Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 3: 61-93
GYORS TÉNYKÉP
KORSZERŰ MAGYAR AGRÁR- ÉS VIDÉK-
POLITIKA, A FEJL ŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI
(Modern Hungarian Agricultural and Rural Policy — the Possible
Direction of Its Development)
FORGÓ MÓNIKA
Kulcsszavak:
agrárfejlesztés vidékfejlesztés fenntartható fejl ődés versenyképesség
A magyar mez őgazdaság az elmúlt 15-20 évben jelent ősen átalakult és tartósan megváltozott. A kérdés
az, hogy ez a változás együtt járt-e a fejl ődéssel, vagy annak ellenkez ője történt, történik. Úgy gondoljuk,
hogy már itt kimondhatjuk, hogy meglehet ősen gyenge agrárágazattal léptünk be az Európai Unióba,
miközben vidékgazdaságunk is fejletlen és fejl ődése ellentmondásos. Ugyanakkor a magyar mez őgazda-
ság múltját, jelenét és jöv őjét a mai követelmények alapján kell megítélni, és a stratégiai célokat erre figye-
lemmel kell meghatározni. Tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és a közösségi agrárpolitika kereteket szab
és lehetőségeket teremt céljainknak. Egyszerre kell — az EU követelményei szerint — megoldani a mez őgaz-
daság fejlesztését, paradigma és modell váltását, valamint a vidéki gazdaság építését (Fehér 2005). Ezt
elősegítendő a cikk keretében vizsgáljuk — a korábbi id őszak tanulságait is felhasználva — a most már
elkerülhetetlen modellváltás tartalmának fontosabb elemeit, eszköz és intézményes lehet őségeit.
Mez őgazdaság a rendszerváltás előtt
A mezőgazdaság szerkezetének alapjait a történelmileg örökölt, változatos össze-
tétel ű agrártermelés, majd az 1960-as évekig érvényül ő autark, a bels ő ellátást
középpontba helyez ő struktúrapolitika rakta le.
A mind magasabb színvonalú termelés — a maga változatos szerkezetével — meg-
határozója lett az exportra termel ő élelmiszergazdaságnak (Borszéki—Mészáros-
Varga 1986).
1967-1980 között beszélhetünk a magyar mez őgazdaság aranykoráról (Gazdag
2004). A világbank egy 1968-1983 közötti statisztikája szerint a vizsgált 15 év alatt
Magyarország növelte leggyorsabban az egy f őre jutó élelmiszertermelést az egész
világon és ezzel megel őzte a második helyezett Hollandiát. Hazánk a szovjet tömb
országai közül egyedül exportt őr lett, termelésének egyharmadát külpiacon értéke-
sítette. Kialakult a nagyüzem-kisüzem szimbiózisa, a több mint 1200 szövetkezet,
128 állami gazdaság a legkorszer űbb nyugati technikával, technológiával dolgozott
és segítette a kistermel őket.
Magyarország mez őgazdasága az 1970-es években végbement technikai, technológiai
váltással a legfejlettebb országok közé, a világ élvonalába került (Gazdag 2004).
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
62 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
- A gépi technika kihasználtsági foka 4-6-szorosa volt a nyugati farmokénak,
(ahol kisterület ű családi gazdaságok voltak a jellemz őek, és többségében ma
is azok), vagyis a hatékonyság is jelent ős mértékben javult, nemcsak a ter-
melés naturális mutatói. Az él őmunka termelékenység magasabb volt, mint
például Franciaországban.
- A kukoricatermelés színvonalában Magyarország az 1980-as évek elején
megel őzte Franciaországot, és csak az USA állt el őttünk a világon.
- Az egy fő re jutó almatermelés és export terén Magyarország hosszú éveken
át az els ő helyen állt (1998-ban import őrök lettünk).
Ebben az idő szakban az agrárágazat — ahogy akkor hívták, élelmiszergazdaság —
sikerágazat volt. A sikerek azt jelentették, hogy a magyar mez őgazdaság magas
színvonalon biztosította a hazai élelmiszerellátást, a termelés egyharmadát exportálta,
és a nyolcvanas, kilencvenes évek közepén a termelés mennyiségi mutatói világ-
színvonalúak voltak (Fertő 1999). A mez ő gazdaság versenyképes volt a növény-
termelésben, technológiai értelemben színvonala elérte a fejlett nyugat-európai
színvonalat, igaz ugyanakkor az állattenyésztésben, a mez őgazdasági termékek
feldolgozásában lemaradtunk (Kostyál 1991).
A fő tanulság, ami ebből az idő szakból ma levonható, hogy ez az óriási fejl ődés
nem a politikai logika mentén, s ő t — ha nem is a politikai rendszer ellenében — an-
nak kereteit feszegetve következett be. A gazdasági, szakmai logika követelményei
szerint haladt el őre a mez őgazdaság fejl ő dése és fejlesztése, és amilyen mértékben
eltávolodott a rendszerideológiától, illetve amilyen mértékben érvényesültek a
piacgazdaság, a vállalkozói szemlélet elemei, olyan mértékben javultak az ágazat
eredményei. A magyar mez ő gazdaság Európa legdinamikusabban fejl ődő mező-
gazdasága közé tartozott. Ekkor sikerült kifejleszteni az ún. magyar agrármodellt,
amely vegyes tulajdonviszonyokon, nagy- és kistermelés szintézisén alapul, miköz-
ben az agrárstruktúrában szerep jutott a termelési rendszereknek (Benet 1997).
Rendszerváltás és válság („leépülés?")
A magyar mező gazdaság a rendszerváltás nagy vesztesévé vált, politikai, ideoló-
giai motivációk és az ilyen alapon végrehajtott tulajdonváltás, a rosszul végrehajtott
privatizációk, agrárolló, támogatás- és elvonás negatív szaldója stb. okok miatt.
A korábban sikereket elér ő élelmiszergazdaság mély válságba került. Ennek
mélységét, a mez ő gazdaság termelésének 1925-1995. közötti alakulását az I. ábra
mutatja. „A magyar agrártörténet említett hét évtizedében az 1989 utánihoz hasonló
visszaesés, illetve összeomlás nem volt. Bármennyire is meghökkent ő, de minden a
piacgazdaságra való áttérés, a tulajdonviszonyok reformja stb. címszó alatt ment
végbe" (Benet 1997).
