Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 2: 83-100

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK,
INTÉZMÉNYEK ÉS CIVIL SZERVEZETEK
HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATAI A
NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
(Cross-border Cooperations of Local Governments, Institutions
and NGO's in the West Transdanubian Region)

PÁTHY ÁDÁM — EDELÉNYI BÉLA
Kulcsszavak:
határon átnyúló együttm űködés önkormányzatok civil szervezetek partnerintézmények
testvértelepülési kapcsolatok

A tanulmány fő célja, hogy egyfajta általános képet adjon a régió önkormányzatainak, intézményeinek
valamint civil szervezeteinek ausztriai partnerekkel fenntartott kapcsolatairól. Az adatfelvételek által
nyújtott lehet őségek alapján próbáltunk egy olyan tágabb keretet kialakítani, amely jó kiindulópontként
szolgál ahhoz, hogy a kés őbbiekben az elemzési szempontok b ővítésével egy mélyebb szerkezeti elemzést
tudjunk végezni, amelybe a körülményrendszerek szélesebb körének bevonását tervezzük.

Bevezetés

Az elemzés céljai

Tanulmányunkban a „Határ mentiségt ől az integrált határrégióig" elnevezés ű
PHARE CBC projekt két adatfelvételi moduljának összevont elemzését kívánjuk
elvégezni. Az els ő kérdőívben a régió önkormányzatainak határ menti kapcsolatait
vizsgáltuk, a második pedig egy több dimenzióban elvégzett adatfelvétel volt,
amelynek részét képezte a régióban található intézmények és civil szervezetek ha-
sonló tevékenységének feltérképezése. A vizsgálat jellegéb ől adódóan a fő cél nem
egyfajta leíró statisztika készítése a kapcsolathálózatokról; sokkal inkább az együtt-
működések jellegének és m űködési sajátosságainak megismerése, a motivációs bázi-
sok feltárása és a folyamatokban jelenlév ő különböző aktorok szerepének bemutatása.
Az elemzésben azt szándékoztuk elérni, hogy ahol lehetséges, egységesen kezel-
jük a két mintát, de ez nem minden esetben m űködik az adatfelvételek eltér ő jellege
miatt. Azoknál a kérdésköröknél, ahol a két adatállományt külön kellett vizsgál-
nunk, törekedtünk arra, hogy az elemzési keret egységes és összehasonlítható mo-
dulokból álljon. A kutatási jelentés az intézményi kérd őív struktúrája alapján épül
fel, mivel jelen tanulmány túlnyomórészt a hivatalos, intézményes kapcsolatokkal
kíván foglalkozni; az adatfelvételek egyéb témakörei egy kés őbbi, bővebb elemzés
tárgyát fogják képezni. A kapcsolatrendszerek vizsgálatának céljából szerencsés a
két minta összevont kezelése, mivel az intézményi kérd őív válaszadóinak jelentős
része is települési önkormányzat által fenntartott intézmény.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

84 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

Kiindulópontok

Ha a települési és intézményi kapcsolatok történetét röviden össze kívánjuk fog-
lalni, akkor a nyolcvanas évek közepén kell kezdenünk az érdemi vizsgálódást. Az
ezt megel őző évtizedekben mind a lakossági, mind az államközi kapcsolatok korlá-
tozott jellegűek voltak, a határ nyitottsága er ősen korlátozottnak volt tekinthet ő
(Hardi 2004; Kőszegfalvi 1992). Az említett id őszakban viszont egyre hangsúlyo-
sabbá vált a különböz ő egyesületek, szervezetek által létesített együttm űködések
szerepe; korábban a megyei szint ű kapcsolattartás dominált (Kovács—Váradi 1996).
Ha a korai együttm űködések jellegét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kezdeti
időben a kulturális kapcsolatok voltak a legélénkebbek (Döbrentey 1992), ebben
fontos szerepet játszottak a határvidék etnikai viszonyai is. A szakmai jelleg ű kap-
csolatok közül ebben az id őszakban kiemelkedik a munkaügyi központok együtt-
működése. A kooperációk települési szintre emelkedése néhány esett ől eltekintve a
kilencvenes évek elejére tehet ő ; ekkor alakul ki a legtöbb partnerkapcsolat nyugat-
dunántúli és burgenlandi települések között.
A régió intézményes jellegű kapcsolatait vizsgáló teljes kör ű reprezentatív adat-
felvétel még nem készült, viszont a kilencvenes években több olyan felmérést is
végeztek, amely a témával foglalkozik, általában sz űkebb metszetben vizsgálva az
együttműködéseket. Az évtized közepén készült kérd őíves és interjús felvételek
eredményeinek összegzését (Enyedi 1995; Nárai—Rechnitzer 1999; Rechnitzer
1997) és lehetőség szerint magukat az adatbázisokat egy kés őbbi tanulmányban
kívánjuk felhasználni összehasonlító céllal.
A települési szinten létrejött kapcsolatok vizsgálata esetében nem szorítkozhatunk
kizárólag az önkormányzatok ilyen irányú tevékenységére, sok esetben tapasztal-
hatjuk ugyanis, hogy a partnertelepülési viszony kiépítésének hátterében már m ű-
ködő — intézmények és civil szervezetek által fenntartott — együttm űködések ki-
emelkedően fontos szerepet játszanak. Természetesen fordítva is m űködhet a fo-
lyamat, el őfordul, hogy az önkormányzat jó kapcsolatai ösztönzik a különféle szer-
vezeteket arra, hogy az adott településen partnert keressenek maguknak. Az els ő
esetben a leggyakoribb modell a különböz ő egyesületek, civil szervezetek által —
nemritkán a rendszerváltást megel őzően — megkötött együttműködési szerződések
alapján működő kapcsolatok hivatalos, partnertelepülési szintre emelése az érintett
önkormányzatok által (Rechnitzer 1997; 1999). A hivatalos együttműködések la-
kossági szinten való megjelenése általában kimerül a közös rendezvények szervezé-
sében (Nárai 1999), így elmondható, hogy az ötvenes évekig élénk, kés őbb korláto-
zott jellegű interperszonális kapcsolatrendszerek újjáépítésében nagy segítséget
játszanak ugyan, de nem képesek teljes mértékben pótolni azokat. Ennek eredmé-
nyeképpen, főként a határhoz közel fekv ő településeken nagy szerepet kap a szer-
vezett formákon kívüli személyes kapcsolattartás, amelyet viszont sok esetben a
megközelítési nehézségek korlátoznak, f őként az alacsonyabb mobilitási poten-
ciállal rendelkező idősek esetében — akiknél még valós tartalommal létezhetnek az
intenzív kapcsolatok (Hardi 1999).
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Települési önkormányzatok ... 85

