Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 95
A FIZETÉSKÉPTELENSÉG TERÜLETI JELLEMZ ŐI
MAGYARORSZÁGON1
(Regional Features of Insolvency in Hungary)
KONDOR ATTILA CSABA
Kulcsszavak:
fizetésképtelenség csődeljárás felszámolási eljárás vállalkozások területi egyenlőtlenségek
Magyarország
A tanulmány az 1992-2006 közötti id őszakban indított csőd- és felszámolási (fizetésképtelenség0 eljárások
számának és a regisztrált társas vállalkozásokra vetített arányának (ftzetésképtelenségi arány) földrajzi
jellemz őit vizsgálja. A tcmulmányban bemutaüuk a fizetésképtelenség területi dichotómiáit, lehatároljuk
hazánk fizet őképesség szempontjából kedvez őtlennek min ősíthető térségeit. Az írás végén a vállalkozáss űrű-
ségre és a fizetésképtelenségre vonatkozó adatok segítségével kísérlet történik a „társas vállalkozások
terének" tipizálására is. A munka els ősorban leíró jellegű, mindemellett érdekes adalékként szolgálhat
Magyarország rendszerváltozás utáni társadalmi-gazdasági folyamatainak komplex elemzéséhez.
Bevezetés
A magyar gazdaság átalakulásának jeleként már az 1980-as évek elejét ől megje-
lentek az első magánvállalkozások, majd a gazdasági társaságok létrehozását és
működését szabályozó 1988. évi VI. törvény utat nyitott a modern piacgazdaság
egyik alapjaként számon tartott gazdasági társaságok megalakulásának is. A piac-
gazdasági átmenet során számos társas és egyéni vállalkozás a gyakorlatban élet-
képtelennek bizonyult, ezért vált szükségessé az elavult fizetésképtelenségi jog
újrakodifikálása. Ennek eredményeként 1991-ben az Országgy űlés megalkotta a
csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi
XLIX. törvényt, és ez a jogszabály lett — az 1992. január elsejei hatálybalépés után
— a modern magyar fizetésképtelenségi jog alapja. Bár a fizetésképtelenséget szabá-
lyozó törvényt többször lényegileg módosították (pl. 1993-ban és 1997-ben), majd
2006-ban az egész fizetésképtelenségi jogot újrakodifikálták (2006. évi VI. tör-
vény), a hazai „cs ődjog" jellege nem sokban változott; a gazdálkodó szervezetekkel
szemben indítható fizetésképtelenségi eljárásoknak 1992 óta két típusa létezik Ma-
gyarországon: a felszámolási eljárás és a cs ődeljárás.
A magyarországi társas vállalkozások (ezen belül különösen a gazdasági társasá-
gok) számának területi vonatkozásait az utóbbi másfél évtizedben sokan vizsgálták,
mert — mint a gazdaság területi különbségeinek egy rendkívül fontos indikátora —
szinte kihagyhatatlan a regionális fejlettségi kutatások során (pl. Nemes Nagy—
Ruttkay 1993; Rechnitzer 1993; Nemes Nagy 1995; Enyedi 1996; Bihari 1999;
Nemes Nagy—Németh 2003; Fazekas 2005; Nagy 2006 stb.). Az adathiány miatt
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
96 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
jóval ritkábban bukkanhatunk a szakirodalomban olyan elemzésre, amely a fizetés-
képtelenség területi egyenl őtlenségeit állítja a középpontba, ez a kérdés inkább csak
járulékos elemként merül fel néhány statisztikai és közgazdasági tanulmányban (pl.
Sántha 1999). Az információhiány legfőbb oka az, hogy a bíróságok által a Cégköz-
lönyben közzétett fizetésképtelenségi eljárások számára vonatkozó els ődleges adatfor-
rás napjainkban is a (most már elektronikus) Cégközlöny, illetve az ebben megjelent
csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások legfontosabb adatait közzétev ő gyors-
jelentés, a Heti Csődértesítő . Jelen írásban utóbbi két forrás segítségével igyekszünk
felvázolni a cső d- és felszámolási eljárások, valamint az ez alapján számítható fize-
tésképtelenségi arány területi különbségeit. A munka végén a fizetésképtelenségi
arány és a vállalkozáss űrűség segítségével kísérletet teszünk hazánk kistérségeinek a
„társas vállalkozások terében" elfoglalt helyzete szerinti tipizálására is.
A fizetésképtelenség alapfogalmai, a vizsgálat adatbázisa
A fizetésképtelenségi jog (némileg megtéveszt ő elnevezéssel: cs ődjog) feladata,
hogy a piaci viszonyok között elégtelenül m űködő , eladósodott gazdálkodó szerve-
zeteknek lehetővé tegye az üzleti élet rendjébe való beilleszkedést, vagy ha ez nem
lehetséges, megszüntetés útján kivezesse őket a piacról (Miskolczi Bodnár—Török
2002)2. Fizetésképtelenség esetén a reorganizációt el őtérbe helyez ő eljárást cs ődel-
járásnak, a megszüntetést célzó és rendszerint megsz űnéssel is végz ődő eljárást
felszámolási eljárásnak nevezzük. Hazai sajátosság, hogy az úgynevezett „kötelez ő
öncsőd"3 1993-ban történt megsz űnése után a fizetésképtelenségi eljárások túl-
nyomó része felszámolási eljárás4. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdál-
kodó szervezetek megsz űnésének a fizetésképtelenségen kívül más oka is lehet (pl.
elhatározza jogutódlással vagy jogutód nélküli megsz űnését, cégbíróság törli vagy
megszűntnek nyilvánítja, más szervezetté alakul át stb.). A fizetésképtelenségi eljá-
rások közül csak a felszámolás szünteti meg a vállalkozást, a cs ődeljárás optimális
esetben a hitelez őkkel kötött egyezséggel zárul (amennyiben ez nem így történik,
úgy felszámolási eljárás veheti kezdetét). 2006 közepéig, az új cs ődtörvény hatályba
lépéséig a cs őd- és felszámolási eljárásokkal egy törvényben szabályozták a végel-
számolási eljárást is, azonban ez egy önkéntes megsz űnési mód, és nem sorolható a
fizetésképtelenség körébe.
