nagykovácsiban kívánt új otthonra lelni,
azaz a településen akart maradni. Budapestre csupán 14 család kívánkozott, melyek
közül 11 szuburbán telepes volt, olyanok, akik nem találták meg Nagykovácsiban
azt, amire a kiköltözés idején számítottak. (Ez akár a reurbanizáció halvány el őjele
is lehet.) Az elköltözés indokaként a családi okokat jelöltek meg legnagyobb arány-
ban a válaszadók, a második legfontosabb elköltözési ok azonban a háztartásokra
nehezedő pénzügyi teher volt.
Összegzés
Nagykovácsi a fővárosi agglomeráció különleges földrajzi helyzet ű települése.
Budapest közelsége alapvet ően befolyásolja a község életét, fejl ődését. A zártkert-
parcellázások nyomán már az 1970-es években sok fővárosi lakos szerzett ingatlant
a faluban, az 1980-as évek közepét ől kezdve viszont már tömegesen költöztek a
budapestiek Nagykovácsiba. A szuburbán betelepülések nyomán két évtized alatt
majdnem megduplázódott a község lakossága, átformálódott a falu arculata. A be-
költözők képzettsége, anyagi helyzete jobb az őslakosokénál. A betelepül ők ugyan-
aldcor nem képeznek homogén társadalmi csoportot, a kiköltöz ők két hullámát ér-
demes elkülöníteni. Az 1990-es évek közepe el őtt érkezett szuburbán betelepül ők
jelentős része tömbházakból, lakótelepelcr ől érkezett a faluba, és ma is jobban rá-
szorul a tömegközlekedésre. Az 1995 után beköltöz ők között viszont már sok a
zöldövezeti kertes házból érkez ő, és az ő körülcben a személygépkocsi ldzárólagos
használata soldcal jellemz őbb.
A községből alig akar valaki elköltözni. Az őslakosok és a szuburbán betelepülők
egyaránt elégedettek jelenlegi lakókörnyezetüldcel. Mégis, a két csoportnak a falu-
ról, a lakókömyezetről alkotott mentális képe jelentősen eltér. A különbség a tele-
pülés térbeli elérhetőségével kapcsolatban a leglátványosabb, az őslakosok szerint
Nagykovácsiból minden viszonylag jól elérhető, a betelepülők viszont soldcal rosz-
szabbnalc látják a falu közlekedési helyzetét.
A felmérés idején a község lakosságának közel felét még az őslakosok tették ki,
akik sok jellemző tekintetében élesen elkülönültek a betelepül őlctől (lalcáskörülmé-
nyek, végzettség, vélemény). Még láttuk a régi Nagykovácsit, de már lcirajzolódott
előttünk egy új, magas státuszú szuburbán település képe. Az elkövetkez ő néhány
évben a betelepül ők aránya már egyértelműen meg fogja haladni az őslakosokét, és
a falu az átalakulás egy újabb szakaszába léphet.
Csapák Alex : Az átalakuló Nagykovácsi
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 109-116. p.
116 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Jegyzetek
A kerdoivezesben az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének terepgyakorlatozó hallga-
tói is közreműködtek: Bacsó Szilvia, Balogh Attila, Csohány Borbála, Fülöp Zsófia, Gy őrfi Erika,
Nemes Eszter, Szankó Gerg ő, Vancsó Veronika.
2
Az 1941-es népszámlálás alkalmával a lakosság 86,5%-a vallotta magát német anyanyelv űnek.
3
Az ezredforduló idején a zártkerteket belterületbe vonta a települési önlcormányzat.
A ket telepules lakomak együttes száma 2005-ben 5991 f ő volt. Nagykovácsié 5493, Remetesz őlősé 498 fő.
Irodalom
Bajmócy P. (2000) A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon Pécs példáján. — Tér és Társadalom. 2-3.
323-330. o.
Dövényi Z.—Kovács Z. (1999) A szuburbanizáció térbeli-társadalmi jellemz ői Budapest környékén. —
Földrajzi Értesítő. 1-2. 33-57. o.
Hardi T. (2002) Szuburbanizációs jelenségek Gy őr környékén. — Tér és Társadalom. 3. 57-83. o.