Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 3-4: 171-212
KITEKINT Ő
A MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ
REGIONÁLIS HATÁSAI
(Regional Effects of the Monetary Integration)
FERKELT BALÁZS
Kulcsszavak:
monetáris integráció területi egyenlőtlenségek konvergencia
A monetáris integráció és a területi egyenlőtlenségek közötti kapcsolat már az 1970-es években is vizsgá-
lat tárgyát képezte. Jelen tanulmány célul tűzi ki a kérdéskör elemzését, mind a közgazdasági elméletek
szintjén, mind pedig az európai integráció gyakorlatában. Feltételezhető, hogy az Európai Unió keretei
között megvalósított Gazdasági és Monetáris Unió (a továbbiakban GMU) az egységes bels ő piac hiá-
nyosságai, valamint a tagországok és a régiók között már a közös pénz bevezetése el őtt fennálló egyen-
lőtlenségek miatt nem képes hozzájárulni a gazdasági-társadalmi különbségek mérsékl ődéséhez.
A monetáris integráció és a területi egyenlőtlenségek kapcsolatának
elméleti háttere
A közgazdasági elméletekben a monetáris integráció és a területi egyenl őtlensé-
gek között az optimális valutaövezetek, a konvergencia-, a divergencia-, valamint
az U-elmélet segítségével teremthet ő kapcsolat.
Az optimális valutaövezetek elméletei közül egyedül Ishiyama 1975-ben megje-
lent tanulmánya (Ishiyama 1975) foglalkozik a fenti összefüggésrendszerrel.
Ishiyama a korábbi ún. „egy-kritériumos" elméletekt ől eltérően, amelyek a legfon-
tosabb feltételét igyekeztek meghatározni a monetáris unió sikeres m űködésének,
egy ország létez ő valutarendszeréb ől indult ki, és a monetáris integráció el őnyeit és
hátrányait határozta meg ezen ország szemszögéb ől, egyfajta költség-haszon elem-
zést végezve. Tanulmányában a szerz ő négy nagyobb „költség-típust" különböztet
meg, amelyeket a monetáris integráció bevezetése okoz: 1. A monetáris politikai
autonómia elvesztése. 2. A fiskális politika autonómiájának korlátozása. 3. A mun-
kanélküliség növekedése az árfolyam rögzítésének, valamint az infláció csökkené-
sének eredményeképpen. 4. A regionális egyenl őtlenségek esetleges er ősödése. Ez
utóbbi jelenség okát Ishiyama abban látja, hogy nemzetközi szinten sokkal köny-
nyebben valósul meg a tőke mozgása, mint a munkaer őé. Ezen kívül kiemeli, hogy
a bérnövekedési ráták közötti különbség kisebb, mint a termelékenységnövekedés-
ben megmutatkozó differencia. Mindebb ől pedig az a következtetés vonható le,
hogy a versenyképességbeli különbség növekszik az egyes országok, régiók között.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
172 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A másik nagyobb elméletcsoport (konvergencia-, divergencia-, U-elmélet) a gaz-
dasági integráció fejl ődése és a területi egyenl őtlenségek alakulása közötti kapcso-
latrendszert világítja meg. Ez a gondolatkör nem kifejezetten a monetáris unió be-
vezetésének hatásait vizsgálja, de alkalmazható ez utóbbi összefüggésre is, tekintet-
tel arra, hogy a gazdasági integráció fejl ődését az egyes elméletek a kereskedelem
költségeinek csökkenésével jellemzik. A GMU, a közös pénz bevezetése egyértel-
műen ilyen fejl ődési lépcsőnek tekinthető, amely megszünteti a különböz ő valuták
használatából ered ő átváltási (konverziós), árfolyam-biztosítási (kockázatkezelési),
valamint információs költségeket is. A költségcsökkenés mértékére vonatkozóan a
szakirodalomban több kalkuláció is található, általában a GDP 0,3-0,8%-ával (Hallet
1997) számolhatunk. A költségcsökkenés mértéke az egyes országok esetében külön-
böző lehet, függ például az adott ország gazdasági nyitottságától. Önmagában a fenti
összefüggés is azt támasztja alá, hogy a monetáris integráció megvalósítása eltér ően
érinti az egyes tagországokat. Az országos szint mellett, ugyanezen logika alapján a
régiókra gyakorolt eltér ő hatás is igazolható, tekintettel arra, hogy azok gazdasági
nyitottsága is különböző mértékű. Ezt a megállapítást bizonyítja a Németország szö-
vetségi tartományi (Bundesland)' exportnyitottsági mutatóit tartalmazó táblázat.
1. TÁBLÁZAT
Németország tartományi szint ű export-nyitottsági mutatói (export/GDP)
százalékban, 2004
(Indexes of Open-Export (Export/GDP) of Germany on Province Level, 2004)
Export- Export-
Tartomány Tartomány
nyitottság nyitottság
Baden-Württemberg 35,79 Niedersachsen 30,55
Bayern 30,65 Nordhrein-Westfalen 27,41
Berlin 12,83 Rheinland-Pfalz 33,19
Brandenburg 12,14 Saarland 40,28
Bremen 50,60 Sachsen 20,31
Hamburg 26,65 Sachsen-Anhalt 13,41
Hessen 19,05 Schleswig-Holstein 21,87
Mecklenburg-Vorpommern 10,05 Thüringen 17,46
Forrás: Statistisches Bundesamt Deutschland (2005a, 2005b) alapján saját számítások.
Németország tartományai között 40 százalékpontos különbség figyelhet ő meg a
legmagasabb nyitottsági mutatóval rendelkez ő Bremen, és a legzártabb Mecklen-
burg-Vorpommern között. A tartományok között három NUTS II régió is található:
a 12,83%-os nyitottságot mutató Berlin, az 50,6%-os értéket mutató Bremen, vala-
mint Hamburg 26,65%-os nyitottsággal. Ugyanígy eltér ő az egyes régiók
euróövezeten belüli nyitottsága is.
