Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 125
A MAGYARORSZÁGI LAKÓTELEPEK
KISKERESKEDELMI PROFILJA'
(Forms of Retailing in Housing Estates of Hungary)
MICHALKÓ GÁBOR2 — HEGEDŰS SÁRA3
Kulcsszavak:
kiskereskedelem lakótelep üzlet
A szocialista lakásépítési program termékeként számon tartott lakótelepek kereskedelmi egységeinek els ő
számú küldetése az ellátásban testet öltő funkcionalitás volt. A tervez ők minimális energiát fordítottak az
üzletek formavilágára. Tanulmányunkban 16 évvel a rendszerváltozás után azt vizsgáljuk, hogy mennyi-
ben tér el ma a lakótelepek üzleteinek arculata a hagyományos beépítésü városrészekben található
társaikétól. Egy 2045 üzletre kiterjed ő országos felmérés eredményeként értékeljük a kirakatban található
árucikkek összetételében, az árak kiírásában, az üzletek fekvésében, a cégtáblák és a kirakatok jellegé-
ben észlelhető differenciákat.
Bevezetés
A társadalom életterének igen fontos szegmensét képezi, a kiskereskedelmi szféra
egységeinek minőségi és mennyiségi mutatóiban megtestesül ő ellátás színvonala
(Berényi 2003; Sikos 2000). Ez a tényez ő a lakókörnyezet komplex értékelésében is
közrejátszik, többek között befolyásolja az ingatlanárakat, ezzel összefüggésben a
kereslet területi preferenciáit (Kovács—Wiessner 1996). Természetesen a változó
fogyasztási szokások, a hipermarketek iránti fokozott érdekl ődés hatással vannak az
ellátás szerepének megítélésére, azonban elvitathatatlan, hogy a kiskereskedelem
állapota a belvárosi, a zöldövezeti vagy a lakótelepi zónákban egyaránt kulcsfontos-
ságú az életmin őség tekintetében (Nagy 1998). Magyarország lakótelepeinek társa-
dalmi megítélése kedvez őtlen, a „lakótelepi szindróma" fogalomkörébe az unifor-
mizált épületek, az ingerszegény környezet, az ingatlanok magas rezsi költségei
csakúgy beletartoznak, mint a kiskereskedelmi ellátás egysíkúsága (Egedy 2000,
2001). A lakótelepek társadalmának életérzését, illetve a küls ő szemlél ő ottani vi-
szonyokról alkotott képét az üzletek kínálata és a küls ő megjelenése, vagyis a pro-
filja egyaránt befolyásolja. A szocializmus korának tervez ői nem álmodhattak ele-
gáns üzletsorokat, árutól roskadozó kirakatokat a panelek utcafrontjára, mivel a
fölszinti épületrészeket az ún. szociális helységek (kerékpár- és babakocsi-tároló,
szárító) foglalták el, amelyek kihasználatlanságuk miatt szélesebb körben csak a
rendszerváltozás környékén kaphattak új funkciókat (Csizmady 2003). Az ellátást
hosszú ideig a házsorok között megbúvó lakótelepi közértek és a szolgáltatóházak
biztosították. Mára a helyzet az építészeti és a szociális lehet őségek keretein belül
átalakulófélben van, a panelrengetegben él ők kiskereskedelmi kereslete indukálja a
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
126 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1
belvárosi egységek profiljához való közeledést. Az üzletek modernizációja a lakóte-
lepekre kiterjed ő városrehabilitációs programok megkerülhetetlen elemét képezi
(Csizmady 2005).
Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi szféra átalakulásának sajátos szociál-
geográfiai szegmensét képez ő lakótelepi folyamatokról id őbeli összehasonlításra
alkalmas információk nem állnak rendelkezésre, ezért ebben a tanulmányban 2004
vonatkozásában mutatjuk be a lakótelepek és a hagyományos belvárosi területek
üzleteinek profilját jellemz ő legfontosabb mutatókat. A munka szerves el őzményé-
nek tekinthet ő annak az országos felmérésnek az eredménye (Michalkó—Heged űs
2005), amely a lakótelepeken túlmen ően a hagyományos beépítés ű városrészek, a
city-k egyes kiskereskedelmi jellemz őire is kiterjed ően ad komplex áttekintést Bu-
dapest és a vidéki városok helyzetér ől. E helyen elsősorban arra a kérdésre keressük
a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki az eltér ő jellegű városrészekben
elhelyezkedő kiskereskedelmi egységek m űszaki, információs és kínálati struktúrája
között. Miután áttekintést adunk a lakótelepi üzletek általános profiljáról (bemutat-
juk az elhelyezkedésüket, az árucikkek körét, a nyitva tartás jellegzetességeit),
kereszttáblák segítségével megpróbálunk kapcsolatokat keresni a paneltérbeli pozí-
ciójuk egyes elemei között.