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 63
1. ÁBRA
A mez őgazdaság nettó és bruttó termelése 1925-1995
(Net and Gross Production of Agriculture 1925-1995)
° 5 55 5, 5 m m 5, 5 w 5, 5 5 5 5, 5 5 5 5 5 5 5 5 5 8 5,5 5 'á7,: 5 5
Év
— 1 — Nettó Bruttó
Forrás: Benet Iván: MTA Stratégiai kutatások, 1997.
1989-hez képest 1993-ra a termelés 35%-kal esett vissza, a nagyüzemek felszámo-
lása elsődleges politikai cél volt, kezelhetetlen tulajdon- (kétmillió-háromszázezer
tulajdonos) és bérleti viszonyok, a sokféle támogatás csökkentése, szétszakadt terme-
lés, feldolgozás, forgalmazás vált jellemz ővé.
A magyar agrárgazdaság az elmúlt másfél évtizedben a világ élvonalától jelent ős
mértékben leszakadt. Alacsony t őkeellátottsága, leromlott eszközállománya szerve-
zeti és tulajdoni szétforgácsoltsága miatt évr ől-évre veszít nemzetközi versenyké-
pességéből. Az ágazatot azóta sem sikerült új fejl ődési pályára állítani (Buday-
Sántha 2005).
Agrár- és vidékfejlesztés összefüggései és ellentmondásai
Az elmúlt 15 évben az ágazatot a stagnáló termelés és külkereskedelem az ágazat
gazdasági súlyának (GDP-hez való hozzájárulás és foglalkoztatás stb.) folyamatos
csökkenésével járt. Ilyen arányú termelés csökkenésre békeid őben a századunkban
nem volt példa (2. ábra).
A nemzetgazdaság bruttó kibocsátása alapáron számítva 1990-t ől 2000-re
5,2-szeresére n őtt, míg a mez őgazdaság, erd ő- és vadgazdálkodási produktuma
1 ,8-szorosára növekedett (1365 Mrd Ft). A mez őgazdaság az összes bruttó kibocsá-
tásból való részesedése 9,7%-ról 4,9%-ra csökkent.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
64 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
2. ÁBRA
A GDP összege 1990-2001 (folyó áron, Mrd Ft)
(Amount of GDP 1990-2001 — current price, Mrd HUF)
[FI]
16000
14000
12000
10000
8000
8000
4000
2000
1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.
Év
..s..~NerruebjazdaságOsszesen ~11. 4...M6z09azdas891G0P
Forrás: Kovács K. Elemzések az agrárgazdaság helyzetér ő l az ezredfordulón,
MTA, 2002.
Ennek megfelel ően a mezőgazdaság GDP-b ől való részesedése is folyamatosan
csökken. A nemzetgazdaság és a mez őgazdaság növekedési dinamikája közötti
különbség a kilencvenes évek során végig megmaradt, így évr ől-évre az agrárszektor
„visszaszorulása" figyelhet ő meg.
3. ÁBRA
A mez őgazdaság részesedése a bruttó hazai termékből (%)
(Portion of Agriculture from GDP, %)
Forrás: A mezőgazdasági statisztikai évkönyv 2003. alapján végzett saját számítások.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 65
Az ágazat nemzetgazdasági jelent ősége sok vonatkozásban rendkívüli módon le-
értékel ődött, és vele együtt leértékel ődött a mez őgazdasági munka is. A kilencvenes
évtized elejétő l hazánkban 1,3-1,5 millió munkahely sz űnt meg, amely közel 30%-os
visszaesésnek felel meg. A folyamat részeként a mez őgazdaság, tágabb értelemben
a vidék korábbi eltartó képessége is megrendült. A mez őgazdasági ágak közül ará-
nyát és mértékét tekintve a mez őgazdaság munkaerő-kibocsátása volt a leg-
nagyobb. Mindezek eredményeként az ágazatokból kikerül ő k többsége munkanél-
küli lett. Ezekre a területekre az alacsony néps ű rűség, a kedvez őtlen demográfiai
folyamatok, az alacsony képzettség, a jövedelem alacsony szintje, a szolgáltatások,
az ellátás, az infrastruktúra hiányosságai váltak jellemz ővé.
A cikk keretében itt jutottunk el ahhoz a ponthoz, amikor gyorsan ki kell jelenteni,
hogy a mezőgazdaság — teljesítményének arányában történt visszaesés ellenére —
jelentősége nem csökken. A mai követelmények szintjén szélesebben vizsgálva,
tudományos megalapozottsággal kimondhatjuk, hogy a mez őgazdaság felértékel ő-
dött. A mezőgazdaság — az agrárgazdaság — felértékel ődése társadalmi szerepének
együttes mérlegeléséb ől következik (Dorgai 2005).
Az ágazat folyó áron számított GDP részesedése amellett, hogy az elmúlt évtized-
ben csökkent (1991. és 2004. között 12,5%-ról 3,2%-ra), még így is kétszerese az
EU-15-ök 1,7%-os átlagának. (Igaz, ez nem a mez őgazdaság teljesítménye miatt
alakult így, hanem a többi ágazat másokhoz viszonyított szerényebb teljesítményével
van összefüggésben). A foglalkoztatás az EU-15-ben 4%, amelyhez képest Magyar-
országon az óriási munkaer ő kibocsátás mellett is másfélszer nagyobb (6,5%) a
mezőgazdasági foglalkoztatás. Társadalmi súlyát növeli, ha figyelembe vesszük, hogy
több mint egymillió embernek van valamilyen kapcsolódása mez őgazdasági tevé-
kenységhez, de meghatározó szerepe lesz az elkövetkez ő időszakban is, különösen az
ország olyan kistelepülésein, ahol más megélhetési lehet őség minimális.
A fejlett országokban felismerték, hogy a mez őgazdálkodás nem egyszer ű gazdasági,
hanem olyan társadalmi tevékenység, amelyben egyszerre van jelen a termelés, a
tájvédelem (az él ő környezet védelme), az emberi szervezet megújhodását el ősegítő
szolgáltatások (rekreáció) nyújtása. Tehát sokféle szerepet betölt ő — nálunk is egyre
terjed ő fogalommal kifejezve — multifunkcionális jelleg ű tevékenység. Ha valahol a
mezőgazdasági termel ő tevékenység teljesen megsz űnik, és a táj nem kap más társa-
dalmi szerepet (pl. turizmus), akkor el őbb-utóbb elveszíti kultúrtáj jellegét is. Az
agrárágazat társadalmi szerepét tekintve azt is figyelembe kell venni, hogy más ágaza-
tok termelését is befolyásolja, vagyis az élelmiszeriparral, m űtrágyagyártással, egyéb
termelőeszközök gyártásának forgalmazásával, az ún. „agribusiness" része. Az USA-
ban az agrobusiness évi kibocsátása meghaladja a 3500 milliárd dollárt, azaz a GDP
15%-át, és 25 millió embernek ad munkát (Popp 20(14) .