A csőd- és felszámolási eljárások számára vonatkozóan különbséget kell tenni a
bejelentések és a bíróságok által elrendelt eljárások közzététele között, az esetek
tekintélyes hányadában ugyanis a cs őd- és felszámolási bejelentések adminisztratív
véget érnek (pl. visszavonják az indítványt; azt egyszerre többen is megteszik; nem
az arra jogosult nyújtja be a kérelmet stb.) (Holló 1994; Reke 1996). Ezért a fizetés-
képtelenség területi jellemz őinek vizsgálatánál csak a bírósági határozatban elren-
delt és a Cégközlönyben közzétett adatokat szabad figyelembe venni. Jelen tanul-
mány készítése során ez utóbbival számolhattunk, miután a Heti Cs ődértesítő szer-
kesztősége felhasználási szerz ődés keretében rendelkezésünkre bocsátotta a Cég-
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 97
közlönyben 1992. január 1. és 2006. december 31. között megjelent cs őd-, felszá-
molási és végelszámolási eljárások adataits. Az adatbázis felhasználható a fizetés-
képtelenség térbeli jellemz őinek vizsgálatára, mert a cs őd- és felszámolási eljárás
alá került cégek székhelyét is tartalmazza. Mivel a cs ődeljárások száma minimálisra
csökkent Magyarországon, a vizsgálatban egységesen kezeltem a fizetésképtelenségi
eljárásokra vonatkozó adatokat, hangsúlyozva azt, hogy a fizetésképtelenség 1994
után szinte kizárólag felszámolási eljárást jelent.
A fizetésképtelenségi jog hatálya az úgynevezett „gazdálkodó szervezetelcre"
terjed ki, ami lényegében egybeesik a statisztikából ismert társas vállalkozás fogal-
mával; a társas vállalkozások számát a Központi Statisztikai Hivatal minden évben
településenként is közli6. Minden, statisztikai értelemben vett társas vállalkozásra
kiterjed tehát a fizetésképtelenségi szabályozás, és helyesen járunk el akkor is, ha a
csőd- és felszámolási eljárások számát a regisztrált társas vállalkozások számával
vetjük egybe7. A két adat hányadosából képezzük a fizetésképtelenség területi jel-
lemzőit plasztikusan bemutató fizetésképtelenségi arányt, ami azt mutatja meg,
hogy az adott évben a regisztrált társas vállalkozások hány százalékával szemben
indítottak fizetésképtelenségi eljárást. A vállalkozások adatai a Központi Statiszti-
kai Hivatal országos és települési statisztikái segítségével érhet ők el; jelen munka
írásakor településsoros mutatók csak 2005 végéig álltak rendelkezésre, 2006-ra még
csak a vállalkozások országos száma ismert. Mivel a regisztrált társas vállalkozások
területi eloszlásában egy esztend ő alatt nem következik be „földindulásszerű" átala-
kulás, ezért a 2005. évi településsoros vállalkozásszám-adatokat — kell ő óvatosságal
és az adathiányra való utalással — néhány helyen felhasználtuk a 2006-os fizetéskép-
telenségi arányok bemutatására is.
A fizetésképtelenségi eljárások száma és területi jellemz ői
1992 és 2006 között
Mint említettük, a piacgazdasági viszonyokra szabott új cs ődtörvény 1992. január
elsején lépett hatályba, felváltva a korábbi, még 1986-88-ban hozott felszámolási és
„állami szanálási" szabályokat. A rendszerváltozás környékén számos vállalkozás
vesztette el a piacát, került likviditási zavarba. A hitelez ők védelme és minél telje-
sebb kielégítése érdekében hozott új törvény 1992-ben valóságos „cs ődlavinát"
indított el: míg az 1986-1991 közötti id őszakban csak néhány száz vállalkozás vált
(legalábbis jogilag) fizetésképtelenné, addig 1992 tavaszán (a törvény hatályba
lépésétől számított hatvan napos moratórium lejártával) cs ődbejelentések ezrei
özönlötték el a bíróságokat. A cs ődtörvény hatályának els ő két évében a fizetéskép-
telenség kb. 800 000 embert, a bruttó termelési érték egynegyedét érintette (Szanyi
1999)8. A „kötelez ő öncsőd" intézménye miatt 1992-1993-ban több mint tízezer
csőd- és felszámolási bejelentés történt, ténylegesen csaknem 8500 eljárás indult. A
csődhullám elsődleges okai a gazdaság strukturális válsága, a piací problémák és a
vállalati körbetartozások voltak (Ráday 1993).
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
98 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A kötelező csődbejelentés megszüntetése (1993. szeptember 1.) következtében
1994-re lecsengett az els ő nagy magyarországi fizetésképtelenségi hullám, részben
igazolva azokat a közgazdászokat, akik szerint a fizetésképtelenségi ráta csak papíron
volt magas, a cégek egy része csak id őlegesen került likviditási válságba, de a kötele-
ző csődbejelentés alól nem tudtak kibújni (Bonin—Schaffer 1996). Mint arról már szó
esett, a reorganizációt célzó cs ődeljárások száma ebben az id őszakban magas volt, de
1994 után — így napjainkban is — marginális gyakorlati szereppel bír a felszámolási
eljárások mögött. A fizetésképtelenségi — dönt ően tehát felszámolási — eljárások szá-
ma 1995-től újra növekedésnek indult (2006-ban már 9447 eljárás kezd ődött, szem-
ben a kilencvenes évek közepi évi 3000-rel). Az el őző évihez képest a legnagyobb
százalékos növekedés 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban volt tapasztalható (1. ábra).