A konvergenciaelmélet leegyszerűsítve úgy fogalmazható meg, hogy a gazdasági
integráció kialakulása, fejl ődése a tényezőárak folyamatos kiegyenlítődése, vala-
mint a fokozódó tényez őáramlás segítségével a konvergencia folyamatát er ősíti
(Hallet 1997; Martin 1998; Martin-Straubhaar 2001). Konvergenciaelméleten (és
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 173
ez a megállapítás igaz a divergenciaelméletre is) nem egy konkrét modellt, egy
konkrét elméletet, de nem is egy szervezett irányzatot kell értenünk, sokkal inkább
olyan elméletek összességét, amelyek különböz ő gazdasági jelenségeket,
makromutatókat elemeznek, ezekre vonatkozóan az országok, illetve régiók között
az egyenl őtlenségek csökkenését mutatják, prognosztizálják. A konvergencia-
elmélet a neoklasszikus növekedés-, és külkereskedelem-elméletekre vezethet ő
vissza. A Solow-féle neoklasszikus növekedéselmélet több ponton is érintkezik a
konvergencia jelenségével. Solow modellje (Solow 1956) arra enged következtetni
(már csak abból is kiindulva, hogy a technológiai színvonal exogén tényez ő, illető-
leg hogy a technológia gyorsan terjed), hogy amennyiben nincs sokk-helyzet, és
megfelel ően működnek a kiegyenlítő mechanizmusok, az országok egy főre jutó
jövedelmének növekedési rátája fordítottan arányos az országok kezdeti jövedelem-
szintjével, vagyis „abszolút konvergencia" valósulhat meg (Barro 1989). Ez a
csökkenő hozadék érvényre jutását jelenti, vagyis ahol a t őke szintje alacsonyabb,
ott azonos beruházási ráta nagyobb növekedést eredményezhet (Erdős 2003). Te-
kintettel arra, hogy a fenti feltételek a valóságban meglehet ősen kis valószínűséggel
teljesülnek együttesen, illetve, hogy ha Solow modelljét szigorúan értelmezzük, az
állapítható meg, hogy az egyes országok jövedelme saját egyensúlyi állapotukhoz
konvergál, vagyis „feltételes konvergencia" következik be (Mankiw—Romer—Weil
1990). Mindezeken kívül Erd ős (2003) kiemeli, hogy a fejlettebb technika átvétele
is a konvergencia folyamatát er ősíti, különösen, ha megvalósul az áru, a munkaer ő
és a tő ke szabad áramlása. (A a- és (3-konvergencia számításának módszertana is,
ami fontos szerepet játszik a regionális egyenl őtlenségek alakulásának értékelésé-
ben, a fenti modellb ől vezethető le.)
A divergenciaelmélet középpontjában azon elgondolás áll, miszerint a gazdasági
integráció fejl ődése, a kereskedelmi költségek csökkenése következtében az agglo-
merációs tendenciák er ősödnek, amit a centrumtérség irányába történ ő tényező-
áramlás is jelez. A centrumtérségek meger ősödésével a területi egyenl őtlenségek
növekednek (Hallet 1997; Martin 1998; Martin-Straubhaar 2001). Az elmélet az új
(endogén) növekedéselméletekre, a telephelyelméletekre, a regionális fejl ődéselmé-
letekre (ezen belül is Myrdal polarizációs elméletére), valamint az új gazdaságföld-
rajz és az új külkereskedelem-elméletre egyaránt visszavezethet ő. Krugman új gaz-
daságföldrajz-elméletében (Krugman 1991, 2003) a centrum-periféria viszony ki-
alakulásának és fenntartásának irányába két centripetális er ő hat: „a vállalatok igé-
nye arra, hogy a nagyobb piac közelében helyezkedjenek el", valamint „a munká-
sok igénye arra, hogy hozzáférjenek a többi munkás által termelt javakhoz"
(Krugman 2003, 123). Ezzel szemben egy centrifugális er ő azonosítható: a vállala-
tok azon törekvése, hogy a periférián lév ő mezőgazdasági területeket is elláthassák.
Krugman szerint amennyiben elég nagy a feldolgozóipar mérethozadéka, alacsony a
szállítási költség, és elég nagy a természeti er őforrásokhoz nem kötött feldolgozó-
ipar aránya, a feldolgozóipari termelés egy területen koncentrálódik, vagyis a centri-
petális erők érvényesülnek, ami a divergencia folyamatát jelenti.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
174 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
A konvergencia-, és a divergenciaelmélet ellentétes állításai között az U-elmélet
teremt összhangot. (Krugman-Venables 1990, 1995) Ennek lényege, hogy a keres-
kedelemhez kapcsolódó költségek csökkenése (az integrációs szint fejl ődése) több
szakaszra bontható. A költségek közepes mérsékl ődése a centrum-periféria viszony
kialakulásának, az egyenl őtlenségek növekedésének irányába hat. A költségek to-
vábbi csökkenése következtében azonban, egy következ ő szakaszban a korábbi
divergencia miatt kialakult alacsony bérszínvonal már kell őképpen vonzó lesz, így
megindul az ipari tevékenységek fejlesztése a periférián, ami a konvergencia er ősö-
dését jelenti. Az egy főre jutó jövedelmek és a tranzakciós költségek összefüggése
egy U-alakú görbével ábrázolható. (Vagyis az integráció fejl ődésének folyamatában
először a divergencia, majd a konvergencia er ősödése tapasztalható.)
A monetáris integráció el őnyei és hátrányai
A monetáris integrációval foglalkozó szakirodalom [1d. p1.: De Grauwe (2000),
Palánkai (2001), Lőrincné (2001)] az új integrációs fokozat megvalósításának aláb-
bi előnyeit és hátrányait különbözteti meg: konverziós költségek megsz űnése; árfo-
lyam-ingadozás megsz űnte; árszint-stabilizáció, az inflációs ráták konvergenciája;
kamatkonvergencia; aszimmetrikus sokkok veszélyének növekedése; nemzeti költ-
ségvetési politikák játékterének sz űkülése; seignorage-bevétel-kiesés; valamint a
nemzetközi valutalét. Az európai Gazdasági és Monetáris Unió tagállamai vonatko-
zásában feltételezhet ő, hogy valamennyi el őny és hátrány eltérő mértékben hat az
egyes országokra és ezáltal az egyes régiókra is.
A konverziós költségek és az árfolyam-ingadozások megsz űnésének hatása töb-
bek között a költségek korábbi, GDP-ben kifejezett arányától, illetve a nemzeti
valuta árfolyam-volatilitásától függ. Bár rövidtávon nem várható az inflációs ráták
nagy mértékű konvergenciája, a stabil árszint a korábban kockázatosabbnak ítélt
országokban is kedvező befektetői környezetet hozhat létre. A kamatkonvergencia a
magasabb kezdeti kamatszinttel rendelkez ő országok számára jelenthet növekedési
többletet. A nemzeti szint ű monetáris és árfolyam-politika közösségi szintre helye-
zésével az egyes országok egy sokkhatások esetén alkalmazható kiigazító mecha-
nizmust veszítenek el. A merev munkaer őpiaccal rendelkez ő kevésbé fejlett orszá-
gok esetében nagyobb az aszimmetrikus sokkok bekövetkezésének valószín űsége.