Módszertan
Tekintettel arra, hogy a kutatás pontos módszertana a Földrajzi Értesít őben megje-
lent tanulmányban (Michalkó—Heged űs 2005) ismertetésre került, ezért itt csak a
legfontosabb paramétereket adjuk közre. A 2004-ben lezajlott kutatásban közrem ű-
ködő kérdező biztosok 28 magyarországi városban és Budapest 13 kerületében,
településenként (Budapesten városrészenként) 50 üzlet profiljára vonatkozóan
végeztek megfigyeléseket. A számítógépes adatbázisban összesen 2045 kiértékelés-
re alkalmas kérd őív információit rögzítettük.
A Központi régióból Budapest 13 kerületében, Érden és Szentendrén, a Közép-
Dunántúli régióból Székesfehérváron, Dunaújvárosban, a Nyugat-dunántúli régióból
Győ rött, Csornán, Mosonmagyaróváron, Sopronban, Zalaegerszegen, Zalaszentgróton
és Nagykanizsán, a Dél-dunántúli régióból Pécsett, Kaposváron és Marcaliban, a Dél-
alföldi régióból Szegeden, Kisteleken, Kecskeméten, Hódmez ővásárhelyen és Szente-
sen, az Észak-alföldi régióból Debrecenben, Szolnokon, Karcagon, Kisújszálláson,
Püspökladányban és Hajdúdorogon, az Észak-magyarországi régióból Ózdon, Mis-
kolcon és Sárospatakon végeztünk megfigyeléseket.
A felmérés során 19 vidéki városban belvárosi (hagyományos beépítés ű) és lakó-
telepi városrészben is, 9 településen pedig csak belvárosi területen végeztünk meg-
figyeléseket. Budapesten a hagyományos városi beépítés ű területek közé soroltuk a
II., az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XI. kerület megfigyelt helyszíneit. A lakóte-
lepi üzletek megfigyelését a III., a X., a XIII., a XV., a XVII. és a XVIII. kerületben
végeztük el. A megfigyelt üzletek 31,6%-a a f ő városban, 68,4%-a vidéki városokban
található. A kérdező biztosok minden megfigyelt kiskereskedelmi egység vonatkozá-
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 127
sában egy, a kutatás el őzményét képező, 1995-ös felmérés adatlapjával kompatíbilis,
úgynevezett üzlet-adatlapot töltöttek ki, a szükséges információkat egyszer ű szemre-
vételezéssel gyűjtötték be.
Figyelembe véve, hogy a területi különbségek értékelésére korábban már sor került,
ebben a tanulmányban a bevezet őben ismertetett célkitűzésnek megfelel ően kizárólag
a lakótelepek vonatkozásában végzünk elemzéseket. A kereszttáblák összeállításánál
a táblában szerepl ő megoszlások az adott változókra adott válaszok százalékos ará-
nyát tükrözik, de mivel az átláthatóság kedvéért csak a legjellemz őbb válaszokat
emeltük ki, így a cellák összesítése — értelemszer űen — nem adja ki a 100 százalékot.
Eredmények
Általános profil
A magyarországi lakótelepeken m űködő kiskereskedelmi egységek dönt ő többsége
— a hagyományos beépítés ű városrészek üzleteihez hasonlóan — közvetlenül az
utcáról nyílik. A vidéki városok lakótelepein az üzletek bejáratainak 89,9%-a,
Budapesten 82,8%-a utcafronti. Vidéken 7,6%, Budapesten 7,8% a lakótelepeken
található kiskereskedelmi egységek udvari bejáratainak az aránya. A megközelíté-
sükkel szoros összefüggésben áll, hogy a lakótelepi üzletek szinte teljes kör űen a
földszinten helyezkednek el. Vidéken (96,7%) és Budapesten (96%) is valamivel
magasabb a földszinten található lakótelepi üzletek aránya, mint a hagyományos
beépítésű városrészekben található társaiké.