1. ÁBRA
Csőd- és felszámolási eljárások száma, 1992-2006
(The Number of Bankruptcy and Liquidation Proceedings, 1992-2006)
10000
8000
elj áráso k sz áma
6000
4000
2000
0
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: Heti Csődértesítő és Cégnet.hu; www.foe.hu
A fizetésképtelenség problémakörének országos méretét mutatja, hogy az ezredfor-
dulót követően a bejegyzett székhelyek szerint ezer fölé emelkedett azon települések
száma, ahol fizetésképtelenségi eljárás indult (pl. 2006-ban 1158 olyan település volt,
ahol cső d- vagy felszámolási eljárás zajlott; az 1990-es években évente átlagosan
500-600 településen vált fizetésképtelenné társas vállalkozás). Az elmúlt 15 év alatt
csupán 761 település társas vállalkozásait nem érintette cs őd- és felszámolási el-
járás, ezek döntő en az ország aprófalvas megyéiben találhatók9. A fizetésképtelenségi
eljárások abszolút száma — a vállalkozásokhoz hasonlóan — a nagyvárosokban és a
fő városi agglomeráció területén a legmagasabb, ugyanakkor a társas vállalkozások és
a fizetésképtelenség területi eloszlása között már jelent ős területi különbségek mutat-
hatók ki. Az 1992-től 2005-ig terjedő időszakban a regisztrált társas vállalkozások
székhelyének 40-45%-a Budapesten volt, de a főváros részesedése a cs őd- és felszá-
molási eljárásokból messze ez alatt, 20-35% között mozgott (2001-ben 19%-volt, de
2006-ra már 37%-ra n őtt, megközelítve ezzel a főváros vállalkozások terén elfoglalt
súlyát). Míg a regisztrált társas vállalkozások székhely szerinti súlypontja az elmúlt
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 99
másfél évtizedben folyamatosan Budapest délkeleti határára esett, addig a cs őd- és
felszámolási eljárások súlypontja (bár újra közelít a fővároshoz), délkeleti irányban
távolabb van Budapestt ől (2001-ben pl. Pilisen, 2006-ban Vasadon volt). A fizetés-
képtelenség és a vállalkozások területi megoszlása eltérésének mérésére alkalmazható
Hoover-index értéke minden évben jellemz ően 20-30% közötti, ami önmagában is
jelentős területi különbségekre utal (2001-ben az index csalmem 35% volt, 2006-ban
— folyamatosan csökkenve — ez az érték 23%). A fizetésképtelenség és a vállalkozá-
sok regionális különbségei nagyrészt Budapest és környékének a vállalkozások és a
fizetésképtelenségi eljárások terén betöltött eltér ő súlyából fakadnak.
A fizetésképtelenségi arány területi jellemz ői 1992-2006 között
A „társas vállalkozások terének" regionális különbségeit a fizetésképtelenségi el-
járások abszolút számánál jobban megvilágítja az, ha a fizetésképtelenségi eljáráso-
kat a regisztrált társas vállalkozások számára vetítjük. A tört értékét 100-zal szoroz-
va megkapjuk a fizetésképtelenségi arányt, vagyis azt, hogy az adott településen,
nagyobb területegységben, vagy éppen országos szinten az adott évben a társas
vállalkozások hány százaléka vált fizetésképtelenné.
Magyarország egészét tekintve a fizetésképtelenségi arány 1992-ben volt a leg-
magasabb: ekkor a közel 140 000 regisztrált társas vállalkozás csaknem 3,4%-a vált
fizetésképtelenné. A fizetésképtelenségi eljárások csökkenése és a vállalkozásszám
emelkedése miatt 1994-re az „els ő csődhullám" lezajlott, a fizetésképtelenségi
arány 1994-ben már alig haladta meg az 1%-ot, és az ezredfordulóig lényeges vál-
tozás ebben nem történt (a cs őd- és felszámolási eljárások számával egyenes arány-
ban nőtt a társas vállalkozások száma is). 2000-t ől kezdődően az országos fizetés-
képtelenségi arány lassú növekedésnek indult, 2003-ban átlépte a másfél százalékot,
és 2006-ban már 1,84% volt (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
fizetésképtelenségi arány változása Magyarországon, 1992-2006
(The Change of Insolvency Ratio in Hungary, 1992-2006)
Fizetésképtelen- Fizetésképtelen-
Év Év
ségi arány ségi arány
1992 3,36 2000 1,22
1993 2,01 2001 1,39
1994 1,14 2002 1,40
1995 1,14 2003 1,68
1996 1,01 2004 1,63
1997 0,90 2005 1,60
1998 1,04 2006 1,84
1999 0,95
Forrás: Heti Csődértesítő, www.ksh.hu adatai alapján saját számítás.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
100 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
A csőd- és felszámolási eljárás alatt álló regisztrált társas vállalkozások arányának
területi megoszlását legcélszer űbb megyei, még inlcább lcistérségi szinten vizsgálni. A
regionális szint csak durvább összehasonlításra alkalmas (pl. keleti—nyugati régiók kö-
zötti különbségek jellemzésére), míg a települési szint ű vizsgálatok csalc néhány eset-
ben, pl. a városi agglomerációk jellemzésekor kezelhet ők fenntartások nélküli°. A
csődtörvény hatályba lépése utáni évek fizetésképtelenségi arányainak tehát els ősorban
megyei és kistérségi szint ű elemzésének eredményeit kívánom ehelyütt összefoglalni.