A nemzeti költségvetési politikák játéktere több okból is sz űkül. Egyrészt a Stabili-
tási és Növekedési Paktum szigorú szabályainak következtében, másrészt pedig a
monetáris integrációban az egyes országok nemzeti fiskális politikái által a többi
tagországra gyakorolt hatások miatt. A játéktér módosulása jelent ős mértékben függ
az államadósság és az államháztartási hiány mértékét ől. A közös pénz bevezetésé-
vel a pénzteremtés kizárólagos joga a nemzetek feletti jegybank kezébe kerül. A
seigniorage-bevételek alakulása meglehet ősen nagy különbségeket mutatott a 90-es
években, egyes országokban a GDP 2-3%-át is elérte. (Igaz, hogy a tagországok
nem a teljes bevételtől esnek el, de a Maastrichti Szerz ődés szerinti nyereség-
felosztási rendszer nem felel meg az egyes országok korábbi bevételeinek.) A nem-
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 175
zetközi valutalét sokrét ű hatásokkal járhat: növelheti a seigniorage-bevételeket,
ugyanakkor árfolyam-felértékel ődést is maga után vonhat. [A hatások részletes
elemzését bővebben ld. Ferkelt (2005)].
Nehezen állapítható meg egyértelm űen, hogy az egyes hatások az eurózónában a
konvergencia vagy a divergencia irányába mutatnak. Négy hatás esetében valószín ű-
síthető a kapcsolat: a konverziós költségek megsz űnése, valamint a kamat-konvergencia
az egyenlőtlenségek mérsékl ődéséhez, míg az aszimmetrikus sokkok veszélyének nö-
vekedése és a seigniorage-bevétel-kiesés a különbségek fokozódásához vezethet.
A konvergencia, a fejlettségi különbségek alakulása az
Európai Unióban és az euró-övezetben
A konvergencia fogalma többféle értelmezésre ad lehet őséget. Jelenthet egymás-
hoz közelítést, de értelmezhet ő egy konvergenciapont elérésére történ ő törekvés-
ként is. (Ezen belül a konvergenciapont megválasztása is több szempontból értel-
mezhető)2. A monetáris integráció néz őpontjából kockázatot jelent az adott gazda-
sági tér heterogenitása (a jelent ős gazdasági-társadalmi egyenl őtlenségek megléte),
a konvergencia tehát itt az egymáshoz közelítés, a különbségek csökkentése érte-
lemben alkalmazandó els ősorban. (A különbségek csökkentése itt nem csak azok
szintjére, hanem szerkezetének változására is vonatkozik.)
Az európai Gazdasági és Monetáris Unió alapját képez ő Maastrichti Szerz ődés az
euró bevezetésének (a GMU harmadik szakaszába lépésének) feltételeként a kon-
vergencia-kritériumok teljesítését szabta meg. Ezek a kritériumok azonban kevéssé
a reálgazdasági teljesítményt veszik alapul, és figyelmen kívül hagyják a területi
egyenl őtlenségek, a gazdasági-társadalmi különbségek szintjét, illetve alakulását is.
Ráadásul a feltételek nem a konvergencia er ősödésének folyamatát, hanem egy
időpontban történ ő fennállását (általában a vizsgálat el őtti egy évre vonatkozóan)
vizsgálják. A szakirodalom [1d. pl . ICEG (2005)] a maastrichti feltételrendszert
nominális konvergencia-mutatóknak is nevezi. Ezzel szemben megkülönböztethe-
tünk reál-konvergencia mutatókat, mint pl.: egy f őre jutó GDP, bérköltség alakulá-
sa, termelékenység, stb. Fontos megjegyezni, hogy 1998-ban még a maastrichti
kritériumok teljesítését sem vizsgálták szigorúan és az egyes országok értékei jelen-
tős eltéréseket mutattak [ld. b ővebben: Ferkelt (2000)].
A fejlettségi különbségek vizsgálatának alapjául országos és regionális szinten az
egy főre jutó, vásárlóerő -paritáson számított GDP-adatok szolgáltak. 3 A szóródási
mérőszámok mellett a különböz ő konvergencia-mutatókat választottam vizsgálati
módszernek. A nemzetközi szakirodalom a fejlettségi különbségek vizsgálatára a a-
és p- konvergencia módszerét egyaránt alkalmazza. Ebben a fejezetben országos és
regionális szinten mindkét vizsgálati módszer segítségével végzek számításokat. A
monetáris integrációt illetően indokoltabbnak tartom mindazonáltal a a-konvergencia 4
ő felzárkózásnak használt,eki rhogytnmeadszihtörén
kell a középpontban lennie, sokkal inkább az egyenl őtlenségek csökkenésének.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
176 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
2. TÁBLÁZAT
Az egy főre jutó országos GDP-értékek (PPP) átlaga, szórása és relatív szórása
(Average, Dispersion and Relative Dispersion of GDP Datas (PPP) per Capita of the
Country)
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Átlag EU-15 (€) 18127 18947 20113 21073 22587 23227 23993 24780 25027
Átlag EUR-12 (€) 18017 18767 19975 20983 22450 23125 23883 24708 24942
Átlag EUR-11 (€) 18600 19355 20600 21645 23218 23927 24682 25455 25636
Szórás EU-15 (€) 4229 4298 4717 4965 5717 6242 6220 6297 6435
Szórás EUR-12 (€) 4650 4710 5188 5473 6338 6948 6931 7031 7185
Szórás EUR-11 (€) 4416 4478 4967 5236 6061 6704 6689 6874 7108
Rel. szór. EU-15 0,23 0,23 0,23 0,24 0,25 0,27 0,26 0,25 0,26
Rel. szór. EUR-12 0,26 0,25 0,26 0,26 0,28 0,30 0,29 0,28 0,29
Rel. szór. EUR-11 0,24 0,23 0,24 0,24 0,26 0,28 0,27 0,27 0,28
Forrás: Barcellan (2000, 2002a, 2002b); Kuhnert (2003) és Biedma (2005) alapján saját számítások.
A 2. táblázat az országos szintű adatok átlagának, szórásának, illetve relatív szórá-
sának alakulását mutatja. Mindhárom vizsgált területen folyamatosan növekedett az
egy főre jutó GDP átlaga. [A legmagasabb értéket a tizenegy tagú (Görögország nélkül
számított) eurózónában mérték.] A szórás és relatív szórás értékek 1999-ben és
2000-ben is növekedtek, 2001-ben és 2002-ben csökkenés tapasztalható, majd 2003-ban
ismét emelkedés figyelhető meg. A legnagyobb különbségek a tizenkét tagú
eurózónában húzódtak és húzódnak napjainkban is. A relatív szórás mindegyik
országcsoport esetén magasabb volt 2003-ban, mint a közös pénz bevezetése el őtt,
1995-ben vagy 1998-ban. (Görögország és Spanyolorság esetében növekedett az egy
főre jutó GDP az eurózóna átlagához viszonyítva, míg Portugáliánál csökkenés tapasz-
talható. Görögország 2003-ban „megel őzte" Portugáliát a fejlettségi rangsorban.) Ha-
sonló tendencia látható a 6-konvergencia-vizsgálat eredményeinek ábrázolásakor is
(1. ábra).