A lakótelepi üzletek alapvet ően kereskedelmi tevékenységet folytatnak, de el őfor-
dul, hogy ezt bizonyos szolgáltatásokkal is b ővítik. Vidéken (78,8%) valamivel ala-
csonyabb a tisztán kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek aránya, mint Buda-
pesten (82,3%), ugyanakkor Budapesthez képest (13,3%) vidéken magasabb (16,3%)
a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet egyaránt megjelenít ő egységek aránya.
A lakótelepi üzletek árukínálatának fő csoportjait tekintve érdemi különbség mu-
tatható ki a hagyományos beépítés ű városrészben található üzletekkel történ ő ösz-
szehasonlítás során. A lakótelepeket vidéken és Budapesten is az élelmiszerüzletek
markánsabb kínálata jellemzi. Amíg a vidéki városokban a hagyományos beépítés ű
városrészekben az élelmiszerüzletek aránya 17%, addig a lakótelepeken 31,2%,
ugyanebben a területi relációban Budapesten 15,3% és 23,6% a megfigyelt élelmi-
szerüzletek aránya. Ezzel összefüggésben a tartós fogyasztási cikkeket, ruházatot és
lábbelit kínáló boltok részesedése alacsonyabb a lakótelepeken.
A lakótelepek nemcsak az árufő csoportokban, hanem az egyes konkrét termékek
kínálatában is jellegzetes eltérést mutatnak a hagyományos beépítés ű városrészek-
hez képest. Amennyiben a vizsgálat során megfigyelt összes kiskereskedelmi egy-
ség kínálati megoszlásában vezet ő helyen szerepl ő árucikkeket vesszük alapul,
akkor megállapíthatjuk, hogy a magyarországi lakótelepeken az általános élelmisze-
rek, az édességek, a cigaretta, az alkohol, a kávé, a kozmetikumok és a zöldség-
gyümölcs félék nagyobb arányban fordulnak el ő, mint a hagyományos beépítés ű
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
128 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1
városrészek üzleteiben. Ezzel szemben a ruházatban, a cip őben, az öltözködés-
kiegészítő kben, a játék és ajándékokban, az óra-ékszer-szemüveg területén a lakóte-
lepi boltok kínálata a hagyományos beépítés ű városrészekkel összehasonlítva ala-
csonyabb arányt képvisel. Az egyes termékek részarányában jelentkez ő differenciát
figyelembe véve a hagyományos beépítés ű városrészek üzleteihez képest a legna-
gyobb elmaradás a ruházat (-16,7%) és az öltözködés-kiegészít ők területén érhető
tetten (-11,1%), míg a leger őteljesebb kínálati többlet a cigaretta (+10,7%) és az
általános élelmiszerek területén (+9,1%) mutatható ki, el őbbit Budapesten, utóbbit a
vidéki városok lakótelepein észlelték (1. ábra).
1. ÁBRA
Az egyes árucikkek megoszlásában jelentkez ő differencia a lakótelepek és a hagyo-
mányos beépítés ű városrészek vonatkozásában (%)
(Differences in the Distribution of the Commodities Merchandised in the Stores of
Housing Estates and in those of Traditional Urban Quarters)
sa ruha
-8 2 El3=11"4=
Óra, ékszer, szen1gveg
oltözkődés-kiegeg nők
cip0
játék, ajándék
kozmetikum 4
kávé B.7
édesség
lI gI ffa.'Í. s
alkohol 78
általános élelmiszer 313:13:f3E1313f1~ 9,1
áldség-gyümölcs s
_15,4
cigaretta 10,7
17,8
-20 -15 .5 0 5 10 15
hagyományos beépitésű városrész lakótelep
El Budapest Cl Vidék
Forrás: Saját szerkesztés.