Az 1992-1993-as fizetésképtelenségi hullám els ősorban Kelet-Magyarországot
érintette. 1992-ben a fizetésképtelenségi arány Békés megyében volt a legmagasabb
(6,8%), de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok
megyékben is meghaladta az 5%-ot, emellett Nógrád megye legtöbb lcistérségére is
nagyon magas arányok voltak jellemz ők. 1992-ben volt olyan kistérség (a Tiszavasvári),
ahol a fizetésképtelenségi arány 20%-nál is nagyobb volt, de ezen kívül további 16
kistérségben a regisztrált társas vállalkozások több mint 10%-a állt fizetésképtelenségi
eljárás alatt (a 17 legsúlyosabb helyzet ű kistérség közül csak négy volt dunántúli).
1992-ben 43 településen minden társas vállalkozás fizetésképtelenné vált, ami abszo-
lút rekordot jelentett. Az els ő nagy fizetésképtelenségi hullám a Nyugat-Dunántúlt, a
fővárost és Pest megyét, valamint Hajdú-Bihar megyét kevésbé érintette, itt a fizetés-
képtelenségi arány jellemz ően 3% (1992), illetve 1,7% (1993) körül alakult.
1994-re kiegyenlítődés következett be a fizetésképtelenség területi megoszlásában,
mondhatjuk úgy is, hogy a korábban kiugró értékek „lefelé nivelláltak". A kilenc-
venes évek közepén az alacsony (országosan 1% körüli) fizetésképtelenségi arányok
mellett a korábbi határozott nyugat—kelet különbség elmosódott. Erre az id őszakra az
észalckelet-magyarországi volt szocialista nagyipar, az alföldi mez őgazdasági szövet-
kezetek és az átmenet környékén ezek bázisán létrejött társas vállalkozások nagy
része szinte teljesen megsemmisült, a Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont
a rosszabb lehet őségekkel rendelkez ő vállalkozások egy része fizetésképtelenné vált.
Az évtized közepén Veszprém, majd Somogy, Baranya és Tolna megyében is lcissé az
átlag feletti volt a fizetésképtelenségi arány. Átmenetileg néhány nyugat-dunántúli
kistérség is az élbolyba került a megugró felszámolások miatt (pl. a K őszegi és a
Celldömölki kistérség), ugyanakkor a fóvárosban és környékén továbbra is nagyon
alacsony volt a fizetésképtelenség regisztrált vállalkozásolcra vetített fajlagos mutatója
(átlagosan 0,5-0,7%). A kilencvenes évek második felére tehát inlcább a fóváros—
vidék dualitás jellemezte a fizetésképtelenségek térbeli alalculását.
1999-től a csőd- és felszámolási eljárások számának gyorsuló növekedésével és az
országos fizetésképtelenségi arány romlásával egyidej űleg ismét egyre határozottabb
nyugat—keleti dichotómia jött létre (2., 3. táblázat). Míg a Dunántúl és Pest megye
kistérségeiben, valamint Budapesten a fizetésképtelenségi arány nem sokat romlott
(jellemzően 1% körül alakult), addig a három kelet-magyarországi régió lcistérségei-
nek zömében a regisztrált társas vállalkozások több mint 2%-a került cs ődeljárás vagy
felszámolási eljárás alá. A leghatározottabb nyugat—keleti különbség 2003-ban és
2004-ben volt; 2004-ben pl. a 42 legrosszabb hazai lcistérség közül 35 a Tisza mentén,
illetve attól keletre helyezkedett el, és ez a fizetésképtelenségi hullám már nem kerülte
el Hajdú-Bihar megyét semi 1. Az alföldi térségek helyzetét számottev ően rontotta az,
hogy a mezőgazdasági szövetkezetek körében rendkívül magas a felszámolások száma.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 101
2. TÁBLÁZAT
A fizetésképtelenségi arány és a nyugati határtól való távolság közötti korreláció
mértéke, 1992-2006 (kistérségi szintre számolva)
(The Correlation between Insolvency Ratio and the Distance of Western Border
1992-2006, Cakulated on the Level of Micro-regions)
Év Korreláció értéke Év Korreláció értéke
1992 0,31 2000 0,55
1993 0,07 2001 0,43
1994 0,23 2002 0,44
1995 0,20 2003 0,53
1996 0,00 2004 0,50
1997 -0,06 2005 0,39
1998 0,18 2006* 0,30
1999 0,41
*a 2005. évi regisztrált társas vállalkozások számával számolva.
Forrás: Saját számítás.
3. TÁBLÁZAT
A legmagasabb fizetésképtelenségi aránnyal jellemezhet ő 40 kistérség eloszlása a
nyugati és keleti régiók között, 1992-2006
(The Distribution of the 40, by the Highest Insolvency Ratios Characterized
Micro-regions between Western and Eastern Regions, 1992-2006)
Legmagasabb fizetés-
DDR; NYMR; DAR; ÉAR;
Év képtelenségi arány +
ÉDR; KMR ÉMR
kistérség neve
1992 13 27 20,3 (Tiszavasvári)
1993 19 21 7,7 (Vasvári)
1994 14 26 7,1 (Jánoshalmi)
1995 17 23 4,5 (Sárbogárdi)
1996 19 21 6,1 (Sümegi)
1997 22 18 4,2 (Enyingi)
1998 14 26 4,7 (Mezőkovácsházai)
1999 12 28 4,0 (Berettyóújfalui)
2000 4 36 4,7 (Mátészalkai)
2001 9 31 7,5 (Pétervásárai)
2002 9 31 4,1 (Polgári)
2003 8 32 5,9 (Polgári)
2004 5 35 6,1 (Csengeri)
2005 12 28 5,7 (Balmazújvárosi)
2006* 14 26 5,9 (Kisvárdai)
*a 2005. évi regisztrált társas vállalkozások számával számolva.