A minta jellemz ői

Önkormányzati kérd őív

Az önkormányzati kérd őív esetében a minta elemszáma 150, településnagyság és
határtól való távolság szempontjából reprezentatív. Az 1. táblázat bemutatja a tele-
pülések megye és határzóna szerinti megoszlását.
1. TÁBLÁZAT
Az önkormányzati felvétel mintájába bekerült települések megoszlása megyénként
és határzóna alapján
(Distribution of Settlements in the Sample of the Local Government Survey
by Counties and Border-zones)
Zóna
1 2 3 Együtt
Győr-Moson-Sopron Szám 18 30 0 48
Megyén belül 37,5% 62,5% ,0% 100,0%
Zónán belül 32,7% 44,1% ,0% 32,0%
Vas Szám 37 17 2 56
Megyén belül 66,1% 30,4% 3,6% 100,0%
Zónán belül 67,3% 25,0% 7,4% 37,3%
Zala Szám 0 21 25 46
Megyén belül ,0% 45,7% 54,3% 100,0%
Zónán belül ,0% 30,9% 92,6% 30,7%
Együtt Szám 55 68 27 150
Megyén belül 36,7% 45,3% 18,0% 100,0%
Zónán belül 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Saját szerkesztés.
Elemzésünk szempontjából els ő sorban azok a települések fontosak, amelyek hiva-
talos formában tartanak fenn kapcsolatokat ausztriai partnerekkel; ezek száma
mindössze 29 (a megkérdezettek 19,3%-a).

Intézményi kérd őív

A felvétel során a régió 220 intézményét kérdeztük meg; a reprezentativitás bizto-
sítására és a minket leginkább érdekl ő, ausztriai kapcsolatokkal rendelkez ő válasz-
adók előzetes szűrésére csak részben volt lehet őségünk. A vizsgálati egységek két
nagy csoportra oszthatók: önkormányzati, illetve közintézmények, valamint egyéb
nonprofit szervezetek. Ezen belül természetesen több kategória létezik; a 2. és a
3. táblázat bemutatja a megkérdezettek jelleg és pontos típus szerinti megoszlását.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
86 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

2. TÁBLÁZAT
A válaszadók jelleg szerinti megoszlása
(Distribution of Respondents by Institutional Character)
Szám
Oktatási intézmény 67 30,5
Szociális intézmény 24 10,9
Egyéb nonprofit
129 58,6
szervezet
Együtt 220 100,0
Forrás: Saját szerkesztés.

3. TÁBLÁZAT
A válaszadók típus szerinti megoszlása
(Distribution of Respondents by Type of Institution)
Szám
Altalános iskola 51 23,2
Középiskola 14 6,4
Felsőoktatási intézmény 2
Munkaügyi hivatal 3 1,4
Egészségügyi intézmény 2
Egyéb szociális intézmény 19 8,6
Alapítvány 24 10,9
Közalapítvány 6 2,7
Egyesület 40 18,2
Közhasznú társaság 11 5,0
Egyéb társadalmi szervezet 25 11,4
Köztestület 9 4,1
Nonprofit szervezet
14 6,4
intézménye
Együtt 220 100,0
Forrás: Saját szerkesztés.