A mezőgazdaság termelési struktúrája, rendszere és módszere alapvet ően befolyá-
solja a környezetvédelmet, a környezetgazdálkodást. Magyarország környezeti
terhelése viszonylag alacsony, pl. 100 hektár mez őgazdasági területre közel 30%-kal
kevesebb sertés, 1/4-e juh és 1/5-e szarvasmarha jut, mint az EU-15-ökben, vagy
például a m űtrágya felhasználásunk a felét sem éri el. Az agrárium tájképe viszont
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
66 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
rendezetlen, nem állja ki az összehasonlítást sem a rendszerváltás el őtti helyzettel,
sem a nyugati szomszédainkkal. Ez nemcsak agrártermelési, hanem turisztikai,
népegészségügyi és foglalkoztatási kérdés is. Ilyen összefüggésekre utalva mondjuk,
hogy az agrárgazdaság helyzete 10 millió ember ügye és érdeke.
Ennek megfelelően kapott új értelmet az agrárpolitika kornak megfelel ő definíciója
is, amely egyrészt meghatározza az agrárágazat és vidékfejlesztés legfontosabb
összefüggéseit és annak irányát is.
„Az agrárpolitika szerepe a társadalom megfelel ő élelmiszer- és ipari nyersanyag
ellátásának a biztosítása, az ágazatban foglalkoztatottak életszínvonalának folyama-
tos javítása, az ágazat nemzetközi versenyképességének a növelése, az ország terü-
letének kultur-állapotban tartása, valamint a természeti elemek meg őrzése és vé-
delme" (Buday-Sántha 2005).
Az agrárgazdaság tehát új szakaszba lépett, miközben tartalma is megváltozott.
„az agrárgazdaság nem a különböz ő termel ő i tevékenységek mechanikus együttese,
hanem egy többfunkciós fenntartható organikus rendszer, amelyben a termeléssel
azonos rangú a természeti környezet, az eltartó-képesség és a vidéki értékek meg őr-
zése" (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koncepciója 2004).
Ezek a definíciók az unió közösségi agrárpolitikájával (KAP) teljes mértékben
szinkronban vannak. Mégis felmerül a kérdés, hogy ma milyen stratégiai irányt
vegyen a mez őgazdaság és a vidékfejlesztés „szekere"?
Annak ellenére, hogy az agrárpolitika és agrárgazdaság definíciója egyben jelzi a
választható utat is, mégis jogos és aktuális a kérdésfeltevés. Erre keresve a választ
az utóbbi id őben több tudományos jelleg ű írás jelent meg, és igen sok konferencia
tűzte napirendjére a kérdést. Mindezt motiválta az EU-hoz való csatlakozás, a
közösségi agrárpolitika reformja, valamint a WTO-val folytatott tárgyalások menete,
amelynek fő iránya a kereskedelmi-liberalizáció, az ezzel összefügg ő agrártámoga-
tások leépítésének kérdése.
Mindezek alapján a válasz alapvet ően az egymással kölcsönhatásban lév ő ver-
senyképesség és a fenntartható fejl ődésben található meg.
Versenyképesség, vidékfejlesztés, társadalmi hatékonyság
Az Európai Unió országaiban a fejlesztés egyre inkább a területi versenyképesség
kialakítását, fenntartását jelenti. Egy vidéki térség akkor tekinthet ő versenyképesnek,
ha az a piaci versenyben helyt tud állni, ugyanakkor biztosítani tudja a környezet
védelmét, a társadalmi és kulturális értékek meg őrzését, és képes partnerségi és
területek közötti kapcsolatok kiépítésére és fenntartására (Vincze 2005). A területi
versenyképességnek alapvet ően négy dimenziója van:
— Társadalmi versenyképesség, amelyben az emberek különböz ő célok érde-
kében, különböz ő projektek kidolgozásában és végrehajtásában vesznek
részt, működnek együtt.
— Környezeti versenyképesség, amely a környezet, táj, helyi örökség, hagyo-
mányok, műemlék stb. meg őrzése és újra teremtése.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 3 Gyors ténykép 67
— Gazdasági versenyképesség, amely alapvet ően a minél nagyobb hozzáadott
érték létrehozására való törekvést jelenti.
— Globalizációhoz való viszonyulás.
Ez a megközelítés — úgy gondolom — jól jelzi a probléma összetettségét és azt,
hogy a mez őgazdaságot és a vidékfejlesztést rendszerszemléletben kell kezelni
térben és id őben egyaránt.
A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidék meghatározója, de állandó eleme, és
nélküle nincs vidék. A mez őgazdaságot szervesen be kell illeszteni a vidékfejlesztés
komplex rendszerébe. Alapvet ő tehát a vidéki térség komplex fejlesztése, a vidék-
politika súlyának növelése. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a
globalizáció hatása — a versenytársak jelenléte és folyamatos fejl ődése — ezért itt is
kiemelten kell hangsúlyozni a hatékonyság, a gazdasági versenyképesség fontosságát.
Közép-Európában — Magyarországon is — az elmaradt térségek többségében dönt ő
kérdés a munkahelyteremtés, a helyi termel ői kapacitások növelése, az infrastruktúra
fejlesztése, a szociális gondok kezelése.
A versenyképességhez növekedésre, a növekedéshez viszont kereskedelemre és
befektetésre van szükség. Hong-Konghan a WTO tárgyalások éppen a kereskedel-
met és piacot eltorzító szubvenciók és mindenféle exporttámogatások, illetve a
vámok csökkentésér ől folytak, hogy a nyitott piacokon a termékek eladhatósága és
elérhetősége a szegényebb világ számára is teremtsen lehet őséget.) Növekedés
nélkül — amely az összgazdasági tevékenység kiterjesztését jelenti növekv ő munka-
helyekkel, a lakosság jövedelmének növekedésével — nincs vidékfejlesztés, nincs
fenntartható fejl ődés.