Ami az üzletek nyitva tartását illeti, megállapítható, hogy a lakótelepek üzletei
hétköznap és hétvégén egyaránt hosszabb ideig állnak a vásárlók rendelkezésére,
mint a hagyományos beépítés ű városrészek egységei. A vidéki lakótelepeken hétf ő-
től péntekig 46,18 óra a nyitvatartási id ő, míg a szombatot és a vasárnapot együtt-
véve 7,95 óra, ugyanebben a relációban Budapesten 46,29, illetve 8,28 óra áll a
vásárlók rendelkezésére. Az igazán jelent ős differencia a hétvégi nyitvatartásban
érhető tetten, mivel vidéken 2,59 órával, Budapesten pedig 2,89 órával hosszabb a
vásárlók számára biztosított id ő . Ha figyelembe vesszük a nyitvatartási napok szá-
mát, akkor az egy napra es ő nyitvatartási id őben a budapesti lakótelepek vezetnek
(9,00 óra), ezt a vidéki lakótelepek (8,96 óra) és a budapesti hagyományos beépíté-
sű városrészek (8,60 óra) követik, míg a legrövidebb egy napra es ő nyitva tartási
időt a vidéki hagyományos beépítés ű városrészek (8,17 óra) üzletei mutatják.
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 129
Külső profil
Akár a vidéki, akár a budapesti hagyományos beépítés ű városrészeket hasonlítjuk
össze a lakótelepekkel, megállapíthatjuk, hogy a hagyományos beépítés esetében az
üzletsor tagjaként (vidéken 34,6%, Budapesten 25,8%) vagy önálló üzlethelység-
ként (vidéken 34,3%, Budapesten 47,3%) megjelen ő kiskereskedelmi egységek
aránya a lakótelepinél magasabb, míg vidéken mindkét típusban 10% körüli, addig
Budapesten 5, illetve 7% különbséget lehet kimutatni az el őbbi javára. Miközben a
lakótelepeken az összes megfigyelt kiskereskedelmi egységb ől az üzletsor tagjaként
vagy önálló üzlethelységként számba vett boltok aránya a hagyományos beépítés ű
városrészekhez hasonlóan magas, esetükben sokkal markánsabban jelennek meg az
önálló épületben (vidéken 16,4%, Budapesten 20,9%) vagy a más célra épült hely-
ségből kialakított terekben (vidéken 25,7%, Budapesten 3,6%) megtalálható üzle-
tek. Figyelemre méltó, hogy a más célra épült helységb ől kialakított üzletek sokkal
inkább a vidéki városok lakótelepein jelennek meg szemben a budapestiekkel, ahol
az önálló épületben lév ő üzletek aránya a magasabb.
Ami a lakótelepeken található kiskereskedelmi egységeknek teret adó épületek
állagát illeti, elmondható, hogy a vidéki és a f ővárosi lakótelepek is az „elég jó
állapotú" min ősítéssel illethet ők, a vidéki lakótelepi üzletek 47,3%-a, míg a f ővárosi
társaik 41,2%-a esett ebbe a kategóriába. A lerobbant lakótelepi üzletek aránya
vidéken valamivel magasabb (15,2%), míg a f ővárosban a hagyományos beépítés ű
területeken elhelyezked ő rossz állapotú üzletek arányával egyezik meg (10%).
1. TÁBLÁZAT
Az üzletek jellege és épületük állaga közötti összefüggések Magyarországon, 2004 (%)
(Character of the Retail Units and Physical State of the Buildings, 2004, %)
Az épület állaga
régebbi,
új
Városrész de
(néhányrészben elég jó
lerobbant összesen
éve állapotú
tataro-
épült)
zott
üzletsor egy lakótelep 7,75 10,28 10,82 2,23 31,08
tagja (külön hagyományos
bejárattal) 2,93 10,39 8,52 2,00 23,84
beépítés ű
önálló tégla- lakótelep 2,07 3,45 3,38 1,07 9,97
vagy beton-
épület egy hagyományos
2,00 1,86 2,8 0,93 7,59
üzlettel beépítés ű
lakótelep 4,07 12,59 11,36 5,53 33,55
Jellege üzlethelyiség
hagyományos
2,13 12,25 16,64 5,86 36,88
beépítés ű
más célra lakótelep 0,61 5,83 2,92 1,23 10,59
épült hely-
ségből hagyományos
0,93 4,66 10,39 2,53 18,51
kialakított beépítés ű
lakótelep 14,5 32,15 28,48 10,06 85,19
összesen hagyományos
7,99 29,16 38,35 11,32 86,82
beépítés ű
Forrás: Saját adatgy űjtés.