A konkrét tevékenységi köröket az 1. ábra mutatja be (a válaszadók több tevékeny-
ségi kört is megjelölhettek). A megadott kategóriákon kívül az egyéb tevékenysé-
geknél szerepelt még a közútfenntartás, a rendezvényszervezés, a pályázati tanács-
adás, a feln őttképzés, a drogprevenció, a m űszaki mentés, valamint szerepelt a
válaszadók között közgy űjtemény és Önkormányzati társulás.
Mivel az elemzés súlyponti kérdései magukra az együttm űködésekre vonatkoz-
nak, ezért a legtöbb esetben csak azok a válaszadók szerepelnek a statisztikákban,
amelyek rendelkeznek partnerrel a határ túloldalán. Ezeknek az intézményeknek,
illetve szervezeteknek száma 69; ez nem tükrözi a valós arányokat, mivel az eredeti
felvétel után sor került még egy irányított lekérdezésre, ahol egy általunk összeállí-
tott listán szerepl ő 40 válaszadóból 29 rendelkezik ausztriai kapcsolatokkal.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s 2 Települési önkormányzatok ... 87

1. ÁBRA
A felmérésben szerepl ő intézmények/szervezetek megoszlása
tevékenységi kör szerint (N=220)
(Distribution of Institutions/NGOs by Fields of Activity)

20-

15-

10-

gazdaság- és vállalkozásfejlesztés
3
4
természet- és környezete

8
8

Forrás: Saját szerkesztés.

Fő kérdéskörök

Az elemzés négy blokkra tagolódik. Els őként a kapcsolatok kialakításával foglal-
kozunk; bemutatva az együttm űködések általános jellemz őit, a motivációkat, vala-
mint a kapcsolatfelvételben részt vev ő, illetve segítő szerepet vállaló személyeket,
intézményeket, egyéb közvetít őket. Ezek után a kapcsolatok jellegét és m űködését
próbáljuk bemutatni; általános jellemzést adva az ausztriai partnerekr ől, kiemelten
kezelve emellett a kapcsolattartás módját, intenzitását és a viszonyrendszereket. A
harmadik kérdéscsoport a nehézségeket és a negatív tapasztalatokat járja körül. Itt
többek között szó esik a kapcsolatfelvételt akadályozó különböz ő tényezőkről és az
együttműködések megszűnéséről. Az utolsó blokkban a jövővel kapcsolatos terve-
ket, várakozásokat tekintjük át.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

88 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

Az adatfelvétel legfontosabb eredményei
Kapcsolatok, együttm űködések kialakítása

Elsőként a teljes mintán vizsgáltuk a kapcsolattartást azokkal a magyarországi
szervezetekkel, amelyek tevékenységük alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy
segítséget nyújtsanak a határon átnyúló kapcsolatok kialakításában. A 2. ábrán
látható, hogy az ausztriai partnerrel rendelkez ők szignifikánsan nagyobb arányban
tartanak fenn kapcsolatokat a kérdésben szerepl ő hazai szervezetekkel. Inkonzisz-
tens elemként jelenik meg a VÁTI és az EuRégió West/Nyugat Pannónia szerepe.
A kapott eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ez a két szervezet jelenik meg
leginkább a határon átnyúló kapcsolatok kialakításában és fenntartásában segít ő
szerepet vállaló intézményként.
2. ÁBRA
Van-e kapcsolata az alábbi intézményekkel/szervezetekkel? (N=220)
(Have you got Relations with the Undermentioned Institutions/organizations?)
VÁTI Területfejlesztési
50— Igazgatóság
Nyugat-Dunántúli
▪ Regionális Fejlesztési
ügynökség/Tanács
r Területfejlesztési
Tanács
EuRégió

Megyei
Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány
• ITD Hungary
El DHV Rt.

van ausztriai apcsolata nincs ausztriai kapcsolata

Forrás: Saját szerkesztés.

Következő lépésben a kapcsolatok kialakításának id őpontját vizsgáltuk. Ha csak
az intézményeket és a civil szervezeteket vesszük figyelembe, az eloszlás egyenle-
tesnek tekinthet ő, nem találhatunk olyan id őszakot, amelyre a kapcsolatfelvételek
kiemelkedő intenzitása lett volna jellemz ő (az 1989 el őtt kezd ődő együttműködések
esetében természetesen nagyobb a szórás, a legkorábbi kapcsolatfelvétel 1965-ben
történt), a partnertelepülési kapcsolatok viszont er őteljesen megváltoztatják a képet,
ugyanis ezeknek kereken fele az 1990 és 1995 közötti id őszakban jött létre, így —
ahogy azt a 4. táblázat mutatja — a kapcsolatok több mint harmadának kialakulása
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Települési önkormányzatok ... 89

erre az intervallumra tehet ő. Érdekes megvizsgálni az intézményi kapcsolatok kezde-
tének idejét a válaszadók típusa szerint is. Az 1989 el őtt létrejött együttm űködések
legnagyobb részéről elmondható, hogy városi vagy megyei önkormányzatok által
fenntartott nagyobb intézményekr ől (kórházak, munkaügyi központok) van szó.
4. TÁBLÁZAT
A megkérdezettek csoportosítása az elsó' kapcsolatfelvétel ideje alapján
(Arrangement of Respondents by the Date of First Contact with
an Austrian Partner)
Szám
1990 előtt 18 19,1
1990-1995 33 35,1
1996-2000 27 28,7
2000 után 16 17,0
Együtt 94 100,0
Forrás: Saját szerkesztés.