Rendszer-szemléletében vizsgálva „vidékfejlesztésnek tekintjük mindazoknak a
gazdasági, szociális, kulturális és ökológiai tényez ő knek a fejlesztését, amelyek az
adott térség gazdasági, kulturális színvonalának emelésén, az ott él ők életszínvona-
lának (életmin őségének) a javításán keresztül az egész nemzet fejl ődését szolgálják
úgy, hogy egyidej űleg megőrzik és védik a természeti er őforrásokat, a környezetet,
a tájat, valamint a helyi kulturális örökséget" (Buday-Sántha 2005).
Azt tapasztaljuk a fejlett országokban is, hogy — az el őbb vázolt felismerés ered-
ményeként — a vidék és a mez őgazdaság társadalmi súlya a gazdasági szerepénél
sokkal erőteljesebb, megalapozza a vidékfejlesztési támogatások szükségességét is.
Úgy látszik, hogy az EU elkötelezett a közös agrárpolitika második pillére, vagyis a
termeléspolitikai pillért kiegészít ő környezeti, társadalmi, regionális, szociális és
foglalkoztatási elemekre épül ő vidékfejlesztés iránt, amely egyben a fenntartható
fejl ődés követelménye is.
„Azt javasoljuk, hogy mez őgazdasági politikánkon a termelés-orientáció helyett a
vidékfejlesztés irányába változtassunk." (Romano Prodi, Johannesburg, Fenntartható
Fejlődési Világtalálkozó 2002). Bár ez a nyitás sajnos a 2007-2013 költségvetésben
nem érvényesül megfelel ően, dinamikája kisebb, mint arra számítani lehetett. A prog-
ramozási id őszakra az agrár- és vidékfejlesztési támogatás 362,3 Mrd Ft, amelyb ől
69,2 Mrd Ft-nak megfelel ő euró jut vidékfejlesztésre (19%) az EU költségvetésében.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
68 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
A fenntartható fejl ődés fogalma és jelentősége
Úgy gondolom, hogy a fogalom tartalmában bekövetkezett folyamatos változások
is jelezik a kor követelményeinek megfelel ő fejl ődés törvényszer űségeit.
- A Környezet és Fejl ődés Világbizottság (Brundtland-bizottság) „Közös
jövő nk" című jelentésében az alábbiak szerint határozták meg a fenntartható
fejl ődés fogalmát 1987-ben: „A fenntartható fejl ődés olyan fejl ődés, amely
kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jöv ő nemzedé-
kének esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Ez politikai
üzenet volt a fejl ődő világ és a gazdagabb országok alacsony jövedelm ű tár-
sadalmi csoportjai részére, hogy reményt adjon a jöv őhöz. De politikai üze-
net volt a fogyasztói társadalomnak is, hogy szerényebb, takarékosabb ter-
melési és fogyasztási szokásokat alakítson ki a jöv ő generáció érdekében.)
- H. Daly (1991) szerint „... a fenntartható fejl ődés folyamatos szociális jólét
elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon nö-
vekednénk. Ma már általánosan elfogadott, hogy három alapvet ő pilléren
nyugszik; természeti, gazdasági és szociális alapokon".
- Gyulai I. (2002) összegzése szerint a fenntarthatóság a szociális jobb lét
megvalósulása, az emberek alapvet ő szükségleteinek kielégítése, az er őfor-
rásokból származó hasznok igazságos elosztása, az egyenl ő lehetőségek
megteremtése, a holisztikus gondolkodásmód, az ágazatok közötti integ-
ráció, az erőforrások fenntartható és eltartó-képesség szerinti használata, a
környezetmin őség szavatolása. A fenntartható fejl ődésnél kiemelked ő az
energia- és anyagtakarékos eljárások igénye, a helyi er őforrások hasznosítása,
a megújuló természeti er őforrások el őtérbe helyezése, a mennyiség helyett a
min őség ösztönzése, a természeti értékek tisztelete és meg őrzése.
A fenntartható fejl ődés elvének érvényesítése a világ szemléletének megváltozá-
sát, a piaci viszonyok törvényszer űségeinek tisztább érvényesülését, az üzleti tevé-
kenység támogatását, a liberális gazdaságpolitika kialakítását, a mez őgazdaság
megreformálását, és sok minden másban paradigma váltást jelent. Ezt a paradigma
váltásra való törekvést jól érzékelhetjük, ha soron követjük és összefüggéseiben
látjuk a WTO-s fordulókat (Uruguay-i forduló-1995, Doha-i forduló-2001, Hong-
Kong-i forduló-2005), illetve a johannesburgi 2002. évi Fenntartható Fejl ődés
Világtalálkozót, valamint az EU Liszaboni Stratégia (2002) szerint meghirdetett
KAP reform (2003) programját és a vidékfejlesztés stratégiáját.
Mindezekb ől kikövetkeztethet ő k az olyan koncepcionális stratégiai célok és
folyamatok, amerre haladni akar a világ, amely ugyan nem egyenes vonalú, sok
érdekfeszültséggel terhelt, de tendenciájában érvényesülni látszik. Ezek közül a
legfontosabbak az alábbiakban összegezhet ők:
— A fejl ődő országokat segíteni kell — amely a szegénység enyhítéséhez vezet ő
út — fejlett országok piacaihoz való hozzáférésben! (A szabad, akadálytalan
globális piaci hozzáférés.)
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 3 Gyors ténykép 69
- A gazdasági globalizációt a fenntartható fejl ődés irányába kell elmozdítani!
- Nem a termelést, hanem a fenntartható fejl ődést, illetve a fenntartható ter-
melést és fogyasztás kell támogatni, amelyhez a nem fenntartható támogatá-
sok reformja vezet.
- A piactorzító hatású mez őgazdasági állami támogatásokat le kell építeni!
- A belső kereskedelmet eltorzító szubvenciókat és mindenféle exporttámoga-
tás erőteljes csökkentését végre kell hajtani!
- A további piaci nyitás érdekében a vámokat le kell építeni!
- Meg kell őrizni Földünk természeti er őforrásait és szépségeit, meg kell óvni
az emberiség életéhez szükséges természeti környezetet!
- Mindig az embereket kell a fenntartható fejl ődés középpontjába állítani!