1. ÁBRA
A a-konvergencia alakulása 1995 és 2003 között
(The Formation of a-cconvergence between 1995 and 2003)
0,29
0,28
0,27
0,26
0,25
0,24
0,23
0,22
0,21
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
E U -15 -- EUR-12 EUR-11
Forrás: Barcellan (2000, 2002a, 2002b); Kuhnert (2003) és Biedma (2005) alapján
saját számítások és szerkesztés.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 177
A o-konvergencias értékének alakulása alapján több szakasz különböztethet ő
meg. 1995 és 1998 között enyhe csökkenést, stagnálást figyelhetünk meg. 1999-ben
és 2000-ben a a-konvergencia-mutató értéke növekedett, mindez a különbségek
emelkedésére utal, 2001-2002-ben enyhe csökkenést láthatunk, majd 2003-ban a
kis mértékű emelkedés ellenére is a konvergencia er őssége minden országcsoport
esetében alacsonyabb, mint 1995-ben vagy 1998-ban, az euró bevezetése el őtt.
Érdekes, hogy a tizenegy tagú eurózónában növekedtek leger ősebben a különbsé-
gek. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az euró bevezetésével nem er ő-
södött a konvergencia szintje az eurózóna országai között.
A (3-konvergencia számítás alapjául az alábbi regressziós egyenes szolgált (A
számításokat a Microsoft Excel XP program adatelemz ő funkciója segítségével
készítettem.):
31
111)(2003) - 111)70995) = C - / n(1995),
ahol y az egyes országok fejlettségi szintjét (egy f őre jutó, vásárlóer ő-paritáson
számított GDP-jét) mutatja, c konstans, míg p a konvergencia mérőszáma (a reg-
ressziós egyenes meredeksége). A 3. táblázat az elsősorban a felzárkózást jellemz ő
[3-konvergencia vizsgálatának eredményét, illet őleg a regressziós modellek együtt-
hatóit mutatja be.
3. TÁBLÁZAT
Regressziós modellek együtthatói (országos szint)
(Coefficients of Regression Modells (Country Level)
EU-15 1995-2003 1998-2003 1995-1998
Konstans értéke 1,0186 0,1782 0,4944
értéke -0,0713 -0,0009 -0,0350
R2 0,0265 8,183E-06 0,0394
EUR-12 1995-2003 1998-2003 1995-1998
Konstans értéke 0,7844 -0,0319 0,4557
13 értéke -0,0472 0,0203 -0,0308
R2 0,0124 0,0051 0,0330
EUR-11 1995-2003 1998-2003 1995-1998
Konstans értéke 0,3092 -0,6449 0,4650
13 értéke 0,0007 0,0811 -0,0317
R2 2,484E-06 0,0667 0,0264
Forrás: Barcellan (2000, 2002a, 2002b), Kuhnert (2003) és
Biedma (2005) alapján saját számítások.
Az együtthatók közül p értéke azt mutatja, hogy összességében az EU-15-ök terén
1995 és 2003 között megfigyelhet ő a konvergencia er ősödése ((3 értéke negatív). A
vizsgált időszak ugyan meglehet ősen rövid, így két részre osztása csak nagyon
óvatos következtetések levonását teszi lehet ővé. Ha külön vizsgáljuk a GMU har-
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
178 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
madik szakaszának kezdete el őtti és utáni id őszakokat, akkor 1998 és 2003 között
nem kapunk szignifikáns értéket. A tizenkét tagú eurózónában lényegesen kisebb
felzárkózás tapasztalható, mint az EU-15 esetén, ráadásul az 1998-2003 közötti
időszak a különbségek növekedésére utal. Ha Görögországot kihagyjuk a vizsgálat-
ból a tizenegy ország fejlettségi szintje 1995 és 2003 között egyáltalán nem közelí-
tett egymáshoz. A modellben R2 igen alacsony értéke arra enged következtetni,
hogy a kiindulási szint nem határozza meg a 2003-as fejlettségi szintet, vagyis nem
valószín űsíthető a kevésbé fejlett országok felzárkózásának megvalósulása, ugyan-
akkor a fejlettebb országok relatív (az EU-15 átlagához viszonyított) fejlettségi
szintjének csökkenése is bekövetkezhet. Mindezek miatt érdemes megvizsgálni
külön is az egyes tagországok relatív fejlettségi szintjének (egy f őre jutó, vásárló-
erő-paritáson számított GDP az EU-15-ök százalékában) alakulását. 1995 és 2003
között kilenc ország javított relatív fejlettségi pozícióján (Ausztria, Egyesült Király-
ság, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Spanyolország és
Svédország), míg hat ország esetében csökkent a mutató értéke (Belgium, Dánia,
Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália). (Hasonló csoportosítást
kapunk, ha az 1998 és a 2003 közötti id őszakra vizsgálódunk, egyedül Franciaor-
szág kerülne át az els ő kategóriába.) A kezdeti fejlettségi szint és a növekedési ütem
között mindösszesen egy nagyon gyenge, negatív irányú kapcsolat mutatható ki.
A regionális szintű vizsgálat pontosabb képet adhat a fejlettségbeli különbségek
alakulásáról. 2005 júliusában mindösszesen 2002-ig álltak rendelkezésre az egy
főre jutó GDP-adatok6. A fejlettségi szint átlaga (4. táblázat) 1995 és 2002 között
folyamatos növekedést mutat, bár 2002-re a dinamika csökkent. A szórás értéke is
folyamatosan emelkedik, kivételt képez ez alól az eurózóna esetében a 2002-es év.
4. TÁBLÁZAT
Az egy f őre jutó regionális GDP-értékek (PPP) átlaga és szórása
(Average and Dispersion of Regional GDP Datas (PPP) per Capita)
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Átl. EU-15 (€) 16845,61 17678,71 18559,29 19352,72 20536,32 20794,63 21608,18 22174,78
Átl. EUR-12 (€) 16867,82 17581,89 18457,65 19250,00 20333,65 20508,71 21209,43 21812,52
Átl. EUR-11 (€) 17390,88 18092,22 18975,41 19786,77 20950,40 21124,13 21779,46 22313,58
Szór. EU-15 (€) 4890,583 5138,296 5346,218 5660,465 6075,209 6311,493 6473,492 6508,816
Szór. EUR-12 (€) 4959,937 5175,972 5309,133 5564,475 5955,387 6044,6 6105,762 6081,778
Szór. EUR-Il (€) 4793,69 5036,141 5182,285 5443,364 5783,138 5878,203 5992,917 6033,361
Forrás: EUROSTAT (2005b, 2005c) és Stapel—Pasanen—Reinecke (2004) alapján saját
számítások.