Az együttműködések kialakításában fontos szerepet játszó személyek és szerveze-
tek vizsgálatát két részre bonthatjuk. Els ő kérdésünk arra vonatkozott, hogy ki volt
a kapcsolatfelvétel kezdeményez ője; a válaszadók döntő többsége (86,4%) a kooperá-
cióban érintett szervezetek vezet őit jelölte meg. A megoszlás az osztrák és a magyar
oldal között (osztrák: 33,9%, magyar: 52,5%) azt mutatja, hogy a hazai oldal ját-
szott aktívabb szerepet a partnerkeresésben.
3. ÁBRA
A kapcsolatok kialakításában segítséget nyújtó szervezetek és intézmények (N=69)
(Institutions and Organizations Supporting Cooperations)
25-

Forrás: Saját szerkesztés.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
90 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2
A segítő szervezetekre vonatkozó kérdés adataiból (3. ábra) jól látható, hogy fő-
ként az önkormányzatok (helyi, megyei) láttak el ilyen funkciókat; az el őző ábrán
bemutatott intézmények és szervezetek szerepe nem tekinthet ő jelentősnek — kivéve
talán a VÁTI-t, amely a PHARE-pályázatokon alapuló együttm űködések többségé-
nél említésre került koordinációs partnerként. Fontos még megemlíteni az egyéb
segítő szervezetek esetében a civil szervezeteket és a személyes kapcsolatokon
alapuló segítséget.
A kapcsolatfelvétel motiváló tényez ői közül (4. ábra) kiemelkedik a szakmai jel-
legű tapasztalatszerzés, amelyet a válaszadók több mint kétharmada említett. A
motivációs bázisok multiplex jellege f őként az oktatási intézmények esetében mu-
tatkozik meg; a válaszadók ezen csoportjánál az eltér ő kultúra megismerése, a
nyelvgyakorlás lehet ősége és a közös id őtöltés általában kétszer olyan magas
arányban szerepelt a válaszok között. Az egyéb tényez ők közül több említést kapott
a hasonló tevékenységen vagy éppen közös infrastruktúrán alapuló kooperáció
kialakításának szándéka.
4. ÁBRA
A kapcsolatok kialakításának legfontosabb motiváló tényez ői (N=69)
(The most Important Factors Motivating Respondents to Shape up Ties)

08 12,

20 39 13,

11 83 ' , , ,

1159,

. .
112,9%11
S S

t S

Az együttműködések kialakításának irányában ható küls ő tényez ők közül háromra
kérdeztünk rá; az ötfokozatú skálán adott válaszok átlagát területi bontásban mutat-
ja az 5. ábra. Amint az várható volt, Zala megyében az átlagosnál alacsonyabb a
határ közelségének és a részben ebb ől is fakadó személyes ismeretségeknek a sze-
repe. Ha az intézmények típusa alapján vizsgáljuk a három tényez ő szerepét, megál-
lapítható, hogy az iskolák azok, amelyeknél a határ közelsége kiemelked ően fontos;
a civil szervezetek, és f őként az önkormányzati intézmények kevésbé függnek a
„környezeti" tényez őktől; ez utóbbiak esetében a fels őbb szintű politikai törekvések
kaptak az átlaghoz képest kiemelked ően magas pontszámot.
5. ÁBRA
Küls ő tényez ők szerepének átlagpontszáma az intézmények és civil szervezetek
kapcsolatfelvételeiben megyénként /ötös skálán/ (N=69)
(Average Points for the Role of External Factors by Counties)
A kapcsolat
kialakításában
0 mennyire játszott
szerepet a határ
közelsége?
A kapcsolat
kialakításában
mennyire játszottak
szerepet a
személyes
ismeretségek?
%7. A kapcsolat
kialakításában
mennyire játszottak
szerepet a
felső bbazint ű
politikai törekvések?

1
Gy6r-Moson-Sopron Vas Zala

Forrás: Saját szerkesztés.