Ezeket, az általunk szubjektív módon összegzett f őbb elveket nem könnyű érvé-
nyesíteni. A WTO minden két évben tartandó — 149 ország részvételével — minisz-
teri értekezletein nagyon nehéz megállapodást elérni. Nagy vita folyik — és ebben
rövid id őn belül nem várható eredmény — az agrárliberalizáció, vagyis az agrártá-
mogatások leépítése körül. Az érdekellentétek különösen feler ősödnek az USA és
az EU között. Az amerikaiak ugyanis azzal, hogy élelmiszerrel segélyeznek, köz-
vetve támogatják saját agrártermel őiket, és ezzel piaci torzítást végeznek. Az EU-n
belül is feszültség forrása az agrártámogatások — piactorzító támogatások — leépítése.
A befizet ők csökkenteni szeretnének, a kedvezményezettek — köztük különösen
Franciaország — tiltakozik ez ellen, s őt a most belépett tizek is — Magyarország is
igen erőteljesen — miután a tizek csak egynegyedét kapják például a jelent ős összeg ű
közvetlen támogatásnak.
A WTO tárgyalások azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az európai mez ő-
gazdaság rovására születnek egyoldalú kedvezmények, aminek az EU-ban is van-
nak nyílt vagy leplezett hívei. Az egyoldalú piacnyitás a versenyképesebb export-
őrök el őtt az európai mez őgazdaság egyre nagyobb kitettségéhez vezethet, amelyet
csak tovább súlyosbíthat a termelés támogatottságának drasztikus csökkentése. Ez
Magyarországnak természetesen nem lehet érdeke, ha el akarjuk kerülni a magyar
mezőgazdaság esélyeinek és lehet őségeinek hátrányos korlátozását. 2013-ig — meg-
állapodás alapján — az export-támogatások és vámok leépítésére ugyan nem kerül
sor, de az általánosan elfogadott elvek tendenciájában, szemléletében érvényesül-
nek, az EU-ban pedig a mez őgazdasági támogatási reform végrehajtásra kerül,
amely az alábbiakban foglalható össze:
Az EU a magát folyamatosan megreformáló mez őgazdasági stratégiában 2003-
ban született döntés szerint a közvetlen támogatási rendszer — ahol összefüggés volt
a termelés, a termékek mivolta és a támogatás nagyságrendje között — egységes
farmtámogatási rendszerré' fog átalakulni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy gazdaság, az
erre a rendszerre való áttérés után, egy meghatározott bázisid őszak alatt, különböz ő
jogcímen kapott támogatásait egy összegben — mintegy „történelmi jogként" —
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
70 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
kaphatja meg, függetlenül attól, hogy mit termel, (vagy termel-e egyáltalán) vagy
tart-e állatot. E támogatási rendszernek több új eleme van (amelyben felfedezhet ők
az előbb felsorolt fenntartható fejl ődés elvei is):
- Nem a termelést, hanem a termel őt, a fogyasztást, a környezetvédelmet, il-
letve a fenntartható fejl ődést, a vidékfejlesztést támogatja.
- A támogatás igénybevételéhez teljesen új feltételeket szab a rendszer, még-
pedig
a természeti és környezetvédelmi el őírások betartása,
- a termőföld felel ősségteljes karbantartása,
- az élelmiszermin őségi előírások betartása és a
- vidékfejlesztési követelményeknek való megfelelés.
- A piactorzító támogatásokkal kapcsolatosan az Unió azt tervezi, hogy
2007-2008-ban megszünteti a gabona intervenciós rendszert. (Talán ehhez
nyomatékul szolgál a Magyarországon kialakult helyzet is, miszerint 6-8
millió tonna intervenciós gabonát kell tárolni.)
Magyarországnak az SPS új támogatási rendszert 2007-t ől kell bevezetni-e,
amellyel szemben természetesen vannak fenntartások és averziók, miután Magyar-
ország (a 10-ek) csak 2013-ban érik el a 100%-os területalapú támogatási szintet.
Ez a rendszer — miután terület alapján jár — háttérbe szoríthatja az állattenyésztést.
Az agrártámogatási rendszer átalakulása és
az agrárpolitika összefüggése
Magyarország a korábbiakhoz képest más Európai Unióhoz csatlakozott, a ma-
gyar agrárpolitika új szakaszába lépett:
- A korábbiakhoz képest mások a stratégiai célok, ezért más jelleg ű stratégiai
gondolkodásra van szükség.
- A kereskedelmi liberalizáció folyamatában vagyunk, ahol minden a piac-
központúságnak van alárendelve.
- Ma nem a termel ő, hanem a fogyasztó van a középpontban.
- 2013-tól be fog következni az exporttámogatások és az importárak meg-
szüntetése, és a bels ő agrártámogatások csökkentése.
Erre kell Magyarországnak stratégiailag felkészülni, amely gondolkodásban, fel-
készültségben, szakmai és közgazdasági ismeretekben az eddigiekhez képest mást
kíván! Ett ől függ, hogy belekerülünk-e és bennmaradunk-e a „sodrásban" vagy a
perifériára kerülünk.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 71
A növekv ő agrár- és vidékfejlesztési támogatások a fejl ődést (előbbre
jutást) segítették, vagy újabb feszültség forrássá váltak-e?
Az agrárágazatba juttatott támogatások dinamikája az elmúlt években jelent ős nö-
vekedést mutat.
4. ÁBRA
Agrár és vidékfejlesztési támogatások
(Supports on Agricultural and Rural Developments)
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Év
Forrás: FVM. Agrárgazdasági Főosztály 2005.
Gazdag László az egyik tanulmányában (2004) kifejti, hogy jelent ős anyagi ráfor-
dításokat kell az ágazat pénzügyi szanálása érdekében eszközölni. „Legalább ezer-
milliárd forintot kell az élelmiszergazdaságba befektetni ebben az évtizedben." Ezt
az állam — mondja a szerz ő — nem spórolhatja meg. Az évszázad elején Dorgai
László egyik tanulmányában a következ őket írta: „A különböz ő helyeken készült
becslések hétszáz- és ezeregyszázmilliárd Ft közötti összegben határozzák meg a
mezőgazdaságunk korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez szükséges támogatást. Nem
látom annak el őjelét, hogy a gazdaságpolitika késznek mutatkozna ekkora forrást
áldozni a mezőgazdaság fejlesztésére."