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
130 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1
Amennyiben összefüggést keresünk az épületek jellege és állaga között, láthatjuk,
hogy jelentősebb aránybeli különbségeket mindössze egy-két esetben tudunk kimu-
tatni (1. táblázat). Új építésű, üzletsor egy tagjaként, külön bejárattal ellátott egysé-
gekkel inkább a lakótelepeken találkozhatunk, elég jó állapotú üzlethelység azon-
ban a hagyományos beépítés ű városrészekben fordul el ő számottev ően magasabb
arányban. A legnagyobb, mintegy háromszoros differencia a más célra épült hely-
ségből kialakított üzletek esetében fordult el ő, elég jó állapotban leginkább a ha-
gyományos városrészekben találkozhatunk velük. Az észleltek magyarázatául szol-
gálhat, hogy a hagyományos beépítés ű városrészekben a lakó és az ellátási funkció
erőteljesebb eltolódásáról kell beszélnünk, mivel a lakások utólagos üzletekké való
átalakítása inkább itt következett be. Annak ellenére, hogy az ellátást a lakótelepek
kialakításakor már sokkal tudatosabban tervezték meg, mára ezekben a városré-
szekben is tetten érhet ő az észlelt jelenség.
Információs profil
A kirakatok típusait vizsgálva megállapítható, hogy a vidéki és a f ővárosi lakóte-
lepek esetében is a bolt felé nyitott, az üzletbe való belátást biztosító, áruval ellátott
kirakatok a dominánsak. Ez vidéken a megfigyelt lakótelepi üzletek harmadát
(31,4%), Budapesten a felét (52,8%) jellemzi. A megoszlásuk megegyezik a ha-
gyományos beépítésű városrészben elhelyezked ő üzletek kirakatainak típusaival.
Valódi különbség a bolt felé nyitott, az üzletbe való belátást biztosító, azonban üres
kirakatok esetében mutatható ki. Ebben a típusban vidéken a lakótelepek részesedé-
se duplája (28,7%) a hagyományos beépítés ű városrészekének, de a budapesti lakó-
telepeken is jóval magasabb arányt (23,2%) képviselnek. A klasszikusnak mondha-
tó kirakattípusban a vidéki lakótelepek (20,4%) ugyan er ősebbek, mint a fővárosiak
(5,6%), azonban a hagyományos beépítés ű városrészekkel való összehasonlításban
mindkét településen alacsonyabb részesedést mutatnak. Az utcára a bolt elé kira-
kott, kiakasztott árukat vizsgálva vidéken nem mutatható ki különbség a lakótele-
pek (7,5%) és a hagyományos beépítés ű városrészek (7,4%) viszonylatában, Buda-
pesten azonban az áruk ilyetén kínálása a lakótelepeket (5,6%) kevésbé jellemzi.
A kiskereskedelmi egységek által kínált termékek fogyasztói árának megjeleníté-
sében igen jelentős különbségek mutathatók ki a lakótelepi és a hagyományos be-
építésű városrészek között. A lakótelepi üzletek jóval magasabb arányban nem
jelenítik meg a kínált termékek fogyasztói árát, mint a hagyományos beépítés ű
városrészek. Ez a jelenség vidéken a lakótelepi üzletek 68%-át, Budapesten pedig
76%-át jellemzi, míg a hagyományos beépítés ű városrészekben 50% körül marad.
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 131
2. TÁBLÁZAT
Az üzletek kirakata és az árak kiírása közötti összefüggések Magyarországon, 2004 (%)
(Portals of the Shops and Display of Prices, 2004, %)
Árak kiírása
Városrész ki van nincs
összesen
írva kiírva
nyitott a bolt felé, belátni az Lakótelep 3,15 13,58 16,73
üzletbe, nincs áru a kirakat- hagyományos
ban beépítés ű 3,99 17,31 21,3
nyitott a bolt felé, belátni az Lakótelep 28,17 18,42 46,59
üzletbe, van áru a kirakatban hagyományos
beépítés ű 21,17 20,91 42,08
Kirakat szokásos normál méret ű Lakótelep 9,9 9,59 19,49
(zárt hátú, utcára néz ő) hagyományos
beépítés ű 5,99 7,72 13,71
utcára, bolt elé kirakott, Lakótelep 1,38 1,07 2,45
kiakasztott áruk hagyományos
beépítés ű 1,46 1,73 3,19
Lakótelep 42,6 42,66 85,26
összesen hagyományos
beépítés ű 32,61 47,67 80,28
Forrás: Saját adatgy űjtés.