A kapcsolatok jellege és m űködése

A kapcsolatok működésének elemzése el őtt mindenképpen fontos kitérni az
ausztriai partnerek jellemzésére. Az intézményi kérd őív válaszadói összesen 110
partnert neveztek meg Ausztria hat tartományából; ezek közül 61 (55,5%) burgen-
landi, 19 (17,3%) alsó-ausztriai, 16 (14,5%) stájerországi, 12 (10,9%) bécsi, vala-
mint említésre került egy-egy salzburgi és fels ő-ausztriai intézmény is.
Ha a típus szerinti megoszlást vizsgáljuk a partnerek esetében, bizonyos kategóriák-
nál nagy különbségeket találunk. Míg a megkérdezettek majdnem egynegyede
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
92 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2
általános iskola volt, addig az ausztriai partnerek között ez az arány mindössze 12%,
viszont a mintába csak elvétve kerül ő magyarországi középiskolákkal, főiskolákkal és
egyetemekkel szemben a túloldalon ezek az intézmények az összes említés közel
egyharmadát teszik ki. Az alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok a
magyarországi arányhoz képest er ősen alulreprezentáltak; a többi intézmény- és
szervezettípus el őfordulása nagyjából megegyezik a két adatsorban.
Az együttműködésekhez kapcsolódó tevékenységek esetében a rendezvényszerve-
zés és a különféle szakmai kapcsolatok dominálnak. Meglep ő, hogy a csereoktatást és
képzést a válaszadó oktatási intézményeknek is csak kevesebb, mint 10%-a említette,
viszont ugyanez a csoport kiemelked ő en aktív a szakmai kapcsolatok fenntartásában.
Az önkormányzatok esetében egy ötfokozatú skálán mértük a kapcsolatok intenzitá-
sát, azok jellege és típusa alapján (5. táblázat). Megfigyelhető, hogy a civil szervezeti
kapcsolatok intenzitását magasra értékelték a megkérdezett településeken.

5. TÁBLÁZAT
A különböz ő jellegű kapcsolatok intenzitása a megkérdezett
önkormányzatok szerint* (N=29)
(Intensity of Relations with Various Characteristics According
to the Local Governments)
Átlag
Kulturális kapcsolat 3,62
Civil szervezetek kapcsolata 3,48
Lakossági kapcsolat 3,07
Sportkapcsolat 2,89
Turisztikai kapcsolat 2,84
Nemzetiségi kapcsolat 2,68
Oktatási kapcsolat 2,60
Pályázati kapcsolat 2,21
* 1=nincs intenzív kapcsolat, 5=nagyon intenzív a kapcsolat
Forrás: Saját szerkesztés.

A kapcsolat az együttm űködések majdnem felénél (46,3%) ad hoc jelleg ű, és csak
13,8%-uk van szerz ő déses keretek között szabályozva. A kapcsolattartás leggyako-
ribb módja az e-mail és a telefon, míg a válaszadók nagyjából egyötöde hetente
kommunikál legfontosabb ausztriai partnerével ezeken a módokon, addig a viszony-
lag gyakori személyes kapcsolattartás egy nagyon sz űk körre korlátozódik. A válasz-
adók mindössze 40%-a adott be közös pályázatot ausztriai partnerével, ezek egy
kivétellel nyertesek voltak. A települési kapcsolatok esetében szinte hiányzik a
rendszeres személyes kapcsolattartás; a közös rendezvényeknél is inkább az éven-
kénti néhány alkalom dominál. Ausztriai településsel közösen 16-an adtak be pá-
lyázatot az elmúlt öt évben, ami az érvényes választ adók mintegy 13%-át teszi ki.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Települési önkormányzatok ... 93

6. ÁBRA
Az együttm űködésekhez kapcsolódó tevékenységek (N=69)
(Activities Related to Cooperations)

0
egyéb szakmai együttm űködés

ozottfeladat ellátása

regionális fejlesztés
pályázat közös kidolgozása

m
sza kma i tap asztalatcs ere

C p

Forrás: Saját szerkesztés.
Az alá-fölérendeltségi viszonyok és a kapcsolatok m űködtetésében mutatott aktivi-
tás feltérképezése érdekében öt különböz ő tevékenységi formával kapcsolatban
(rendezvényszervezés, szakmai együttm űködés, meghatározott intézményi funkció
közös ellátása, pályázatkészítés, más szervezetekt ől kapott anyagi támogatás) kérdez-
tük meg, hogy melyik fél játssza a vezet ő szerepet. A válaszadók általában kétharma-
dos arányban úgy látták, hogy egyenrangú félként vesznek részt a munkában, kivéve a
pályázatírást, ahol a megkérdezettek csaknem 40%-a vélte úgy, hogy szervezete do-
mináns szerepet játszik, szemben az osztrák partnerekkel, akiket csak 13,2%-ban
említettek, mint aktívabb, meghatározó felet. A többi tevékenység esetében is elmond-
ható, hogy a válaszadók saját intézményüket tekintik dominánsnak; ez különösképpen a
rendezvényszervezésben mutatkozik meg (30,4%-7,1%). Némi inkonzisztencia mu-
tatkozik a viszonyok megítélésében, mert hiába sugallják azt az eredmények, hogy az
együttműködésekben sok területen inkább a magyar fél dominál, a válaszadók jelen-
tős része mégis egyfajta általános alárendeltséget tapasztal. Ennek okát leginkább az
egyenlőtlen anyagi és technikai feltételekben, a gazdasági tapasztalatokban és a fejlet-
tebb munkakultúrában látják, de szóba kerül a törvényi szabályozás is.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
94 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