Forrás: Heti Csődértesítő adatai alapján saját számítás.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
102 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Az utóbbi két évben a nyugat—kelet megosztottság lcissé mérséld ődött: a továbbra is
alacsony fizetésképtelenségi rátával jellemezhet ő északnyugat-dunántúli és Pest
megyei Idstérségek mellett az országos átlagnál jobb a helyzet Bács-Kislcun és Borsod-
Abaúj-Zemplén megyék kistérségeiben is12, ugyanakkor például több délnyugat-
dunántúli, illetve Komárom-Esztergom megyei mikrorégióban az országos átlag feletti a
fizetésképtelenségi arány (2. ábra). Ugyanakkor a nyugat—keleti különbségek fokozó-
dása irányába hat az az új jelenség, miszerint 2006-ban az ukrán határ környéki tele-
püléseken csalcnem 150, a cégnév alapján javarészt vélhet ően ukrán tulajdonban álló
társas vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást (pl. Kisvárda: 105, Tisza-
bezdéd: 31, Záhony: 14)13.
2. ÁBRA
A fizetésképtelenségi arány 2005-ben, kistérségi szinten
(The Insolvency Ratio in 2005, on the Level of Micro-regions)
Fizetéskaptelenségi arány 2005
1N 2,71 - 5,66 (33)
▪ 2,08 - 2,70 (32)
▪ 1,64 - 2,07 (34)
EJ 1,14 - 1,63 (35)
0 - 1,13 (34)
Forrás: Saját szerkesztés.
A cső dtörvény hatályba lépése óta eltelt id őszakban a fizetésképtelenségi arány
tekintetében (hasonlóan több fejlettségi mutatóhoz) nyugat—kelet, illetve centrum—
periféria különbséggel jellemezhet ő térszerkezet alakult ki. 1992-2006 között az
éves fizetésképtelenségi arány terén a kelet-magyarországi kistérségek rosszabb
mutatókkal rendelkeztek, mint dunántúli és közép-magyarországi társaik. Ha meg-
vizsgáljuk, hogy egy adott kistérség (a jelenleg érvényes kistérségi határokat alapul
véve) hányszor tartozott az éves fizetésképtelenségi arány fels ő quartilisába (a leg-
rosszabb 25%-ba), aldcor a fenti kijelentéseinket alátámasztó adatsorhoz jutunk,
amely térképen is ábrázolható (3. ábra).
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 103
3. ÁBRA
A legmagasabb fizetésképtelenségi aránnyal bíró kistérségek, 1992-2005
(a jelenlegi kistérségi beosztásra számolva)
(By the Highest Insolvency Ratios Characterized Micro-regions, 1992-2005
lrakulated on the Level of Actually Classification of Micro-regionl)
Az éves fizetésképtelensegi arány
felső quartilisába tartozások
száma 1992-2005
7- 13 (29)
4- 6 (44)
2- 3 (39)
El 1 (31)
E] 0 (25)
Forrás: Saját szerkesztés.
1992 és 2005 között 29 olyan kistérség volt, amelyik a 14 esztend ő alatt legalább
7 évben a fizetésképtelenségi arány fels ő quartilisába tartozott. Ezek közül két du-
nántúli kistérség (a Sásdi és a Szentl őrinci) kivételével a legrosszabb fizetésképte-
lenségi arányokkal rendelkez ő kistérségek a Dunától keletre helyezkednek el, és a
29 legrosszabb kistérség közül 21 a Tisza mentén, illetve attól keletre találhatól4.
Ezzel szemben az a 25 kistérségünk, amelyik egyik évben sem esett a fizetésképte-
lenségi arány fels ő quartilisába, jellemz ően a Dunántúlon, illetve a fővárosi agglo-
merációban helyezkedik el, és közülük csak kett ő, a Szolnoki és a Tiszaújvárosi
kistérség van Kelet-Magyarországon. A két széls ő csoport közötti kistérségek csak
néhány évben számítottak a leggyengébbek közé, mindemellett az ilyen „billeg ő"
mikrorégiók közül a gyengébbek inkább Kelet-Magyarországon, a jobbak inkább
Nyugat-Magyarországon találhatók.
A fizetésképtelenségi arány és a vállalkozáss űrűség kapcsolata
Míg a társas vállalkozások népességre vetített aránya (a vállalkozáss űrűség) els ő-
sorban az urbanizált régiókban a legmagasabb (kivétel ez alól a Balaton térsége),
addig a fizetésképtelenségi arány kevésbé függ a városodottság szintjét ől. Ez abból
is eredeztethető, hogy míg a vállalkozások és a különböz ő gazdaságstatisztikai
mutatók között er ős korrelációs kapcsolat van, addig a vizsgálatok szerint a fizetés-
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
104 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
képtelenségi arány és a fajlagos jövedelmi-foglalkoztatási adatok ugyan fordított
irányú, de jellemz ően gyenge együttmozgást tanúsítanak. Mint láttuk, az elmúlt
másfél évtized adataival elvégzett számítások szerint a fizetésképtelenségi arány a
nyugati határtól való távolsággal n ő, míg a vállalkozáss űrűséget nem a nyugati
határtól, hanem inkább a fő várostól (és tegyük hozzá: a nagyvárosoktól) való távol-
ság határozza meg (jellemz ően -0,4 körüli korrelációs együttható).