Amennyiben összefüggést keresünk a kirakatok típusa és az árak küls ő megjelení-
tése között, megállapíthatjuk, hogy bizonyos befolyásoló hatás mutatható ki a lakó-
telepen és a hagyományos beépítés ű városrészben m űködő üzletek relációjában
(2. táblázat). Ahol nincs áru a bolt felé nyitott, az üzletbe való beláthatóságot bizto-
sító kirakatokban, ott a fogyasztói árak kiírása is alacsonyabb valószín űségű lesz,
ugyanakkor elmondható, hogy a hagyományos beépítés ű városrészekben magasabb
azon üzletek aránya, ahol a kérdez őbiztosok nem észlelték az árak megjelenítését.
A kirakatokban elhelyezett termékek maguk után vonzzák fogyasztói áraik kiírását,
az ilyen típusú kirakatokban a lakótelepeken magasabb arányban észleltük az árfel-
tüntetést. Sem a klasszikus kirakatoknál, sem az utcára vagy a bolt elé kirakott,
kiakasztott áruk kapcsán nem tapasztaltunk érdemleges különbséget az árak kiírása
és az üzlet területi elhelyezkedése között.
Az árak kiírása kapcsán az üzlet közvetlen környezetében megjelen ő reklámokat
is vizsgáltuk (3. táblázat). Általánosságban megállapítható, hogy a nem nyomtatott,
hanem az üzlet környékén elhelyezett klasszikus, „címfestett" reklámlehet őségekkel
nem élnek a boltosok. Ebben a tekintetben jelent ős különbség nem mutatható ki a
lakótelepi és a hagyományos beépítés ű városrészek üzletei között. A vidéki lakóte-
lepeken inkább a járdán elhelyezett figyelemfelkelt ő tábla, míg Budapesten a bolttól
távolabb lev ő „terel ő" tábla a jellemz ő. A járdán elhelyezett figyelemfelkelt ő tábla
esetén nagyobb valószín űséggel vannak kiírva az árak, mint a bolttól távolabbi
terel ő táblák kapcsán, ebben a tekintetben a lakótelepi és a hagyományos beépítés ű
városrészek között nincs érdemi differencia. Ahol nincs semmilyen reklámtábla, ott
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
132 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1
az árak megjelenítése is gyakrabban marad el, a lakótelepek mintegy 40%-ában, a
hagyományos beépítés ű városrészek felében nincsenek feltüntetve az árak akkor, ha
reklámtábla sincs.
3. TÁBLÁZAT
Az üzletek reklámja és az árak kiírása közötti összefüggések Magyarországon, 2004 (%)
(Advertising of the Shops and Display of Prices, 2004, %)
Árak kiírása
Városrész
ki van írva nincs kiírva összesen
járdán elhelye- lakótelep 6,6 6,22 12,82
zett figyelem- hagyományos
felkeltő beépítés ű 4,66 5,73 10,39
a bolttól távo- lakótelep 1,84 4,14 5,98
labb elhelyezett hagyományos
„terel ő" beépítés ű 1,2 5,59 6,79
Reklám
lakótelep 34,84 39,37 74,21
nincs hagyományos
beépítés ű 28,89 48,2 77,09
lakótelep 43,28 49,73 93,01
összesen hagyományos
beépítés ű 34,75 59,52 94,27
Forrás: Saját adatgy űjtés.
A cégér megjelenítése, vagyis a kiskereskedelmi üzletek nevének, az általuk kí-
nált árucsoportnak, egyes kiemelt termékeiknek, akcióiknak a feltüntetése megke-
rülhetetlen elemét képezi a sikeres kínálat kialakításának. A lakótelepi üzletek a
hagyományos beépítés ű területekhez hasonlóan kiemelt figyelmet szentelnek a
cégtábla kialakítására. A különbségek els ősorban a cégér min őségi jegyei és a vidé-
ki, budapesti területek között mutathatók ki. Amíg vidéken a lakótelepi üzleteket a
szolid kiírás (48,8%), addig Budapesten a nagyméret ű cégtábla (72,3%) jellemzi. A
hagyományos beépítés ű területekkel szemben designes portál kialakítása a lakótele-
peken kevésbé fordul el ő.