Egy nyitott kérdésben az ausztriai partnerek el őnyös és hátrányos tulajdonságait
vizsgáltuk. Minden válaszadó ötöt-ötöt sorolhatott fel; szembet űnő, hogy lényege-
sen több pozitív tulajdonságot említettek (109 a 32 hátrányossal szemben). Az alábbi
táblázatban bemutatjuk a válaszok megoszlását egy szélesebb kategóriarendszerben.
6. TÁBLÁZAT
Az osztrák partnerek előnyös és hátrányos tulajdonságai a válaszadó intézmények
és civil szervezetek szerint (N=69)
(Beneficial and Disadvantageous Attributes of Austrian Partners According
to the Respondent Institutions and NGO's)
ELŐNYÖS HÁTRÁNYOS
Eltérő kultúra, értékrend meg- Al tal án osan
ismerésének lehet ősége jellemző (több
Felkészültség, jó szakmai hát- mint 10 említés)
tér, közös szakmai érdekek
A partner jobb anyagi körül- Erősen jellemző Anyagi körülmények különb-
ményei (5-10 említés) sége
Kooperációs készség
Jó személyes kapcsolatok
Jobb infrastrukturális és tech-
nikai lehetőségek
Nyelvtanulás, nyelvgyakorlás
lehetősége
Segítőkészség
Szervezettség
Tapasztalatszerzés, tapasztalat-
csere
Könnyű elérhetőség Részben jellem- Eltérő igények
Közös stratégia kidolgozása ző (2-5 említés) Bürokrácia
Rugalmasság Eltérő értékrendb ől, kultúrá-
ból fakadó nehézségek
Akadálytalan információáramlás Nyelvi különbségek
Megbízhatóság Passzivitás
Nyitottság
Hosszú távú kapcsolat lehetősége Egyedi el őfordu- Nagyobb kötöttségek
Korrektség lás (1 említés) Kapcsolat
eljelentéktelenedése
Alkalmazkodókészség Koordinációs készség hiánya
Tolerancia Merevség
Közös rendezvények A partner dominanciája
Pályázati lehet őségek A támogatási rendszerek kü-
lönbségéből adódó nehézségek
Udvariasság Szakmai kompetencia hiánya
Innováció
Forrás: Saját szerkesztés.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Települési önkormányzatok ... 95

Látható, hogy egyes jellemz ők el őnyös és hátrányos tulajdonságként is megjelen-
nek a válaszok között, ezek közül leginkább az anyagi lehet őségekben mutatkozó
eltérések jelent ősek. Érdekes még megvizsgálni az eltér ő kultúra és értékrend szere-
pét; azokban az esetekben egyértelm űen előnyösnek ítélik meg, ahol a kapcsolat tar-
talma főként a kulturális, oktatási és tapasztalatcserén alapuló tevékenységben merül
ki, viszont vannak olyan együttműködések, ahol ezek a tényez ők bizonyos mértékben
akadályozzák a sikeres munkakapcsolatot. Hasonló a helyzet a nyelvi különbségek
esetén is, sok esetben lehet őséget látnak benne, de lehet hátráltató tényez ő is.
Az önkormányzatokat arra kértük, hogy az általunk felsorolt tényez őket osztá-
lyozzák aszerint, hogy milyen hatással voltak a kapcsolatokra. Az osztályzás hét-
fokú, -3-tól +3-ig terjed ő skálán történt, a negatív értékek a kedvez őtlen, a pozitívak
a kedvező hatást jelentették. Ebben az esetben még inkább kiütközik az értékelések
kedvező volta, mivel egyik kategóriában sem született negatív átlageredmény.
7. ÁBRA
Különböz ő tényez ők hatása az önkormányzatok ausztriai kapcsolataira*(N=29)
(Effect of Various Factors on the Austrian Relations of Local Governments)

2,5-

5-
kusok nyeMsmerete

he lyi vezetői váltás ( Magyarország )

helyi vezetői váltás (Au

* -3 negatív hatás, 3 pozitív hatás
Forrás: Saját szerkesztés.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
96 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2
A 7. ábrán bemutatott pontszámokon túl három kategóriába sorolhatjuk a meg-
adott tényez őket. Egyértelműen pozitív hatásúnak tekinthet ő az intézményi aktivi-
tás, a kommunikációs infrastruktúra fejl ődése, az elérhet őségi viszonyok megválto-
zása, az önkormányzati dolgozók nyelvismerete, a lakossági és civil társadalmi
aktivitás és a határ menti együttm űködési programok megléte. A negatív megítélés
számottev ő reprezentációja csak a pénzügyi feltételeknél mutatkozik meg, a többi
tényező részben semlegesnek t űnik (a válaszadók több mint fele szerint nem volt
hatással az együttmű ködésekre); ezek közül is kiemelkednek a vezet ői váltások és a
szakemberekkel való ellátottság, amelyeknek a válaszadók kétharmada-három-
negyede nem tulajdonított különösebb jelent őséget.