A relatív szórásértékekb ől kirajzolódó tendencia (2. ábra) alapvetően hasonlít az
országos szint ű vizsgálat eredményeihez, de a régiók esetében a különbségek nem
növekedtek olyan er ősen 1999-ben és 2000-ben. A 2001-2002-es csökken ő szakasz
eredményeképpen az eurózónában az 1995-es vagy az 1998-as szinthez képest — ha
minimális mértékben is — de alacsonyabb relatív szórást mértek.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 179
2. ÁBRA
A relatív szórás értéke NUTS II szinten
(Value of Relative Dispersion at NUTS 11)
0,31
0,30
0,29
0,28
0,27
0,26
0,25
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
— Relatív szórás EU-15 — Relatív szórás EUR-12 Relatív szórás EUR-11
Forrás: A 4. táblázat adatai alapján saját szerkesztés.
A a-konvergencia (3. ábra) regionális szinten nagyobb különbségeket mutatott
1995-ben, mint tagországi szinten, és 1995-1997 között csökkenés figyelhet ő meg.
3. ÁBRA
A a-konvergencia alakulása a régiók (NUTS 11) szintjén (1995-2002)
(The Formation of u-convergence at NUTS 11 Level of Regions, 1995-2002)
r
0,29
0,28
0,27
0,26
0,25
0,24
0,23
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
EU 15 --a— EUR-11
- EUR 12-
Forrás: EUROSTAT (2005b, 2005c) és Stapel–Pasanen–Reinecke (2004) alapján saját
számítások és szerkesztés.
Az 1998 és 2000 közötti emelkedés kisebb mérték ű volt, mint az országos adatok
esetében, majd 2001-ben és 2002-ben az eurózónában a konvergencia-mutató értéke
0,02-al csökkent. Ennek eredményeképpen 1998 és 2002 között összességében a
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
180 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
regionális konvergencia er ő södött, de igen kis mértékben, mindösszesen 0,01-al.
Ettő l függetlenül még mindig az eurózónában a legnagyobbak a különbségek. (A
teljes vizsgált idő szakban, 1995 és 2002 között összességében lényegesen nagyobb
volt a mérsékl ődés üteme.)
Az 5. táblázatban a régiók szintjén végzett (3-konvergencia számítások eredmé-
nyei láthatóak. Mind az Unió egészét, mind pedig az eurózónát tekintve megfigyel-
hető , hogy 1995 és 2002 között regionális szinten összességében er ősebb volt a
felzárkózás, mint a tagországok esetében. Ha azonban összehasonlítjuk az euró
bevezetése el őtti és az azt követ ő idő szakot, lényeges különbségre, a felzárkózás
dinamikájának növekedésére nem következtethetünk.
5. TÁBLÁZAT
Regressziós modellek együtthatói (regionális szint)
(Coefficients of Regression Modells (regional level)
EU-15 1995-2002 1998-2002 1995-1998
Konstans értéke 1,3578 0,6105 0,5754
R értéke -0,1115 -0,0481 -0,0449
R2 0,0996 0,0427 0,0647
EUR-12 1995-2002 1998-2002 1995-1998
Konstans értéke 1,6276 0,7960 0,7325
13 értéke -0,1408 -0,0680 -0,0617
R2 0,1852 0,0890 0,1551
EUR-11 1995-2002 1998-2002 1995-1998
Konstans értéke 1,2153 0,5326 0,5582
13 értéke -0,0991 -0,0417 -0,0440
R2 0,0941 0,0341 0,0786
Forrás: EUROSTAT (2005b, 2005c) és Stapel—Pasanen—Reinecke
(2004) alapján saját számítások és szerkesztés.
A fejlettségbeli különbségek vizsgálata során tehát arra a következtetésre jutha-
tunk, hogy a monetáris integráció megvalósítása során, az euró bevezetését követ ő-
en nem mérsékl ődtek érdemben (s ő t országos szinten növekedtek) az eurózónán
belüli különbségek. A fejlettségbeli különbségek az EU-15 és az EUR-12 térségben
hasonlóképpen változtak, tehát az euró bevezetése nem okozott eltér ő tendenciát.
Hasonlóképpen, a felzárkózást jellemz ő (3-konvergencia vizsgálat elvégzését köve-
tő en is megállapítható, hogy az euró bevezetése nem segítette el ő érdemben a ke-
vésbé fejlett országok, régiók felzárkózását.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekintő 181
Kitekintés
2004. május elsején az Európai Unió tíz kelet-, kelet-közép és dél-európai ország-
gal bő vült. Ennek következtében az integráció lakossága 19%-al, GDP-je viszont
mindösszesen 4%-al b ő vült [A 2004-es GDP-adatok alapján (EUROSTAT 2005a,
2005d)]. Ebbő l két következtetés is levonható: 1. A kib ővítés jelentősen megnövelte
a fejlettségi különbségeket. 2. Az új tagországok gazdasági súlya igen csekély az
integráció egészét tekintve, tehát gazdasági fejl ődésük, mutatóik a huszonöt tagú
Unió makromutatóinak súlyozott átlagértékeít csak kis mértékben befolyásolják.
Az új tagországok elméletileg legkorábban 2007-ben vezethetik be az eurót. Az
egyes országok különböz ő menetrendet készítettek GMU-csatlakozásukat illet ően, a
tervezett id ő pontok általában 2007 és 2010 közé esnek. Terveik komolyságát mutat-
ja, hogy 2005 augusztusában hat ország: Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia,
Málta és Szlovénia nemzeti valutái már az árfolyam-lebegtetési mechanizmus
(ERM II.) tagjai voltak. A konvergenciakritériumok teljesítése terén meglehet ősen
vegyes a kép. Érdekes, hogy a rendszerváltozást legkorábban megkezdett, legfejlet-
tebbnek számító visegrádi országok küzdenek leginkább a maastrichti kritériumok
teljesítésével. A monetáris és a fiskális kritériumok egyaránt problémát jelentenek.
Elő bbi teljesítését a magasabb növekedés, a dinamikus fogyasztásnövekedés, vala-
mint a Balassa—Samuelson hatás nehezíti, míg utóbbi betartását a közös költségve-
tésbe történ ő befizetés, a támogatásokhoz kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás és
komoly infrastrukturális fejlesztési, valamint különböz ő reform (társadalombiztosí-
tás, egészségügy stb.) szükségletek hátráltatják.