A boltokat üzemeltet ő vállalkozások cégformájának feltüntetése nem tartozik a
cégtáblák preferált elemei közé. Sem vidéken, sem Budapesten nem észlelhet ő
érdemi különbség abban a tekintetben, hogy lakótelepen vagy hagyományos beépí-
tésű városrészben vizsgáljuk a vállalkozás formájának megjelenítését. Vidéken
megközelít ő leg a lakótelepi üzletek fele, Budapesten 80%-a nem írja ki, hogy a
tulajdonos milyen cégformában üzemelteti az egységet.
Amennyiben összefüggést keresünk az üzletek által kihelyezett cégtábla típusa és
az üzemeltet ő vállalkozás cégformája között, akkor els ősorbán a kiírás hiánya kap-
csán érhetünk tetten bizonyos kapcsolatokat (4. táblázat). Legkisebb arányban a
designes portált alkalmazó boltok esetében kerülik el a vállalkozás formájának
feltüntetését. A designes portállal rendelkez ő lakótelepi üzletek esetében kisebb a
valószínű sége a vállalkozási forma feltüntetésének, mint a hagyományos beépítés ű
városrészekben. Az országos hálózattal rendelkez ő boltok mind a designes portál,
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 133
mind pedig a szolid cégtábla esetében nagyobb hangsúllyal a lakótelepeken, míg a
nagyméretű cégtábla alkalmazásakor inkább a hagyományos beépítés ű városré-
szekben szerepeltetik a cégformát. Az egyéni vállalkozók minden cégtábla típus
esetében a lakótelepeken tüntetik fel nagyobb arányban cégformájukat.
4. TÁBLÁZAT
Az üzletek cégtáblája és a vállalkozási forma közötti összefüggések Magyarországon,
2004 (%)
(Labels of the Shops and Form of Entrepreneurship, 2004, %)
Vállalkozás formája
Városrész egyéni országos nincs
Rt. Kft. Bt. összesen
vállalkozó hálózat kiírva
lakótelep 0,84 2,84 1,15 1,84 2,76 6,98 16,41
designes
portál hagyományos
beépítés ű 0,13 1,46 0,4 1,07 1,86 10,25 15,17
1,23 3,91 1,84 4,60 3,99 26,40 41,97
nagyméret ű lakótelep
cégtábla hagyományos
beépítés ű 1,33 2,66 1,86 3,60 4,26 23,97 37,68
Cégtábla
szolid lakótelep 0,61 3,45 1,92 6,29 1,61 19,03 32,91
kiírás hagyományos
beépítés ű 0,8 3,60 2,93 5,06 1,20 22,64 36,23
lakótelep 2,68 10,2 4,91 12,73 8,36 52,41 91,29
összesen hagyományos
beépítés ű 2,26 7,72 5,19 9,73 7,32 56,86 89,08
Forrás: Saját adatgy űjtés.
5. TÁBLÁZAT
Az árak kiírása és az üzletek vállalkozási formája közötti összefüggések Magyar-
országon, 2004 (%)
(Display of Prices and Form of Entrepreneurship, 2004, %)
Vállalkozás formája
Egyéni Országos nincs
Rt. Kft. Bt. összesen
vállalkozó hálózat kiírva
lakótelep 1,07 5,30 2,76 7,29 4,60 22,87 43,89
ki van
írva hagyományos
beépítés ű 0,67 2,53 2,00 3,73 3,20 22,1 34,23
lakótelep 1,61 4,53 2,61 6,22 3,99 31,85 50,81
Árak nincs
kiírása kiírva hagyományos
beépítés ű 1,6 5,33 3,73 6,92 4,39 38,08 60,05
lakótelep 2,68 9,83 5,37 13,51 8,59 54,72 94,7
összesen hagyományos
beépítés ű 2,27 7,86 5,73 10,65 7,59 60,18 94,28
Forrás: Saját adatgy űjtés.