A fizetésképtelenségi arány és a vállalkozáss űrűség segítségével kiilönböz ő tér-
ségtípusokat alkothatunk, aminek alapján a „társas vállalkozások terében" kedvez ő,
illetve kedvezőtlen helyzetű területeket különböztethetünk meg. A két mutató alap-
ján az a területegység mondható kedvez ő helyzetben lévőnek, ahol a vállalkozáss ű-
rűség az országos átlag felett van, a fizetésképtelenségi arány pedig nem éri el az
országos átlagot. Ugyanakkor a főváros kiemelkedő súlya az országos átlagokat
jelentősen befolyásolja (a vállalkozáss űrűségét növeli, a fizetésképtelenségi arányét
csökkenti), ezért helyesebb a térségtipizálás során mindkét esetben a vidéki átlaggal
számolni. A vállalkozáss űrűség és a fizetésképtelenségi arány egymásra vetítésével
látható, hogy 2005-ben a fő város és környéke, valamint az els ősorban a Tiszától
nyugatra elhelyezked ő, nagyvárossal rendelkez ő kistérségek voltak a legjobb hely-
zetben (4. ábra). Az országos átlaghoz képest is kiugróan magas vállalkozáss űrű-
séggel jellemezhető fővárosi agglomeráció (60-118 regisztrált társas vállalko-
zás/1000 ró) fizetésképtelenségi aránya messze a vidéki átlag alatt marad. A f őváros
és szűkebb régiója mellett ez az összefüggés els ősorban a nagyvárosokra és agglo-
merációjukra jellemző , emellett meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a dunántúli
regionális centrumok (Pécs és Győ r), valamint környezetük a fizetésképtelenség
tekintetében 2005-ben, de az elmúlt 6-8 évben sokkal jobban teljesítettek, mint
Miskolc, Szeged, de különösen Debrecen.
A fizetésképtelenségi arány korábban említett területi különbségeivel magyaráz-
ható, hogy míg Pest és Bács-Kiskun megyék keleti határától nyugatra a kis vállal-
kozássűrűséggel rendelkez ő vidéki lcistérségekben a fizetésképtelenségi arány jellem-
zően messze nem éri el a vidéki átlagot, addig a fent említett két megyét ől keletre a
zömmel alacsony vállalkozáss űrűséggel rendelkező kistérségekben a fizetésképte-
lenségi arány az országos átlag feletti. Ezek azok a válságrégiók, amelyek a legtöbb
térségtipizálás szerint a legfejletlenebb területei Magyarországnak (meg kell emlí-
teni azt a tényt is, hogy néhány délnyugat-dunántúli kistérség kivételével általában
évről-évre módosul a kedvez őtlen fizetésképtelenségi mutatókkal bíró dunántúli és
Duna—Tisza közi mikrorégiók köre („billeg ő kistérségek"), ugyanakkor Kelet-
Magyarországon a helyzet évek óta változatlan). A vállalkozáss űrűség és a fizetés-
képtelenségi arány tekintetében tehát a legkedvez őtlenebb térségtípusok Nógrád,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében gyakorlatilag
összefüggő területet képeznek, míg a Dunántúlon számottev ő koncentráció nélkül
vannak jelen. A kutatás által felölelt 15 év mindegyikére elvégzett térségtipizálás
alapján kijelenthet ő, hogy az ismertetett térszerkezet nemcsak 2005-re, hanem az
elmúlt másfél évtized egészére jellemz ő.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 105
4. ÁBRA
A fizetésképtelenségi arány és a vállalkozáss űrűség kapcsolata 2005-ben
(The Relationship between Insolvency Ratio and Density of Ventures 2005)
Térségtípusok
▪ 4 (74)
▪ 3 (15)
2 (52)
0 1 (27)
Jelmagyarázat: 1 = fizetésképtelenségi arány vidéki átlag alatt, vállalkozáss űrűség vidéki átlag felett 2 =
fizetésképtelenségi arány vidéki átlag alatt, vállalkozáss űrűség vidéki átlag alatt 3 = fizetésképtelenségi
arány vidéki átlag felett, vállalkozáss űrűség vidéki átlag felett 4 = fizetésképtelenségi arány vidéki átlag
felett, vállalkozáss űrűség vidéki átlag alatt.
Forrás: Saját szerkesztés.
Összefoglalás
A cső d- és felszámolási eljárások számának növekedése a vállalkozásszám emel-
kedésének velejárója, mert a fizetésképtelenség a modern piacgazdaságban termé-
szetes jelenség. Ugyanakkor amint láttuk, az 1993-tól 1-2% körül mozgó országos
fizetésképtelenségi arány területileg meglehet ősen differenciált. A cs őd- és felszá-
molási eljárások számának regisztrált társas vállalkozásolcra vetített aránya alapján
megállapítható, hogy az elmúlt másfél évtizedben a legkedvez őbb helyzetben a
fóváros és környéke, valamint a nyugat-magyarországi megyék, kistérségek vannak.
Kelet-Magyarországon, nagyjából Pest és Bács-Kiskun megyék határától keletre a
fizetésképtelenségi arány jellemz ően magas. Ez utóbbi terület kedvez őtlen gazdasá-
gi helyzetéhez az alacsony vállalkozáss űrűség is hozzájárul, így a legkedvez őtle-
nebb helyzetben levő kistérségek zömét itt találjuk.