A térség országai, régiói és a régi tizenöt tagország között jelent ős fejlettségi kü-
lönbségek húzódnak, ha az egy f őre jutó, folyó áron és vásárlóer ő-paritáson számí-
tott GDP értékeket összehasonlítjuk. 2003-ban a tíz országból mindösszesen kett ő
érte el vagy haladta meg a közösségi átlag 70%-át, a legfejletlenebb Portugália fejlett-
ségi szintjét pedig három csatlakozó ország (Ciprus, Málta és Szlovénia) tudta felül-
múlni. Ezen országok csatlakozása az EU-tagállamok vásárlóer ő-paritáson számított
GDP-jének egyszer ű átlagát a 2003-as adatokat figyelembe véve 5000 euróval csök-
kentette, a szórást mintegy 1500 euróval növelte, a relatív szórás 0,14-al emelkedett.'
Mindezeknek megfelel ő en a szigma-konvergencia értéke is nagymértékben emel-
kedett (0,15-al), ami a különbségek jelent ős növekedésére utal. Az EU-10 gazdasá-
gi növekedésének átlaga jelent ő sen meghaladja az EU-15 növekedési rátáját, de az
egyes országok eltér ő fejlődési tendenciát mutatnak. A növekedési adatok (a gazdasá-
gi összteljesítménnyel, a GDP értékével) súlyozott átlaga (EU-25 és EU-15) 1996 és
2004 között sohasem tért el 0,1 százalékpontnál nagyobb mértékben. Az egyszer ű
számtani átlag számításakor azonban jól érzékelhet ő az újonnan csatlakozott országok
növekedési többlete, különösen 2002 és 2004 között, amikor ez a többlet a 2 száza-
lékpontot is meghaladja. (A tíz ország csatlakozásának gazdaságpolitikai jelent ősége
lényegesen nagyobb, mint amekkorát a statisztikai súlyok mutatnak.) A legdinamiku-
sabb gazdasági növekedést a balti országok tudhatják magukénak.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
182 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
Regionális szinten is komoly egyenl őtlenségnövekedés következett be. Az
EUROSTAT (2005e) számításai szerint újonnan csatlakozott országok 41 NUTS II
régiója közül 23-nak a fejlettsége (egy f őre jutó vásárlóer ő-paritáson számított
GDP-je) nem éri el a 25-tagú Európai Unió átlagának 50%-át. A 6. táblázat értékei-
ből kiderül, hogy az új EU-régiók egyértelm ű en növelik a különbségeket, még úgy
is, hogy az elemzésben a 41 EU-10 régió az összes vizsgált régió számának 16,5%-át
tette ki. Az is megállapítható továbbá a számítások eredményeib ől, hogy az újonnan
csatlakozott tagországok régiói között is komoly különbségek húzódnak.
6. TÁBLÁZAT
Az EU-10, az EU-15, az EUR-12, az EU-25, valamint az EUR-22 egy f őre jutó, regioná-
lis GDP-jének (PPP) átlaga, szórása, relatív szórása, szigma-konvergencia-mutatója
(Average, Dispersion, Relative Dispersion and Sigma-Convergence Index of Regional
GDP Datas (PPP) per Capita of EU-10, EU-1S, EUR-12, EU-25 and EUR-22)
Mutató 2002 Mutató 2002
Átlag EU-10 (€) 11952,38 Relatív szórás EU-10 0,45
Átlag EU-15(€) 22174,78 Relatív szórás EU-15 0,29
Átlag EUR-12(€) 21812,52 Relatív szórás EUR-12 0,28
Átlag EU-25(€) 20484,79 Relatív szórás EU-25 0,36
Átlag EUR-22(€) 19811,20 Relatív szórás EUR-22 0,36
Szórás EU-10 5432,10 Szigma-konv. EU-10 0,35
Szórás EU-15(€) 6508,82 Szigma-konv. EU-15 0,26
Szórás EUR-12(€) 6081,78 Szigma-konv. EUR-12 0,26
Szórás EU-25(€) 7393,16 Szigma-konv. EU-25 0,37
Szórás EUR-22 7155,26 Szigma-konv. EUR-22 0,38
Forrás: EUROSTAT (2005b, 2005c) és Stapel-Pasanen-Reinecke (2004)
alapján saját számítások.
Az újonnan csatlakozott tíz ország és legtöbb régiója még jelenleg (2005-ben) is a
felzárkózás fázisában van. Amennyiben ezek az országok mostani növekedési üte-
müket fenntartják, és 2010-ben csatlakoznak a GMU-hoz, még akkor is jelent ősen
növelnék az eurózónán belüli fejlettségi különbségeket, mind országos, mind regioná-
lis szinten. (A fejlettségi szint mellett hasonló, vagy még nagyobb eltéréseket mutat-
nak egyes reálkonvergencia-mutatók, melyek részletes elemzését ől most eltekintek.)
Megállapítható tehát, hogy a tíz új tagország, bár kereskedelmi kapcsolatait tekintve
messzemen őkig integrálódott az egységes bels ő piacba, a fejlettségi szint (és több
nominális és reálkonvergencia-mutató) esetén jelent ős lemaradást mutat a régi tizenöt
tagországgal szemben. Korai GMU-tagságuk több veszélyt is magában hordozhat:
1. Jelentő sen növekednek az eurózónán belüli egyenl őtlenségek. A GMU eddigi
mű ködése a fenti eredmények alapján nem kedvezett az országos és regioná-
lis különbségek csökkenésének.
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 183
2. A közös monetáris politika els ődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása.
Az árstabilitás mérése az egyes tagországok harmonizált inflációs rátáinak
súlyozott átlagával történik. Az újonnan csatlakozott tíz ország meglehet ősen
csekély statisztikai súllyal bír. Fennáll tehát a veszély, hogy a közös monetá-
ris politika elsősorban a nagyobb súllyal bíró (régi) tagországok gazdasági
helyzetét fogja figyelembe venni, így az egyes intézkedések kevéssé segíthe-
tik elő az új tagországok (és régiók) felzárkózását. (Ennek hatására a nemzeti
költségvetési politikák szerepe, az államháztartás gazdasági súlya, szerkezete
és funkciója is átértékel ődhet.)
3. Az új tagországok alacsonyabb fejlettségi szintje, eltér ő gazdasági szerkeze-
te, munkaerő-piaci feszültségei következtében n őhet az aszimmetrikus sok-
kok veszélye az eurózónában.
A fenti elemzések és érvek alapján a tíz új tagországnak most sokkal inkább a fel-
zárkózásra, semmint a maastrichti konvergencia-kritériumok er őltetett ütemű teljesí-
tésére kellene koncentrálniuk, és 2010 körül egy olyan eurózónához csatlakozni, ahol
addigra már komoly erőfeszítéseket tettek az egyenl őtlenségek mérséklése érdekében.