Nos, az ábra azt jelzi, hogy 2004 és 2006 között ezermilliárd Ft támogatás kerül(t)
az agrárágazatba. (S őt az évtized második felében további kb. ezerötszázmilliárd Ft
kerül „befektetésre".) A kérdés csak az, hogy befektettük-e ezt a temérdek sok
pénzt, vagy csak elköltöttük? Vajon ett ől a támogatástól el őbbre jutott-e, fejl ődött-e
a mezőgazdaság? A termel ők azt mondják — ebben sajnos több a politikai felhang,
mint a valóság —, hogy sohasem volt annyi feszültség a mez őgazdaságban, mint
most (2004 gazdademonstráció).
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
72 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
Véleményünk szerint ebb ő l az a következ[ete. kmható le, hogy a támogatás —
ilyen birtokstruktúra, ilyen termelésszerkezet. ilyen szakmai ismeret mellett — ön-
magában nem viszi el őbbre az ágazatot. A versenyképesség mélypontjáról az ezer-
milliárd Ft támogatás sem volt képes kimozdítani az agrárágazatot. Nem elégséges
az a termelési kultúra, hogy „akkor is gabonát termelek, ha nincs állat ami azt
megegye, akkor is, ha nincs piac, akkor is, ha nincs tároló". Ez a gabona ráadásul
ráfizetést jelent az államnak és az EU-nak is, mert csak nagyon drágán tudja azt
elszállítani. (Az intervenciós rendszer megszüntetése új helyzetet teremt.) Új terme-
lési struktúrára, üzleti kultúrára, értékesítési, piaci ismeretre, integrációs együtt-
működésre van szükség.
Ma az ún. termel ői támogatás az 1 ha-ra jutó költség 50%-át fedezi, ami elég magas
arányt jelent. (Ha hozzászámítjuk az egyéb támogatásokat — AVOP, NVT és a nemzeti
jellegü egyéb támogatásokat — akkor átlagosan, 1 hektárra vetítve a költségarányos
támogatottság meghaladja a 60%-ot.)
A mezőgazdaság nemzetközi támogatottságát az OECD országokban mérik
(az OECD tagországok a világ agrártermelésének mintegy kétharmadát képviselik).
Az OECD kalkulációja szerint a mez őgazdaságnak juttatott becsült támogatás
(Total Support Estimate-TSE) 2002-2004 közötti éves átlagban 346 milliárd dollárt
tett ki. A GDP %-ában kifejezve (ez egyben a TSE %-os mutatója is) 1,2% (1986-
1988 között 2,3% volt). Az összes támogatás 4/5-e esik az EU-ra, Japánra és az
USA-ra. A bruttó bevételhez viszonyítva Svájcban, Norvégiában, Izlandon és
Japánban legmagasabb a támogatás. A TSE mutatóját összehasonlítva az egyes
tagországok között széls őséges eltérések tapasztalhatók, mert míg 2002-2004
közötti évek átlagában Ausztráliában 0,3%, Új-Zélandon 0,4, Magyarországon
2,8% (Koreában 3,5, Törökországban 4,4%, USA-ban 0,9%, EU-ban 1,2%).
Érdemes a PSE (Producer Support Estimate) mutatót még vizsgálni, amely a be-
csült termel ői támogatást mutatja a termel ői ár százalékában. Az OECD országokban
ez átlagosan 30%. Itt is nagy különbségek figyelhet ők meg az egyes tagországokban:
Új-Zélandon, Ausztráliában 10% alatt, Kanadában, Mexikóban, Lengyelországban,
Szlovákiában és az USA-ban 25% alatt volt a PSE mutató, ugyanakkor Magyar-
országon 28%, az EU-ban 34% (Popp—Potori—Kürthy 2005).
Megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarország támogatottsági színvonala nem t űnik
alacsonynak. Adottságaink jobbak, mint az EU tagországoké (és a világ sok más
országához viszonyítva is), termelésünk, illetve versenyképességünk színvonala
mégis lényegesen elmarad az OECD és az EU átlagos színvonalához képest is.
(Nyilvánvalóan mérethatékonysági, költséghatékonysági, szakmai, gazdálkodásbeli,
alkalmazkodóképességbeli hiányosságok terén kell keresni a problémákat.)
A problémák gyökere nem a kevés támogatásban, talán nem is az állam (a Kor-
mány) segít ő szándékának a hiányában keresend ő .
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 73
Agrár és vidékfejlesztési támogatás 2007-2013
Az EU csatlakozással az agrártámogatás rendszere és szerkezete alapvet ően megvál-
tozott. A 2006. évi költségvetésben agrár és vidékfejlesztési támogatásokra 400,3 Mrd Ft
került elfogadásra. Ezen összeg 50,8%-a (239,4 Mrd Ft) az EU alapjaiból, 40,2%-a
160,9 Mrd Ft pedig központi költségvetésb ől kerül finanszírozásra. A támogatás
szerkezetét az 1. táblázat mutatja.
1. TÁBLÁZAT
Agrár és vidékfejlesztési támogatások (Millió Ft)
(Supports on Agricultural and Rural Developments, Million HUF)
2005. évi költségvetési törvény 2006. évi törvényjavaslat
Euró- Eu-
Előirányzat neve Közp-i pai rópai
költség- Unió Kiadás költség- Unió Kiadás
vetés alap- vetés alap-
jaiból jaiból
XII. FVM fejezeti
költségvetéséb ől
1 Nemzeti Vidék-
fejlesztési Terv 9 110 34 982 44 092 12 100 48 400 60 500
(N VT)
2 SAPARD intézke-
5 200 15 000 20 200 3 000 9 000 12 000
dések
3 Fejlesztési típusú
18 851 18 851 10 180 10 180
támogatások
4 Folyó kiadások és
107 582 107 582 110 520 110 520
jövedelemtámogata- so
k
5 Méhészeti Nemzeti
477 477 477 477
Program
6 Egyéb nemzeti
agár- és vidékfej- 13 225 13 225 13 029 13 029
lesztési támogatás
7 Agrár-és Vidék-
fejlesztési Operativ 3 983 9 412 13 395 11 688 28 850 40 538
Program (AVOP)
8 FVM fejezeti költ
158 428 59 394 217 822 160 994 86 250 247 244
ségvetés összesen
Magyar Állam-
kincstár által meg-
hitelezésre kerülő
EU által közvetlenül
térített támogatások
9 Piaci támogatások 20 656 20 656 43 750 43 750
10 Mezőgazdasági
termel ők közvetlen 89 279 89 279 109 300 109 300
támogatása (SAPS)
11 Agrár- és vidékfej-
lesztési támogatá- 158 428 169 329 327 757 160 994 239 300 400 294
sok mindösszesen
Forrás: FVM. Agrárgazdasági F őosztály.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
74 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 3
Mint az látható a táblázatból, a közvetlen - területalapú - támogatás teszi ki az
összes támogatás közel felét; EU-s forrásból (SPS) 109,3 Mrd Ft és a nemzeti ki-
egészít ő támogatásból 90 Mrd Ft. Ezt a támogatást 208 ezer termel ő veszi igénybe.