Nehézségek és negatív tapasztalatok

Ebben a fejezetben három kérdéscsoportot vizsgálunk meg. Els őként azokat a ne-
hézségeket vesszük szemügyre, amelyek a kapcsolatok kialakításában és m űködé-
sében jelentkeztek, majd a negatív tapasztalatokat gy űjtjük össze, végül pedig a
kapcsolatok megszűnéséről lesz szó.
8. ÁBRA
Nehézségek az új kapcsolatok kialakításában (N=69)
(Difficulties in Making New Connections)
financiális problémák

eltérő gondolkodásmód

a másik oldalérdektelensége
nyelvi nehézségek

a hazai oldalérdektelensége
nehéz kes információáramlás

eltérő jogszabályifeltételek

rossz közlekedésilehetőségek
szervezeti mőködés hiányosságai

A kapcsolatok kialakításában és m űködésében mutatkozó nehézségek (8. és 9. ábra)
hasonló struktúrát mutatnak; mindkét esetben az anyagi problémák okozzák a leg-
nagyobb gondot, valamint jelentős az idő hiány és a nyelvi különbségek szerepe.
Viszonylagos eltérés tapasztalható a felek érdektelensége esetében; ez a tényez ő
fokozottabban jellemz ő az új kapcsolatok kialakítására való törekvéseknél.
9. ÁBRA
Nehézségek a meglév ő kapcsolatok m űködtetésében (N=69)
(Difficulties in Actuation of Cooperations)

63,77,
30

28,99".

11,59%

0 R-1:9"n
%
eltérő gondolkodásmód
nyelvi nehézség ek

nehézkes információáram lás

a hazai oldalérdektelensége
rossz közlekedésilehetőségek
szervezeti m űködés hiányosságai

s t
financ iális p roblé

s
O

O
O•
'2

Forrás: Saját szerkesztés.
A 69 ausztriai kapcsolattal rendelkez ő válaszadó közül mindössze 12 számolt be
negatív tapasztalatokról az együttm űködést illetően; a válaszok között nagy részben a
fentebb már említett okok (pénzhiány, id őhiány, érdektelenség szerepelnek), de emel-
lett visszaköszön a hátrányos tulajdonságok között említett merevség és bürokrácia is.
A megszű nt kapcsolatokat a teljes mintán elemeztük. A 23 válaszadó közül, akik-
nek volt ilyen, 11 abba a csoportba tartozik, akiknek jelenleg nincs ausztriai part-
nerrel folytatott együttm űködése. A megszűnés okai között az esetek több mint
felében az együttm ű ködés aktualitásának elvesztése szerepelt, de sok említést ka-
pott az intézményi ellenérdekeltség is. Ezenkívül szerepet játszottak bizonyos ese-
tekben a személyes ellenérdekeltségek, a magyar oldal finanszírozási problémái, az
osztrák oldal nem megfelel ő munkavégzése és a szervezeti keretek átalakulása.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
98 Páthy Ádám — Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

Az együttm űködések jöv őképe

Utolsó kérdéscsoportunkba tartoznak az új kapcsolatok kialakítására irányuló tö-
rekvések, valamint a körülmények megváltozásának — itt els ősorban Magyarország
európai uniós csatlakozására gondolunk — hatása a határ menti együttm űködésekre.
Az uniós csatlakozás hatásait egyértelm űen pozitívan ítélik meg az intézmények
és civil szervezetek mind a kapcsolatok m űködése, mind új együttműködések kiala-
kítása tekintetében. A válaszadók több mint fele (55,1% illetve 56,5%) mindkét
esetben úgy ítélte meg, hogy Magyarország csatlakozása megkönnyíti a határ menti
együttműködések kialakítását, illetve elmélyítését; elenyész ő azok száma, akik
akadályozó tényez őként fogják fel.
Arra a kérdésre, hogy léteznek-e törekvések új kapcsolatok kialakítására a teljes
mintát figyelembe véve lényegesen magasabb arányban érkezett igenl ő válasz, mint
amennyi a kapcsolatokkal rendelkez ő k száma. Az eredményeket megvizsgálva
megállapíthatjuk, hogy az ausztriai kapcsolatokkal nem rendelkez ő válaszadók
esetében majdnem olyan magas az új együttm űködések kialakítására való hajlandó-
ság, mint azoknál, akik már rendelkeznek ilyenekkel (43,9, illetve 51,6%). Ha az
intézmények és önkormányzatok közti különbséget nézzük (7. táblázat), azt láthat-
juk, hogy el ő bbi csoport esetében magasabb azok aránya, akik törekednek új
együttmű ködések kialakítására, viszont fordított a helyzet a következ ő időszakra
vonatkozó konkrét tervek esetében (8. táblázat).
7. TÁBLÁZAT
Törekszenek-e újabb kapcsolatok kialakítására ausztriai partnerekkel? (N=370)
(Are you Making Efforts to Build New Connections with Austrian Partners?)
Önkormányzatok Intézmények Együtt
Igen 32,7% 45,9% 40,2%
Nem 67,3% 54,1% 59,8%
Együtt 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Saját szerkesztés.
8. TÁBLÁZAT
Születtek-e már konkrét tervek a következ ő öt évre vonatkozóan? (N=370)
(Are there Concrete Plans in the Matter of the Next Five Years?)
Önkormányzatok Intézmények Együtt
Igen 28,6% 21,8% 23,0%
Nem 71,4% 78,2% 77,0%
Együtt 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Saját szerkesztés.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Települési önkormányzatok ... 99

A jövőbeli szorosabb együttm űködések jellegére vonatkozó kérdésnél a legtöbben
a közös rendezvények szervezését és a szakmai tapasztalatcserét említették, de
sokan tervezik a kapcsolatfelvételt közös pályázatok benyújtásának céljából is.