Összegzés
A közgazdasági elméletekben (konvergencia-, divergencia-, U-elmélet) feltárható
a monetáris integráció és a területi egyenl őtlenségek összefüggésrendszere. A fenti
elméletek megállapításai úgy is összegezhet őek, hogy ha a termelési tényez ők meg-
felelően mobilak, tehát ha az egységes bels ő piac tökéletesen megvalósul, a mone-
táris integráció el ősegíti a területi egyenl őtlenségek mérsékl ődését. A monetáris
integráció lehetséges el őnyeinek és hátrányainak vizsgálata arra enged következtet-
ni, hogy a közös pénz bevezetésének hatásai eltér ő mértékben érintik az egyes tag-
országokat és közvetlenül vagy közvetve azok régióit is. A fejlettségi különbségek
vizsgálata során arra az eredményre juthatunk, hogy a monetáris integráció nem
járult hozzá egyértelm űen és jelentősen a területi egyenl őtlenségek mérsékl ődésé-
hez. Az országos szinten mért egy f őre jutó GDP relatív szórása a vizsgált id őszak-
ban emelkedést mutatott, míg a régiók szintjén enyhe mérsékl ődés tapasztalható. A
6-konvergencia (amely az egyenl őtlenségek általános szintjét vizsgálja) értéke az
euró bevezetését követ ően emelkedett, ami a konvergencia szintjének mérsékl ődé-
sére utal, majd 2001-ben a konvergencia er ősödni kezdett. Országos szinten állnak
rendelkezésre csupán 2003-as adatok, amelyek stagnálást mutatnak. A 13-konver-
gencia (amely a felzárkózás ütemére koncentrál) szerint 1995 és 2003 között a ke-
vésbé fejlett országok és régiók folyamatos felzárkózása valósult meg, de ennek
dinamikája az euró bevezetése el őtt erősebb volt, mint 1999 után. Az, hogy a mone-
táris integráció nem segítette el ő a konvergencia folyamatát, több okra is visszave-
zethető, egyrészt az egységes bels ő piac hiányosságaira (a szolgáltatási piac nem
teljes liberalizációjára, nem eléggé rugalmas, egységes munkaer őpiacra), másrészt
pedig a GMU megvalósításának kezdete el őtt is tapasztalható komoly egyenl őtlen-
ségekre. A fenti eredmények alapján megfogalmazható a közösségi területi ki-
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
184 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4
egyenlítő mechanizmusok, támogatások növelésének igénye. Az újonnan csatlako-
zott tíz ország GMU-tagsága jelent ő sen növelné az eurózóna heterogenitását,
ugyanakkor a fenti vizsgálatok tapasztalatai alapján megkérd őjelezhet ő, hogy
mennyire segítheti el ő az euró bevezetése sikeres felzárkózásukat. Emiatt ezeknek
az országoknak, így Magyarországnak is most sokkal inkább a folyamatos és dina-
mikus felzárkózásra és ezzel párhuzamosan a szükséges reformok véghezvitelére
kellene koncentrálniuk, nem pedig az euró minél korábbi bevezetésére.
Jegyzetek
I A példa alapjául azért ezeket a régiókat választottam, mert Németországban tartományi szinten is
rendelkezésre állnak megfelel ő külkereskedelmi adatok.
2
A konvergencia különböz ő értelmezési lehet őségeirő l részletesebben ld. többek között Práger (2004)
vagy Nemeskéri (2003).
3
Az 1999-es euró-bevezetés a monetáris integráció megvalósítása szempontjából a legfontosabb mérföldk őnek
tekinthető . Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt az id őpontot már egy több éves felkészülési id őszak el őzte
meg. Ennek megfelel ően az egyes jelenségeket, makromutatókat 1995-t ő l (egyes mutatók esetén 1996-tól)
kezdődően vizsgálom. A feltételezés helyességét az is igazolja, hogy a GMU harmadik szakaszának kezdeté-
rő l 1995 decemberében, Madridban született döntés, másrészt pedig megfelel ően harmonizált statisztikák is
ettől az idő ponttól kezdve állnak rendelkezésre. (Ausztria, Finnország és Svédország is ekkor csatlakozott az
Európai Unióhoz.) A területi egyenl ő tlenségek vizsgálatánál — különösen a statisztikai elemzéseknél — a mo-
netáris integráció területén belül els ő sorban a tagországi szintre és a régió szintjére koncentrálok. Egy tizen-
két, vagy ennél több tagú valutaövezet esetében egy-egy tagország egy-egy régiónak is tekinthet ő. Az orszá-
gos adatok bemutatásánál általában a tizenkét eurózóna tagországra (EUR-12), a tizenegy eurózóna tagor-
szágra (EUR-11, Görögország nélkül), valamint a tizenöt európai uniós tagországra (EU-15) vonatkozóan is
találhatóak számítások. Mindenképpen meg kell itt jegyezni, hogy az EUR-12 és az EU-15 összehasonlítása
nehéz feladat. Nem állapítható meg egyértelm ű en, hogy az esetleges különbségek mennyire a GMU-n kívül
maradásra és mennyiben a három ország sajátosságaira vezethet őek vissza.
4
A a- és a 13-konvergencia számítási módszere egyaránt Solow neoklaszikus növekedési modelljéb ől
vezethető le. Részletesebben Id. Nemeskéri (2003).
5A a-konvergencia az egyes (itt egy fő re jutó, vásárlóerő -paritáson számított GDP) értékek logaritmusának
szórása.
6
Az egy főre jutó, vásárlóerő -paritáson számított regionális GDP-adatok részben saját számításokon alapul-
nak. Az EUROSTAT ugyanis mindösszesen az EU-15, illetve EU-25 átlagában adja meg az egyes régiók
fejlettségi szintjét. Jelen adatok a régiók össz-GDP-jének és a lakosságszám hányadosának (az egy f őre
jutó folyó áron számított GDP-nek) az adott ország vásárlóer ő-szorzójával korrigált értékei.
7
A relatív szórás 0,4-es értéke azt mutatja, hogy az átlag nem jellemzi megfelel ően a sokaságot.
Irodalom
Barcellan, R. (2000) Das Bruttoinlandsprodukt 1998. Statistik kurz gefasst, Thema 2, 2/2000, Luxemburg.
Barcellan, R. (2002a) Das Bruttoinlandsprodukt 2000. Statistik kurz gefasst, Thema 2, 1/2002, Luxemburg.
Barcellan, R. (2002b) Das Bruttoinlandsprodukt 2001. Statistik kurz gefasst, Thema 2, 53/2002, Luxemburg.