(Ennyi a regisztrált mez őgazdasági termel ő összesen, amelynek közel fele, 92 ezer
termel ő 5 hektár alatti területen gazdálkodik.) Természetesen jelent ős, mintegy
100 Mrd Ft a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), illetve az Agrár- és Vidék-
fejlesztési Operatív Program (AVOP) jogcímen igénybe vehet ő támogatások nagy-
ságrendje is, amelynek pl. az NVT esetében 80% az EU-s forrása. (Az NVT közel
80%-a agrár környezetvédelemre igénybe vehet ő támogatás).
A luxemburgi tárgyalási csomag alapján - amely alapvet ően nem változott a leg-
utóbbi jóváhagyott költségvetés szerint - Magyarország 9,6 Mrd euró (2500 Mrd Ft)
közösségi támogatáshoz jut 2007-2013 között, amely évente 360 Mrd Ft-nak felel
meg 2004-es árakon.
2. TÁBLÁZAT
A luxemburgi tárgyalási csomag alapján Magyarország 2007-13 között 2004-es ára-
kon, összesen mintegy 9,6 milliárd euró közösségi támogatáshoz jutna (Millió euró)
(According to Luxemburg Negotiation Package Hungary Would get 9,6 Billion
EUR CommunitySsupport between 2007-2013, Million EUR)
Támoga- 2013 2007-
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
tási cím 2013
Közvetlen
419,0 502,0 606,4 209,6 802,3 894,1 962,1 1087,4 556,9
támogatás
Piaci
234,5 184,0 152.5 115,5 80,0 64,0 62,5 61,5 720,0
támogatás
Vidék-
325,6 410.8 431,5 451,6 472,9 494,3 512,9 531,6 3 205,6
fejlesztés
Összesen 979,1 1 096,8 I 190,4 1 273,7 1355,2 1452,4 I 537,5 1 680,5 9586,5
Forrás: FVM. Agrárgazdasági F őosztály.
Ez folyó áron számolva 2500 Mrd Ft összegnek felel meg.
3. TÁBLÁZAT
Közvetlen támogatás folyó áron az 1782/2003. EK rendelet alapján (millió euró)
(Direct Support - Current Price - According to the 1782/2003. Decision, Million EUR)
2007-
Támogatonak 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
2013
Magyarország 350,8 420,2 508,3 634,9 761,6 888,2 1 011,9 1 141,5 1 268.2 6 217,6
EU-l5
26 601,0 28 926.0 33 095,0 33 095,0 33 095.0 33 192,0 33 192,0 33 192,0 33 192,0 232 053,0
összesen
Új tagok 1 596,6 1 913,4 2 356,2 3 069,4 3 682,5 4 295,5 4 908,7 5 521,7 6 135,1 29 969,1
EU-25 28 197,6 30 839,4 35 451,2 36 164,4 36 777,5 37 487,5 38 100,7 38 713,7 39 327,1 262 022,1
Új tagoknak 70,0 80,0 90,0 100,0
30,0 35,0 40,0 50,0 60,0
EU forrás 1%]
Forrás: FVM. Agrárgazdasági F őosztály.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors ténykép 75
4. TÁBLÁZAT
Közvetlen kifizetések megoszlása (%)
(Distribution of Direct Payments, %)
2007—
Támogatottak 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
2013
EU-15 [‘70] 94 94 93 92 90 89 87 86 84 89
EU-10 [%] 6 6 7 8 10 11 13 14 16 11
Forrás: FVM, Agrárgazdasági F őosztály.
Szerkezeti összetételét az 5. ábra mutatja.
5. ÁBRA
2004-es áron számolt évenkénti kifizetési kötelezettség
(Charge of Year Payment — Prices of 2004)
2000,0 -
1800,0
1600,0
1400,0
1200,0
• Társfinanszírozas
M euró 1000 . 0 Y Vidékfejleszés
Cl Piaci
800,0 -
▪ Top•up
600,0 s Közvetlen
400,0
200,0
0,0
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.
Év
Forrás: FVM, Agrárgazdasági Főosztály.
Megemlítem, hogy a közvetlen támogatás 100%-os EU-s szint alapján, hektáron-
ként, átlagosan 216 eurót tesz ki, amely több mint 56 000 Ft/ha-nak felel meg.
A reformokat lefektet ő, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005
EK rendelet értelmében 2007-t ől az EMOGA helyett két új alap m űködik majd:
- Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
- Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)
Az alapok támogatási struktúráját a 6. ábra mutatja.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
76 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s3
6. ÁBRA
Az Európai Mez őgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap támogatási struktúrája
(Support Structure of European Agricultural Assurance Fund and European
Agricultural Rural Development Fund)
L EMGA
Megosztott irányításban (az Központosított irányításban
EK és a tagállam között) — Egyes állat-egészségügyi,
élelmiszer- ellenorzési, növéiw-
— Export visszatérítések egészségtigyi intézkedések
— Intervenciós intézkedesek — A Bizottság nemzetközi
Közvetlen kifizetések szervezetek által lebonyolitott
- Belpiacra, ill. harmadik promocios intézkedések
országokba irányuló A mező gazdaság genetikai
tájékoztató és promocios állományának ineg őrzéséi e,
profi arcok feltérképezésére és hasznOSitasára
irányuló intézkedések
Mező gazdasági számviteli
információs rendszerek
kialakítása és fenntartása
— Mezőgazdasági vizsgálati
rendszerek kialakítása
Halászati termékek piacával
kapcsolatos intézkedések
II. EM•A
•
Megosztott irányításban
A Közösség hozzájárulása a vidéldejlesztési proanioldioz
Forrás: Európai Gazda Értesít ő, 2005. november.