Azt, hogy adott területegységben (településen, kistérségben, megyében) a regisztrált
társas vállalkozások hány százaléka ellen folyik fizetésképtelenségi eljárás, számtalan,
részben matematikailag nehezen mérhet ő társadalmi, politikai, valamint a gazda-
sági-vállalkozói környezetben rejl ő tényez ő határozza meg. Látjuk, hogy fizetés-
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
106 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
képtelenség tekintetében is Kelet-Magyarország rosszabb helyzetben van az ország
többi részénél, de a fizetésképtelenségi arány területi különbségeinek magyarázatá-
nál nem támaszkodhatunk kizárólagosan a hozzáférhet ő gazdaságstatisztikai ada-
tokra. Az okok sokfélék lehetnek: a rosszabb gazdasági helyzet (pl. a nyugati t őke
hiánya, alacsonyabb jövedelemszint stb.), a mez őgazdaság permanens válsága, a
vállalkozói kultúra relatív fejletlensége mind-mind közrejátszhatnak egyes térségek
vállalkozásainak fizetésképtelenségében. Ebben a tanulmányban a fizetésképtelen-
ség térbeli egyenl őtlenségeinek els ősorban leíró jellegű , de talán ebben a formában
is hiánypótlónak mondható bemutatására tettünk kísérletet, a mélyben rejl ő okok,
folyamatok feltárására és elemzésére további kutatásokra van szükség.
Jegyzetek
A tanulmány a Heti Csődértesítő , valamint a Cégnet.hu gyűjtő site támogatásával készült.
2
A külföldi jogokban általában csődeljárásnak nevezik a vállalkozás megszüntetését célzó eljárást.
Magyarországon a korábbi szocialista „szanálási jog" folyományalcént fennmaradt a felszámolási eljá-
rás fogalma, és nálunIc ennek az eljárásnak a célja a vállalkozás megszüntetése. A köznyelvben (és a
jogi szakzsargonban is) cs őd fogalma alatt általában a fizetésképtelenséget értik, és a fizetésképtelen-
ségi eljárásokat szabályozó törvényeket (1991. évi XLIX. tv., 2006. évi VI. tv.) összefoglaló néven
csődtörvénynek nevezzük.
3
A kötelező öncső d lényege az volt, hogy az adós (az a gazdálkodó szervezet, amely tartozá-
sát/tartozásait az esedékességkor nem tudta, vagy — az egy éven belül esedékessé váló tartozásait —
elő reláthatóan nem tudja lciegyenlíteni) automatikusan cs ődeljárást kezdeményezett önmaga ellen.
4
A közzétett cs ő deljárások száma 1992-ben 2922, 1993-ban 984 volt, majd 1994-t ől kezdve ez a szám
száz alá csöklcent. Napjainlcban a közzétett cs ődeljárások száma nem éri el az évi ötvenet.
5
A Heti Cs ődértesítőt szerkesztő OVI-n (Országos Vezetőképző Intézet Kft.) kívül több cég is gy űjti a
fizetésképtelenségi eljárások adatait. 2007 elején pl. a Creditrefonn Magyarországi Hitelez ővédelmi
Szövetség is közzétette a fizetésképtelenségi eljárások számát 1996 és 2006 közötti id őszalcra vonat-
kozóan. A Creditrefonn adatai 2000-t ől kezdve szinte teljesen megegyeznek a Heti Cs ődértesítővel,
1996 és 2000 között van néhány százalékos különbség az egyes évek adatai között, ami részben abból
is adódhat, hogy az eljárás bíróság általi elrendelésének és a Cégközlönyben történ ő közzétételének
időpontját (amely néhány esetben eltér ő évre esik) a két forrás különböz ő esztendőkhöz számolta.
6
A gazdálkodó szervezet fogalma az 1991. évi XLIX. tv. eredeti 3. §-a szerint: „az állami vállalat, a
tröszt, az egyéb állami gazdállcodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek
vállalata, a leányvállalat, az önlcormányzat vállalata, a vízilcözm ű társulat Icivételével a vízgazdálkodá-
si társulat". A felsorolás az évek során b ővült, és a 2006. évi VI. tv. a következ ő meghatározást tartal-
mazza: „gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövet-
kezet, a lalcásszövetIcezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az
egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközm ű-társulat kivéte-
lével), az erdőbirtokossági társulat, az önlcéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, vala-
mint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaságok, ame-
lyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásolcról szóló 1346/2000/EK ren-
delete alapján az Európai Unió területén található."
A KSH-nómenklatúra alapján regisztrált társas vállalkozásnalc min ősül a gazdasági társaság, a szövet-
kezet, az egyéb jogi személyiség ű vállalkozás, az állami gazdállcodó szervezet és egyéb vállalat, a jogi
személyiség nélküli egyéb vállalkozás, a megsz űnő gazdálkodási formáldcal (pl. gmlc-k) együtt. A re-
gisztrált vállalkozásokat a KSH két részre bontja: egyéni és társas vállalkozásolcra, amelyek közül csak
a társas vállalkozások állhatnak fizetésképtelenségi eljárás alatt. Társas vállalkozásokon kívül 1997-
től, a csődtörvény hatályánalc kiterjesztését ő l kezdve csupán néhány nonprofit szervezet (kin.) került
felszámolás alá, így a nonprofit szervezeteket kihagyhatjulc a vizsgálatból.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 2 Gyors ténykép 107
7
A regiszt lt társas vállalkozás a megfigyelés id őpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint
jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkez ő társas vállalkozás, beleértve az adott id őpontban
csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. A fizetésképtelenségi eljárás alatt álló
vállalkozások csak egy bizonyos hányada számolható az adott évben a m űködő (foglalkoztatottal
és/vagy árbevétellel rendelkez ő) társas vállalkozások körébe, ezért kell a regisztrált vállalkozások ada-
tával számolnunk.
8
Ezekben az években vált ténylegesen fizetésképtelenné és került els ősorban csődeljárás alá a nagy
foglalkoztatotti létszámmal bíró állami vállalatok zöme.