Barro, R. (1989) Economic Growth in a Cross Section of Countries. NBER Working Paper Series, No.
3120, Cambridge, Massachusetts.
Biedma, L. (2005) Das Bruttoinlandsprodukt 2003. Statistik kurz gefasst, Thema 2, 8/2005, Luxemburg.
De Grauwe, P. (2000) Economics of Monetary Union. Oxford University Press.
Erdős T. (2003) Fenntartható gazdasági növekedés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
EUROSTAT (2005a) B1P und Hauptkomponenten - Jeweilige Preise. http://epp.eurostat.cee.eu.int/portal/page?
_pageid= 1996,45323734 &_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=welcomeref&open.-/nation/aggs/aggs
_gdp&language=de&product=EU_MASTER_national_accounts&root=EU_MASTER_nationaLaccounts&
serolltc=240 Letöltés ideje: 2005. 07. 27. 17:54
Ferkelt Balázs : A monetáris integráció regionális hatásai
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 171-185. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4 Kitekint ő 185
EUROSTAT (2005b) Regionales Bruttoinlandsprodukt. http://epp.eurostateec.eu.int/extraction/retrieve/
deithemel/regio/econdesa95/gdp95/e2gdp95?OutputDii .=EJOutputDir_1344&user=unknown&clientsessionid=
3C7BDCDADOA7F38317842E0435DAA844.extraction-worker2&OutputFile=e2gdp95.htm&Output
Mode=U&NumberOfCells=48&Languagde&OutputMime=text%2Fhtm1& Letöltés ideje: 2005. 07. 30, 17:22
EUROSTAT (2005c) Regionale Bevölkerung. http://epp.eurostat.cec.eu.int/extraction/retrieve/de/themel/
regio/demor/d3avg?OutputDir=EJOutputDir_2939&user=unknown&clientsessionidEC420BE7A332F4
52673E500B25FF84.extractionworkerl &OutputFile=d3avg.htm&OutputMode=U&NumberOfCells=45&L
anguage=de&OutputMime=text%2Fhtml& Letöltés ideje: 2005. 08.22. 8:17
EUROSTAT (2005d) Bevölkerung (Jahresdurchschnitt) nach Geschlecht und Alter.
http://epp.eurostat.cec.eu.int/extraction/retrieve/de/theme3/demo/dpop/ppavg?OutputDir=EJOutputDir_2
347&user=unknown&clientsessionid=42A645D4032F832ECEDF4D6243B72F75.extraction-worker-
l&OinputFile=ppavg.htm&OutputMode=U&Nu mberOfCells=2646&Language=de&OutputMime=
text%2Fhtm1& Letöltés ideje: 2005. 08. 23. 12:13
EUROSTAT (2005e) Regionale Pro-Kopf-Aufschlüsselung des BIP.
http://epp.eurostateee.eu.int/extraction/retrieve/de/theme0/sdi/sdi_ed1130?OutputDir=EJOutputDir_135
3 &elientsessionid=D9CE50F796D77633735122EODD7F53F4.extraction-worker-2&OutputFile=
sdi_ed1130.htm&OutputMode=U&NumberOfCells=2032&Language=de&OutputMime=text%2Fhtml&
Letöltés ideje: 2005. 06. 17. 13:34
Ferkelt B. (2000) A Gazdasági és Monetáris Unió első éve. Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem,
Közgazdaságtudományi Kar
Ferkelt, B. (2005) A közös monetáris politika hatása a területi egyenl őtlenségekre és a regionális ver-
senyképességre. Évkönyv 2004, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális
Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. Megjelenés alatt.
Hallet, M. (1997) Wirkungen wirtschaftlicher Integration auf periphere Regionen — Eine Untersuchung
anhand der Integration Griechenlands und Portugals in die Europöischen Gemeinschaften. Triere
Schriftenreihe zur Wirtschaftstheorie und Wirtschaftspolitik, Band 6., Trier
ICEG Európai Központ (2005) Az új tagállamok konvergencia-indexe, 2005/1., Budapest
Ishiyama, Y. (1975) The Theory of Optimum Currency Areas: A Survey. — IMF Staff Papers. Vol. 22.
344-383. o.
Krugman, P. (1991) Increasing Returns and Economic Geography. — Journal of Political Economy. Vol. 99,
483-499. o.
Krugman, P. (2003) Földrajz és kereskedelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003
Krugman, P.—Venables, A. (1990) Integration and the Competitiveness of Peripheral Industry. CEPR
Discussion Papers 363, London
Krugman, P.—Venables, A.J. (1995) Globalization and the Inequality of Nations. NBER Working Paper
Series, No. 5098, Cambridge, Massachusetts
Kuhnert, I. (2003) Das Bruttoinlandsprodukt 2002. Statistik kurz gefasst, Thema 2, 56/2003, Luxemburg
Lőrincné, Istvánffy H. (2001) Pénzügyi integráció Európában. KJK-Kerszöv, Budapest
Mankiw, N. G.—Romer, D.—Weil, D. N. (1990) A Contribution to the Empirics of Economic Growth.
NBER Working Paper, No. 3541, Cambridge
Martin, R.—T. Straubhaar (2001) Regional Effects of EMU. — Caesar, R.—Scharrer, H.E. (ed.) European
Economic and Monetary Union: Regional and Global Challenges. Nomos, Baden-Baden
Martin, R. (1998) Regional Policy in the European Union — Economic Foundations and Reality. Centre
for European Policy Studies, Brussels
Nemeskéri, Zs. (2003) A régiók fejl ődése és konvergenciája Kínában. PTE-TTK-FEEFI, Pécs
Palánkai, T. (2001) Az európai integráció gazdaságtana.Aula Kiadó, Budapest
Práger, L. (2004) Konvergencia-divergencia, leszakadás és felzárkózás. Kézirat, Budapest
Solow, R. (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth. — Quarterly Journal of Economics,
Vol. 70, 65-94. o.
Stapel, S.—Pasanen, J.—Reinecke, S. (2004) Kaufkraftparitöten und abgeleitete Wirtschaftsindikatoren tör
EU, Beitrittskandidaten und EFTA. Statistik kurz gefasst, Wirtschaft und Finanzen 37/2004, Luxemburg
Statistisches Bundesamt Deutschland (2005a) Deutschland als Handelspartner: Aufienhandel Deutschlands
nach Bundeslöndern 2004. www.destatis.de/basis/d/aussh/aushtabl.php Letöltés ideje: 2005. 08. 29. 11:02
Statistisches Bundesamt Deutschland (2005b) Volkswirtschapliche Gesamtrechnungen — Bruttoinlandsprodukt
http://www.statistik-portal.de/Statistik-Portal/de _jb27 jahrtab65.asp Letöltés ideje: 2005. 08. 29. 11:03