Az árak kiírása és a vállalkozás cégformájának megjelenítése közötti kapcsolatok
vizsgálata során megállapítható, hogy valamivel nagyobb arányban tüntetik fel azok
az áraikat, akik a cégformát is megjelenítik, mint azok, akik ett ől eltekintettek
(5. táblázat). A lakótelepekkel összehasonlítva a hagyományos városrészekben
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
134 Gyors ténykép TÉT XX. évf. 2006 s 1
magasabb azon üzletek aránya, amelyekben sem az árakat sem a cégformát nem
tüntetik fel. A lakótelepi boltokat üzemeltet ő egyéni vállalkozók és Kft-k magasabb
arányban jelenítik meg az árakat, mint a hagyományos beépítés ű városrészben te-
vékenykedő társaik.
Összegzés
A lakótelepi üzletek kiskereskedelmi profilja vonatkozásában elvégzett országos
elemzés megállapította, hogy az egységek általános jellemz őiben, külső megjelené-
sében és információközlésében a hagyományos beépítés ű városrészekkel összeha-
sonlítva eltérés mutatható ki. Ami a lakótelepi üzletek általános jellemz őit illeti a
leginkább szembetűnő differencia az eladásra kínált termékek összetételében és a
nyitvatartási id őben jelentkezik. Az úgynevezett élvezeti cikkekben, mint például az
alkohol vagy a cigaretta felülreprezentáltabbak a lakótelepi üzletek, de a nyitva
tartási idejük is hosszabb, mint a hagyományos városrészben található társaiké. Ez
elsősorban a lakótelepi társadalom sajátos fogyasztási igényével és beszerzési maga-
tartásával hozható összefüggésbe. Az üzletek küls ő megjelenésében a lakótelepek a
más célra épült helységb ől kialakított boltok vonatkozásában mutatják a legnagyobb
arányú különbséget a hagyományos beépítés ű városrészekkel való összehasonlítás-
ban, különösen az ilyen típusú, elég jó állapotú egységekben jelentkezik az elmaradás.
Ez elsősorban a lakótelepi épületek és terek kötöttségével magyarázható. Az informá-
cióközlés kapcsán megállapítható, hogy a lakótelepek kirakataiban gyakrabban tünte-
tik fel a termékek árát, mint a hagyományos városrészekben, amit a lakótelepi társa-
dalom szociális helyzetéb ől fakadó fokozott árérzékenysége indokol.
Jegyzetek
A tanulmányban közölt kutatási eredmények az OTKA T 037247 számú program keretében kerültek
feltárásra
2 .
Michalkó Gábor geográfus, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos f ő munkatársa
3
Heged űs Sára szociológus, a Magyar Turizmus Rt. munkatársa
Irodalom
Berényi I. (2003) A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. — Földrajzi Tanulmányok. 23. MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Csizmady A. (2003) A lakótelep. Gondolat. Budapest.
Csizmady A. (2005) A paneles lakótelepek jöv ője. — Egedy T. (szerk.) Városrehabilitáció és társadalom.
MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 243-268. o.
Egedy T. (2000) Szegregáció és társadalmi kirekesztés a nagyvárosi lakótelepeken. — Földrajzi Közle-
mények. 1-4,93-108. o.
Egedy T. (2001) A lakótelepek társadalmi környezetének átalakulása a rendszerváltozás után. — Földrajzi
Értesítő. 1-4,271-283. o.
Kovács Z.—Wiessner, R. (1996) A lakáspiac átalakulásának f őbb jellemzői és városszerkezeti következ-
ményei Budapest bels ő városrészeiben. Dövényi Z. (szerk.) Tér-Gazdaság-Társadalom. MTA
Földrajtudományi Kutatóintézet, Budapest. 29-48. o.
Michalkó Gábor - Hegedűs Sára : A magyarországi lakótelepek kiskereskedelmi profilja
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 125-135. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Gyors ténykép 135
Michalkó G—Heged ű s S. (2005) A kiskereskedelmi szféra egyes kínálati elemeinek területi különbségei
Magyarországon. — Földrajzi Értesít ő. 3-4.345-364. o.
Nagy E. (1998) Egy hagyományos szerepkor új elemei: a kereskedelem strukturális és térbeli átalakulása
Szegeden és Gy őrben. — Mészáros R.—Tóth J. (szerk.) Földrajzi kaleidoszkóp: tanulmányok Krajkó
Gyula professzor 70. születésnapjára. JATE TTK Gazdaságföldrajzi Tanszék—JPTE TTK Általános
Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, Szeged—Pécs. 186-203. o.
Sikos T.T. (2000) Marketingföldrajz. VÁTI. Budapest.