Összegzés

A vizsgálat során megmutatkozott, hogy a kilencvenes évek elején — f őként a kö-
rülmények megváltozásának hatására, a határ nyitottá válásával — az intenzívvé váló
határon átnyúló kapcsolatok között jelent ős szerepet játszanak azok a hivatalos
együttműködések, amelyeket az önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
tartanak fenn. A kutatás eredményei azonban rávilágítottak olyan problémákra is,
amelyek kiküszöbölése még hatékonyabbá tehetné a kapcsolatrendszerek m űködé-
sét. Az együttműködések általánosságban nem tekinthet ők igazán intenzívnek a
kapcsolattartás mutatói alapján, ennél is nagyobb gondot jelenthet az, hogy az
anyagi, infrastrukturális és egyéb feltételek nagyfokú különböz ősége miatt vélt
vagy valós alá-fölérendeltségi viszonyok alakulnak ki, amelyek negatív hatást gya-
korolhatnak a kapcsolatok m űködésére. Mindenképpen pozitívumnak tekinthet ő
viszont, hogy az együttműködést folytatók egy része szélesebb kapcsolatrendszert
alakított ki, emellett pedig megvan az igény a kapcsolatfelvételre olyan szervezetek
esetében ís, akik jelenleg nem rendelkeznek ausztriai partnerrel. A kapcsolatok
működését általában pozitívan értékelték a válaszadók, leszámítva a fentebb már
említett különbségeket, amelyek a feltételrendszerekben adódnak, látható az, hogy a
partnerek el őnyös tulajdonságai alapvet ően szakmai jellegűek, a hátrányosaknál
sokkal nagyobb szerepet kap a személyes karakter. Összességében elmondható,
hogy munkánk elérte célját, meghatározásra kerültek azok a jellegzetességek és
csomópontok, amelyek alapját képezhetik egy b ővebb, a független változók széle-
sebb skáláját felhasználó elemzésnek.

Irodalom

Döbrentey Gy. (1992) A sport és a kulturális események hozzájárulása egymás jobb megértéséhez. —
Forray R. K.—Pribersky A. (szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás. Oktatáskutató Intézet,
Budapest. 91-93. o.
Enyedi Gy. (1995) A Bécs—Pozsony—Gy őr régió együttm űködési lehet őségei. MTA RKK, Budapest.
Hardi T. (1999) A határ és az ember — Az osztrák—magyar határ mentén él ők képe a határról és a „másik
oldalról". — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA RKK, Pécs—Gy őr.
159-190. o.
Hardi T. (2004) Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása. — Magyar Tudomány. 9.991-1001. o.
Kovács K.—Váradi M.M. (1996) Karöltve. A regionális együttm űködés esélyei a Bécs-Gy őr-Pozsony
háromszögben. — Műhely. 3.60-68. o.
Kőszegfalvi Gy. (1992) A határmenti együttm űködés lehetőségei, feltételei. — Forray R. K.—Pribersky A.
(szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás. Oktatáskutató Intézet, Budapest. 109-113. o.
Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) (1999) Elválaszt és összeköt a határ. MTA RKK, Pécs—Gy őr.
Nárai M. (1999) A határ mente mint élettér — A határmentiség jelent ősége az emberek életében. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA RKK, Pécs—Gy őr. 159-190. o.
Rechnitzer J. (1997) Az osztrák—magyar határ menti együttm űködések tapasztalatai. NYUTI Közlemé-
nyek 50. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr.
Rechnitzer J. (1999) Az osztrák—magyar határ menti együttm űködés a kilencvenes években. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA RKK, Pécs—Gy őr. 73-129. o.
Páthy Ádám - Edelényi Béla : Települési önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek
határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 83-100. p.
100 Páthy Ádám - Edelényi Béla TÉT XIX. évf. 2005 s2

CROSS-BORDER COOPERATIONS OF LOCAL
GOVERNMENTS, INSTITUTIONS AND NGO'S IN THE
WEST TRANSDANUBIAN REGION
ÁDÁM PÁTHY — BÉLA EDELÉNYI

The main aim of the study is to give a general overview of the institutional relationships
with Austrian partners maintained by the local governments, institutions and NGO's of the
West Hungarian region. We used two data sets from the survey made within the frameworks
of the PHARE CBC project „From Cross-border Activity to an Integrated Border Region".
The study explore the origins of relationships, introduce the working of cooperations and pan
out about the difficulties in developing ties as well as the future plans. The report was made
on purpose to create a starting point for a more detailed analysis that grabs the deep structure
of these ties by involving the wider scale of the circumstances forming the activity of the
examined institutions in cross-border cooperations.