Összességében az állapítható meg, hogy a 2007-2013-as tervezési id őszakra a tá-
mogatási mértékek és a támogatottsági mutatók kedvez őek. Gyakran hangoztatjuk,
hogy Magyarország adottságai jók a versenyképes termelés számára, nagyvonalú
leegyszerű sítéssel azt mondhatnánk, hogy a jó eredmény már csak a termel őkön
múlik. Adottságaink differenciáltak és nagy különbségeket takarnak. Az eltér ő
adottságok és a kialakult tulajdon és használati viszonyok, a nagyon szórt üzemi mére-
tek, a tő keellátottság, a humáner ő forrás — az egyéni gazdálkodók több mint 40%-a
60 éven felüli, és a fels őfokú végzettségűek aránya nem éri el a 3%-ot — miatt a mez ő-
gazdaság és a vidék sokszín ű lesz. Elválik a professzionális versenyz ő, profitorientált
mező gazdaság az egyéb jelleg ű gazdálkodástól. A 208 ezer gazdálkodó több mint a
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Gyors fénykép 77
fele — az 5 hektár alatti területen gazdálkodó 92 ezer — nem tartozik majd a profesz-
szionális gazdaságok közé. Megítélésem szerint a profitorientált gazdaság mintegy
60-70 ezer lesz, mintegy 3 millió hektár szántó területen. Lesz tehát
- professzionális — profitorientált,
- különleges term őhelyek adottságait hasznosító,
- teljesen külterjes (extenzív),
- családi szükségletre termel ő, helyi ellátást javító,
- környezetvédelmi, tájvédelmi feladatokat ellátó,
- visszafejl ődő és
- szociális típusú gazdaság.
Ezek után miben jelölhet ő k meg (foglalhatók össze) a legfontosabb tennivalók?
Alapvető , hogy nem a kormánynak, nem az államnak, nem az EU-nak kell meg-
mondani, hogy melyik gazdaság milyen lesz. (Sokan azt kérik számon, hogy mondja
már meg valaki, hogy milyen nagyságrendet képviseljen egyik vagy másik típusú
gazdaság.) Ezek helyben d őlhetnek el az ott él ő k és dolgozók keze és „feje" (tudása),
akarata, szándéka nyomán és természetesen adottságaik alapján. Nem kell meg-
mondani azt sem, hogy az állam a versenyképes gazdaságokat támogatja, hogy még
versenyképesebb legyenek, vagy a gyengébbeket, hogy felemelkedjenek. Mint ahogy
a cikkbő l kiderült, az agrártámogatások többségében normatív és kisebb mértékben
kérelem alapján mű ködnek. Az ún. „nagy kérdések" (támogatás mértéke, támogatási
rendszerek formái) ezek után nem a nemzeti kormányok keretében, hanem a nemzet-
közi szervezetekben d ő lnek el — WTO, EU — fontos azonban hangsúlyozni, hogy a
világ, illetve európai szervezetekben ott lév ő kormányok részvételével, amely egyben
azt is jelenti, hogy országon belül lesz űkülnek a lehető ségek, a mozgástér alapvet ően
megváltozik, országon kívül viszont kib ő vülnek döntésjogi lehetőségeink.
Ezekre is figyelemmel, az alábbi tennivalókat tartjuk fontosnak, amelyben a kor-
mánynak van mozgástere, támogató, ösztönz ő funkciója:
1) A birtokstruktúra modernizációja (birtokkoncentráció). Az uniós támogatás
most alakul át földalapúvá.
2) A mezőgazdaság felt őkésítésének segítése. Erre önmaga a szektor nem ké-
pes, külföldi tőke bevonására van szükség.
3) A kistermel ők lokális szerepének és jelent őségének helyénvaló kezelése, és
a térségben való szerepvállalásra való ösztönzése. (Hungarikum el őállítása,
falusi turizmus stb.) szükség szerint a foglalkoztatást biztosító fejlesztések
támogatása.
4) Hatékony vidékfejlesztési program kidolgozása, kialakítása, helyi kistérségi
erő k mobilizálása, EU-s források kihasználása, társfinanszírozása.
5) A közigazgatás (benne a mez őgazdaság) átszervezése a dekoncentráció, de-
centralizáció irányában, a regionális szervezetek kiépítése és kistérségek ha-
táskörének, döntési jogkörének meger ősítése.
Forgó Mónika : Korszerű magyar agrár- és vidékpolitika, a fejlődés lehetséges irányai.
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 61-78. p.
78 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 3
Jegyzet
Egységes farmtámogatási rendszer (Single Farm Payment-SFP, illetve Single Payment Scheme-SPS):
regionalizált és üzemsávos támogatások.
Irodalom
Benet I. (1997) Rendszerváltás és agrárgazdaság. MTA Stratégiai Kutatások.
Borszéki E.—Mészáros S.—Varga Gy. (1986) Élelmiszergazdaságunk versenyképessége, agrártermelé-
sünk a világpiaci árak tükrében. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Buday-Sántha Attila (2005) Az agrárgazdaság szerepe a vidékfejlesztésben. (Kézirat)
Daly, H. (1991) Steady-state Economics. Island Press, Washington DC.
Dorgai L. (2005) Mez őgazdaság ás vidékfejlesztés (Kézirat). Agrárgazdasági Kutató Intézet kiadványa.
Budapest.
Fertő I. (1999) Agrárpolitika modelljei. Osiris Kiadó, Budapest.
Fehér A. (2005) A vidékgazdaság és a mez őgazdaság. Agroinform Kiadó, Budapest.
Gazdag L. (2004) Az agrárgazdaság: a hatékonyság kérdése és modernizáció. Kapu. 2. 27. o
Gyulai I. (2002) Fenntartható fejl ődés Rio+10. Ezredforduló. 2. 16-18. o.
Kostyál R. (1991) Az árrendszer és a pénzügyek sajátosságai a mezőgazdaságban. Perfekt Pénzügyi
Szakoktató és Kiadó Vállalat, Budapest.
Kovács K. (2002) Versenyképesség és mez őgazdaság. MTA kiadvány, Budapest.
Popp J. (2004) Az EU Közös Agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Európai Agrár-
politika Kft., Budapest.
Popp J.—Potori N.—Kürthy Gy. (2005) WTO notifikációs és OCED támogatottsági mutatók alakulása
(Kézirat). Agrárkutató Intézet kiadványa, Budapest.
Vincze M. (2005) Románia vidékpolitikája felül és alulnézetb ől. Habilitációs el őadások, Regionális
politika és gazdaságtan Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Pécs.