9
2005. december 31-én 55 olyan település volt az országban, ahol 1992 után egyetlen társas vállalkozást
sem regisztráltak.
10
A települési szintű vizsgálatokkal nagyon óvatosan kell bánni, mert még az utóbbi évek átlagát tekint-
ve is évente „csak" 1100-1200 az olyan települések száma, ahol az oda bejelentett társas vállalkozá-
soklcal szemben fizetésképtelenségi eljárás zajlik. Általában elmondható, hogy kistelepüléseinlc túl-
nyomó többségében nincs fizetésképtelenségi eljárás, illetve amennyiben van, abban az esetben az
adott település fizetésképtelenségi aránya rögtön az országos élbolyba kerül (a cs őd- és felszámolási
eljárásoknalc évente átlagosan csak 2-3%-a érint 1000 fónél kevesebb lakosságú települést).
Pl. Debrecenben 2003-ban és 2004-ben 428, illetve 385 fizetésképtelenségi eljárás zajlott, míg ugyan-
ekkor Szegeden 230 és 246, Miskolcon, Pécsen és Nyíregyházán 180-190 volt a cs őd- és felszámolási
eljárások száma. Ugyanekkor pl. Gy őrben csak 101, illetve 121 eljárást indítottak.
12
Bács-Kiskun megyében átlagon felüli, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlag alatti vállalkozási
alctivitás mellett javult a fizetésképtelenség. Az okok nagyon sokfélék lehetnek: Bács-Kiskun megye
esetében a fekete- és szürkegazdaságból származó bevételeknek lehet szerepe a fizetésképtelenség
javulásában, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében az alacsonyabb vállalkozási aktivitás ered-
ményezheti azt, hogy bizonytalan kimenetel ű és potenciálisan fízetésképtelenné váló vállalkozásba
kevésbé vágnak bele az ott él ők.
13
Ugyanakkor Kisvárda és Tiszabezdéd esete felhívja a figyelmet arra is, hogy a fizetésképtelenség
hirtelen megugrása nem biztos, hogy általános recesszió miatt következik be, hanem az esetek jelent ős
részében egy-egy vállalkozónak (vagy vállalkozói csoportnalc) a fízetésképtelenné válásáról és az álta-
luk működtetett több tucatnyi bt., kft. felszámolásáról lehet szó. Ennek statisztikai hatása jelent ősen
torzíthatja az egyenl őtlenségi modelleket.
14
A 2006-os fizetésképtelenségi arányok a vázolt képet nem módosítjálc, de várhatóan a Sellyei, a Pétervásárai
és a Zalaszentgróti kistérségek is a fizetésképtelenségi arány fels ő kvartilisába kerülnek, és ezzel ez a három
kistérség is elémé a 4. ábrán a legrosszabb kategória alsó határának vett 7-es elemszámot.
Irodalom
Bihari Zs. (1999) Vállalkozási intenzitás a budapesti agglomerációban. — Barta Gy.—Beluszky P. (szerk.)
Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Regionális Kutatási Alapítvány,
Budapest. 143-154. o.
Bonin, J.P.—Schaffer, M.E. (1996) Banlcok, vállalatok, rossz hitelek és cs ődök Magyarországon 1991—
1994. — Közgazdasági Szemle. 2.93-113. o.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. — Ember-Település-Régió. Hilschler Rezs ő
Szociálpolitikai Alapítvány, Budapest.
Fazekas K. (szerk.) (2005)A hely és a fej: munlcapiac és regionalitás Magyarországon. MTA Közgazda-
ságtudományi Intézet, Budapest.
Holló M. (1994) A cs őd- és felszátnolási eljárások tapasztalatai. — Ipari Szemle. 1.40-43. o.
Miskolczi Bodnár P.—Török G. (2002) A magyar csődjog alapjai. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó
Kfl., Budapest.
Nagy G. (2006) A magyar gazdaság területi folyamatainak mérlege: er ősödő területi különbségek, vs.
regionális kiegyenlít ődés. — Kiss A.—Mezősi G.—Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet, társadalom. Ün-
nepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföld-
rajzi Tanszék; SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. 529-540. o.
Nemes Nagy J. (1995) A „gazdasági egészség" földrajzi képe Magyarországon. — Földrajztanítás. 3-4.
4-11. o.
Kondor Attila Csaba : A fizetésképtelenség területi jellemzői Magyarországon.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 95-108. p.
108 Gyors ténykép TÉT XXI. évf. 2007 • 2
Nemes Nagy J. Németh N. (2003) A „hely" és a „fej": a regionális tagoltság tényez az ezredforduló
—
ői
Magyarországán. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest.
Nemes Nagy J.—Ruttkay É. (1993) Vállalkozások területi terjedése (1982-1991). — Enyedi Gy. (szerk.)
Társadalmi területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
-
127-142. o.
Ráday L. (1993) Adósok és hitelez ők: Adalékok a fízetésképtelenség, a cs őd- és a felszámolási eljárás
kérdéseihez. — Közgazdasági Szemle. 7-8.646-662. o.
Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. (A térszerlcezetet alakító innovációk). MTA RKK,
Győr.
Reke B. (1996) A cs ődbe jutott mező gazdasági vállalkozások jellemz ői. — Bankszemle. 2.50-55. o.
Sántha J.-né (1999) A vállalkozási struktúra változásai a kilencvenes években. — Statisztikai Szemle. 5-6.
421-437. o.
Szanyi M. (1999) Csőd, felszámolás, végelszámolás mint a privatizáció módja. ÁPV Rt., Budapest.
www.foe.hu (Felszámolók és Vagyonfelügyel ők Országos Egyesületének intemetes honlapja)
www.ksh.hu (Központi Statisztikai Hivatal intemetes honlapja)